Vasárnap kisorsolták a 2024-es EB-selejtező csoportjait, ahol Magyarország Szerbiával, Montenegroval, Bulgáriával és Litvániával került egy kalapba. Következzen egy rövid véleménycikk arról, hogy mit gondolok erről a sorsolásról.
Ha a kalapokat nézzük, akkor a második kalapból Szerbiát egy közepes sorsolásnak gondolom. Itt nyilvánvalóan a legfontosabb cél az volt, hogy kerüljük az Anglia-Franciaország kettőst, mert az elmúlt időszak eredményei ellenére ezek a csapatok ellen azért nyilvánvalóan nem mi lennénk a favoritok (a Nemzetek Ligája eredményeket ilyen téren azért enyhe szkepticizmussal kezelem mindig, kérdés, hogy a Vb-re kijutó csapatoknak ez mennyire volt fontos). Ezt sikerült, és én azért a Csehország-Wales kettőssel sem szívese találkoztam volna. Viszont a finnek, skótok, illetve Izrael (ha a szurkolók képesek moderálni magukat) talán jobb lett volna. Összességében azért nem rossz ez.
A harmadik kalapból Montenegro elég jó választás. Ha megnézem a lehetséges ellenfeleket, talán csak Örményország volt közülük, akivel szívesebben kerültem volna egy csoportba, de nagyon nem lett volna jó innen egy svéd, norvég vagy ukrán csapatba belebotlani. Bár Montenegro is tud keményen és agresszíven játszani, összességében őket azért a gyengébbek közé sorolom ebből a csoportból.
A negyedik kalap talán az egyetlen, aminek nem örültem. Bár 2020 tavaszán a Nemzetek Ligája egyenes kieséses szakaszában rajtuk keresztül vezetett az út az Izland elleni döntőbe, ami végül EB-kvalifikációt ért, de azért aki nézte a meccset, az látta, hogy messze nem volt az egy egyértelmű győzelem, és a szerencse meg Gulácsi óriási védései is kellettek a továbbjutáshoz. Azt gondolom, hogy nem áll ez a csapat rossz játékerőkből és óriási hiba lenne sima győzelemnek titulálni a bolgárok elleni meccseket. Ugyanakkor messze nem ez volt a legrosszabb forgatókönyv, a görögöket és a törököket el kellett kerülni, illetve az elmúlt időszakban láttam a grúzoknak is néhány meccsét, ez alapján annyira velük se szerettem volna egy csoportba kerülni.
Az ötödik kalapból a legfontosabb az volt, hogy Szlovákiát el kell kerülni. Illetve én még Fehéroroszországról és Észak-Írországról mondtam, hogy a kalap erősségéhez képest kellemetlen ellenfelek. Így amikor az utolsó 4 csoportra már csak ez a 3 csapat illetve Litvánia volt, nagyon imádkoztam. Szerencsére bejött, a balti ország egyáltalán nem verhetetlen, persze lebecsülni azért őket sem szabad.
Mindent egybevetve kimondható, hogy ez a sorsolás egyáltalán nem lett rossz, sikerüt minden kalapból elkerülni a legnehezebb ellenfeleket. Ezzel együtt vigyázni kell, mert ez egy nagyon kiegyensúlyozott csoport, úgy gondolom, hogy a litvánok elleni meccsek kivételével – akik azért jóval gyengébb játékerőt képviselnek – bárki bárki ellen szerezhet és veszíthet pontot, megjósolhatatlanok az eredmények. És egy kicsit olyan szempontból tartok a csoporttól, hogy az elmúlt évek selejtezőiben sem a nagycsapatokkal volt a legnagyobb gondunk, hanem a 3-4. kalapos ellenfelek okoztak meglepetést. 4 éve az EB selejtezőn itthon legyőztük Walest és Horvátországot, ellenben oda-vissza kikaptunk Szlovákiától. De a tavalyi VB-selejtezőkön is szereztünk egy pontot az angolok, négyet a lengyelek ellen, ellenben kétszer vereséget szenvedtünk Albániától. Úgy tűnik tehát, mintha a nagycsapatok kezdeményező játéka ellen hatékonyabb enne a magyar taktika mint akkor, amikor nekünk kellene diktálni a játékot.
Ezzel együtt ebből a csoportból egyáltalán nem reménytelen a továbbjutás.
