Túlzás lenne azt állítani, hogy az év többi részében nem jelent problémát, mégis kétségtelen, hogy a légszennyezettség mértéke a téli hónapokban éri el a leginkább kritikus szintet Magyarországon. Amikor ez a cikk születik, akkor a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közlése szerint több településen is a szállópor koncentráció mértéke miatt veszélyes a levegő minősége hazánkban. Ezek közé tartoznak a Sajó-völgyében található települések, Miskolc, Kazincbarcika, Sajószentpéter, Putnok, de nem jobb a helyzet Nyíregyházán, Békéscsabán, Kecskeméten és Tökölön sem. Sajnos Pécsett sem lélegezhetünk fel – elnézést mindenkitől a rossz szójátékért – városunkban ugyanis, szintén az NNK adatai alapján, például a fővároshoz hasonlóan egészségtelen besorolásba esik a levegő minősége.
A probléma súlyosságát jól érzékelteti, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) által publikált adatok alapján a szennyezésnek való kitettség az összes rákos megbetegedés 10 százalékáért felelős Európán belül. Szintén az EEA ezen publikációjából derül ki az is, hogy:
„A (beltéri és kültéri) légszennyezés az összes rákos megbetegedés mintegy 1 százalékához kapcsolódik Európában, és az összes rákos megbetegedés mintegy 2 százalékát okozza. Csak a tüdőrák esetében ez a halálozások 9 százalékát teszi ki.”
Nem meglepő módon a magas szálló por koncentrációhoz, valamint a légszennyezés mértékének növeléséhez mi emberek járulunk hozzá a hétköznapokban. A levegőbe jutó szennyező anyagok – köztük a sokat emlegetett szálló por – ugyanis olyan tevékenységek során keletkezik és válik szennyező anyaggá, mint például a lakossági fűtés, valamint a különböző belsőégésű motorokkal szerelt járművek használata. Ebből következően már láthatjuk, hogy miért a téli hónapokban vagyunk a leginkább kitéve a rossz levegőminőség okozta veszélyeknek. Ezen hónapokban ugyanis a fűtési szezon ideje alatt jelentősen megnövekszik a levegőbe juttatott szennyezés mértéke, a járművek, különböző gyárak, üzemek kibocsátása mellett a lakások, házak kéményeiből távozó anyagok is rontják a helyzetet.
Csaknem napra pontosan két évvel ezelőtt, 2021. februárjában már az Európai Unió részéről is érkezett jelzés hazánk irányába, amikor is az Európai Unió Bírósága sajtóközleményben tudatta, hogy Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat, emiatt pedig kötelezettségszegési eljárás indítását kezdeményezték. A problémát az jelentette, hogy az Uniós szabályozás szerint évente maximum 35 napon haladhatja meg az egészségügyi határértéket a szállópor koncentrációjának mértéke, hazánk bizonyos részein azonban ez évről-évre, rendszeresen 70-90 nap közé esik, vagy akár meg is haladhatja azt.
Az LMP-Magyarország Zöld Pártja az Európai Unió Bizottságának döntését követően sajtóközleményben reagált, amelyben az elégtelen kormányzati intézkedések kritikái mellett javaslataikat is megfogalmazták. A Zöldek szerint:
„A szálló por szennyezés nagy részét a helytelen lakossági fűtés okozza, ezért a legfontosabb, hogy a kormány csökkentse az energiaszegénységet új munkahelyek teremtésével és egy átfogó lakásfelújítási programmal. Évi 300 milliárd Ft-ot kellene fordítani szigetelésre, a fűtési rendszerek cseréjére és háztartási megújuló energiára – mindezt úgy, hogy az otthonfelújítási programmal szemben a leginkább rászorulók is igénybe tudják venni. Ezen kívül rövid időn belül be kell tiltani a szén lakossági használatát és a zöldhulladék égetést és lehetővé kell tenni a dugódíj bevezetését.”
A légszennyezés és a magas szállópor koncentráció fő okozói között, ahogy azt már említettem, megtalálhatók a belsőégésű motorokkal meghajtott járművek, köztük a teherfuvarozás gerincét jelentő kamionok is. Ennek az áruszállítási formának a zöldítési lehetőségeiről, valamint az elektromos átállás előnyeiről, hátrányairól és nehézségeiről itt írtunk bővebben:
Kiemelt kép: Pexels, Pixabay
