Idegengyűlölő megnyilvánulásokról, köztük magyarellenes skandálásokról és feliratokról számolt be szerdán a kedd esti bukaresti Románia-Fehéroroszország Eb-selejtezőről tudósító román sportsajtó – írja az MTI.

A Digisport.ro portál szerint Románia újabb UEFA-szankciókra számíthat, miután a Nemzeti Arénában 27 ezer néző előtt rendezett mérkőzésen az ultrák tiltott pirotechnikai eszközöket használtak és Magyarországot „támadó” molinót feszítettek ki. A mellékelt fotón egy „Mongólia” feliratú térkép látható, azzal a magyarázattal, hogy ez a történelmi Magyarország térképe.

A lap felidézte, hogy a román szurkolók két nappal korábban is botrányt okoztak, magyarellenes rigmusokat skandáltak és össze is verekedtek egymással Andorrában a román válogatottat első Eb-selejtezőjére elkísérő UST (A trikolór alatt egyesülve) nevű ultracsoport tagjai.

A Digisport gyors UEFA-döntésre számít, azt jósolta, hogy a szeptember 9-i, Izrael elleni bukaresti selejtezőt román válogatottnak már zárt kapuk mellett kell lejátszania.

A kedd esti mérkőzés idegengyűlölő incidenseiről a GSP.ro portál részletesebb listát is készített. A beszámoló szerint az indulatok a második félidőben szabadultak el, amikor több ezer szurkoló egy Magyarországot gyalázó, obszcén rigmust skandált. Vélhetően a magyaroknak üzentek azzal a felirattal is, amely a román alkotmány első cikkelyét idézte, miszerint „Románia szuverén, független egységes és oszthatatlan nemzetállam”. Egy másik molinó azzal vádolta a hatóságokat, hogy elfordítják a fejüket az „ország szívét támadó sovén területi revizionizmus” láttán.

Ráadásul az ultrák nem csak a magyarokat szidták: a Steaua szurkolói a mai Moldovai Köztársaságra is kiterjedő Nagy-Románia térképet feszítettek ki. Nem kímélték az ellenfelet sem, a vendégcsapatot is ellenséges üzenettel fogadták. „A hadifogságban megölt román hősök jelöletlen sírokban fekszenek Fehéroroszországban” – írták az egyik molinóra. Üzentek a Romániával azonos selejtezőcsoportban lévő Koszovónak is: az egyik molinóra ugyanis a „1999. március 24.-i” dátumot, a Jugoszlávia elleni NATO-bombázások kezdetének napját festették.