Az elmúlt hónapokban egyre többet szerepelnek a sajtóban a különböző akkumulátorgyárakkal, hozzájuk kapcsolódó beruházásokkal, állami támogatásokkal és a civil, valamint zöld tiltakozásokkal kapcsolatos hírek. A kormány jól láthatóan kiemelt szerepet szán ennek az ágazatnak a következő években, a gyárak környezeti hatásáról azonban kevés szó esik.
Egy évvel ezelőtt, 2021 novemberében az éppen a napokban lemondott Palkovics László, akkor még az Innovációs és Technológiai Minisztérium tárcavezetőjeként a Tech4Green – Digital Power Summit nevű rendezvényen tartott előadásában beszélt először a kormány akkumulátorgyártással kapcsolatos nagyívű terveiről. Palkovics az előadásában elmondta, hogy a jövő egyik legfontosabb technológiája az akkumulátor és az energiatárolás, a gyártással kapcsolatban pedig úgy fogalmazott:
„Magyarország azt a célt tűzte ki, hogy Európában a második legnagyobb gyártási kapacitással bíró tagállam legyen Németország után.”
Ha csak az elmúlt néhány hónapot nézzük, ott is találunk szép számmal bejelentéseket, amelyek újabb gyárakkal kapcsolatos beruházásokról szólnak többek között Nyíregyházán, Biatorbágyon, Vácon, Debrecenben.
Nagyhatalmi törekvések, de milyen áron?
Az akkumulátorgyártással kapcsolatos legnagyobb probléma, hogy egy nagymértékben környezetszennyező iparágról van szó. Az óriási energiaigénnyel rendelkező üzemek rengeteg elektromos áramot, illetve vizet használnak fel a gyártási tevékenységük során. Palkovics László ez év októberében a Mathias Corvinus Collegium rendezvényén maga is elismerte ezt a problémát, amikor arról beszélt, hogy:
„Az akkumulátorgyártás az minden, de nem környezetbarát és nem energiabarát.”
Az exminiszter a kormány által támogatott, Debrecenben épülő kínai (CATL) akkumulátorgyárral kapcsolatban azt is elmondta, hogy a gyár vízigénye megegyezik Debrecen város vízfogyasztásának mértékével.
A kiemelkedően magas áram- és vízigény ezen gyárak esetében önmagában is komoly problémát jelent, de ehhez jön még hozzá az, hogy a kormány az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos beruházásokat előszeretettel nyilvánítja nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek, ami a gyakorlatban egész egyszerűen kevésbé szigorú környezetvédelmi és egyéb hatásvizsgálatokat jelent. Nem kell túl messzire visszamennünk, ha ezzel kapcsolatos negatív példát keresünk, elég csak a gödi Samsung gyár esetére gondolnunk, ahol a civilek – Göd-ÉRT Egyesület – által megrendelt kutatás során a gödi kutak vizében olyan anyagokat mutattak ki, amelyeket a nevezett gyárban használnak.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy olyan helyzetben ad zöld utat a kormány egy ilyen energia- és vízigénnyel rendelkező ágazatnak, amikor a villamosenergia-hálózat fejlesztésének szükségességére hivatkozva teljes mértékben lenullázták a lakossági napelemberuházásokat, az egyre súlyosabb aszályos időszakokat látva pedig még fontosabbá válik a vízbázisaink védelme.
Tiltakoznak a zöldek
Dr. Keresztes László Lóránt az LMP pécsi országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke több alkalommal felhívta a figyelmet az akkumulátorgyártás környezetkárosító hatásaira. Néhány héttel ezelőtt a II. Magyar Akkumulátor Nap megnyitójának helyszínén tartott sajtótájékoztatót, ahol arról beszélt, hogy az iparág súlyosan veszélyezteti hazánk vízkincseit.
https://www.facebook.com/Keresztes.Laszlo.Lorant/videos/948077929484792
A zöld párt november elején jelentette be azt is, hogy országos népszavazás keretein belül kérdeznék meg az embereket az akkumulátorgyárak építéséről.
A cikket írta: Talabér Ádám
