A szombati tragikus baleset óta nagyon sokan vizsgálják azt, hogy hogyan történhetett meg egy ilyen méretű tömegszerencsétlenség. Abba én most nem akarok belemenni, hogy az emberi mulasztás milyen mértékű volt, ugyanakkor egy másik dologra az ügy kapcsán fel kell hívni a figyelmet: a balesetben egy olyan mértékű porvihar is közrejátszott, ami szinte láthatatlanná tette az utat a sofőrök számára. Egyébként nem csak itthon, hasonló jelenség Szlovákiában is tömegszerencsétlenséget okozott aznap. Ezek a porviharok az elmúlt időszakban egyre gyakoribbak az országban, és a klímaváltozás mellett alighanem az emberi tevékenység is közrejátszik benne. Nézzünk meg néhány példát más országokból, ahol már sor került hasonlóra!
Az Amerikai Egyesült Államokban már az 1920-as években felmerült ez a probléma, amikor az amerikai gazdák még a mélyszántásos földművelést alkalmazták, amely bár rövidtávon hatékony, a talajromboló hatása óriási. Ennek ekkortájt két komoly következménye is volt: egyrészt óriási sivatagosodás, amely rengeteg gazdát a birtokai elhagyására kényszerített, másrészt óriási porviharok, amelyek jelentős károkat okoztak az Egyesült Államokban.
Mik voltak a megoldások? Amerikában már a ’30-as években próbáltak átállni a talajforgatás nélküli mezőgazdaságra, mára már igen jelentős ennek az alkalmazása. Ugyanakkor nem lehet azt mondani, hogy a probléma megoldódott volna. John Crawford professzor, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezőgazdaság tanszékvezetőjének 2010-es véleménye szerint Amerikában 17-szer gyorsabban pusztulnak a termőtalajok, mint ahogyan épülnek. A kimutatás ugyan nem csak az USA-ra, hanem a teljes kontinensre vonatkozik, de így is ékes bizonyítéka annak, hogy van még hova fejlődni. Nem könnyíti meg az átállást az ipari lobbi sem, a talajforgatás nélküli mezőgazdaság jóval kevesebb műtrágyát, üzemanyagot és eszközt igényel, ami ezek értékesítőinek nem igazán jó hír.
Hogy egy aktuálisabb példát is mondjak: Irakban és Szaúd-Arábiában is szembesültek azzal a ténye, hogy az elmúlt évtizedekben a termőterületeik 40%-a elsivatagosodott. Ennek egy járulékos következménye lett a porvihar, amelyből tavaly több mint 10 jelentős kárt okozó is volt, egyes területeken iskolákat kellett átmenetileg bezárni a viharok miatt, valamint jelentősen megemelkedett a légzési nehézségek miatt kórházban kezelt emberek száma is.
A Közel-Keleten faültetéssel próbálnak kompenzálni, Irak az elkövetkező évben 5.000.000 fa ültetését tervezi, a szaúdiak tervei még drasztikusabbak: 50 milliárd fát szeretnének a Közel-Keleten ültetni a következő években. A fák jótékony hatása e téren közismert: a mellett, hogy lassítják a klímaváltozást, az aktuális hőmérsékletre is jó hatással vannak, ezenkívül képesek megkötni a porviharokat.
Magyarországon és Szlovákiában tulajdonképpen ugyanezek a problémák. Egyrészt az elsivatagosodás folyamata itt is megkezdődött, az elmúlt időszakok aszályai ennek egyértelmű jelzései, másrészt az emberi magatartás is felelős az eseményekért: a nagyméretű sík területek, valamint az autópályák közelében a szélfogó erdősávok többsége kivágásra került, ami radikálisan megnöveli a porviharok kialakulásának az esélyeit. Ezenkívül még mindig nagyarányú a mélyszántás alkalmazása itthon, ami nem javítja a helyzetünket.
Ugyanakkor a fenti példán látható, hogy lehet küzdeni ezek a folyamatok ellen. A kérdés már csak az, képesek vagyunk-e rá, és felfogjuk-e ennek jelentőségét.
Borítókép forrása: index.hu
