Korrupciós bűncselekmény miatt letartóztatásba került egy „áljogász” és két társa, az ügyben vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények miatt folytatnak nyomozást – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) pénteken az MTI-vel.

Közleményük szerint egy Pest vármegyei 55 éves férfi valótlanul dandártábornoknak, esetenként titkosszolgálati vezetőnek adta ki magát, de gyakran nevezte magát adó- és jogi ügyekben jártas szakembernek vagy egyetemi oktatónak is. A megalapozott gyanú szerint a férfi azt állította, hogy magas beosztású ügyészeket és más hatósági vezetőket ismer, akiken keresztül vesztegetési pénz kifizetése ellenében különböző eljárásokban tud kedvező eredményeket elérni.

A férfi hivatalos személyekre alaptalanul hivatkozva ígérte büntetőügyek befolyásolását úgy, hogy a valóságban ilyen jellegű kapcsolatokkal nem rendelkezett és a folyamatban lévő eljárásokra semmiféle ráhatása nem volt. Az „áljogász” hasonló cselekmények rendszeres elkövetésére rendezkedett be és évek óta ebből tartotta fenn magát – írták.

Mint olvasható, volt olyan ember, akivel sikeresen hitette el, hogy kapcsolatain keresztül eléri, hogy egy bűntetőeljárásban csak enyhébb, felfüggesztett szabadságvesztést szabjanak ki, az ezért kért négymillió forintról pedig minden alap nélkül azt állította, hogy annak nagy részét a meg nem nevezett hivatalos személyeknek kell továbbítania. A férfi az átvett összeget megtartotta.

Az ügyészség február 7-én hat helyszínen végzett összehangolt eljárási cselekményeket csaknem 50 hivatalos személy, köztük a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a Terrorelhárítási Központ és a Készenléti Rendőrség állományának részvételével.

Az ügyben eddig öt gyanúsítottat hallgattak ki, az ügyészség eredményesen indítványozta három ember letartóztatását. Az eljárás további gyanúsítottjai az 55 éves férfi bűncselekményeinek elkövetését segítették – közölte a KNYF.

Az ügyészség felhívta a figyelmet arra, hogy aki ilyen típusú cselekmények megvalósításában vesz részt, magas büntetési tételű bűncselekményt követ el attól függetlenül, hogy a korrupciós pénzt csak felajánlja, esetleg átadja vagy átveszi, hasonlóan azokhoz, akik bármilyen módon segítik az elkövetést.

A befolyással üzérkedés szempontjából egyébként irreleváns kérdés az, hogy a bűncselekményt elkövető rendelkezik-e azokkal a tisztségekkel, illetőleg jogosultságokkal, amit ő magáról állít, a jogtalan előny – általában pénz – kérésével vagy elfogadásával már megvalósult a bűncselekmény.