A méhek napját 1994 óta magyar méhészek kezdeményezésére tartják minden év április 30-án. Elsőként hívták fel a világ figyelmét a méhek védelmének fontosságára egy róluk szóló nap létrehozásával, amikor 1994 április 30-án az Országos Magyar Méhészeti Egyesület első alkalommal megtartotta a Méhek Napja rendezvényt.
A magyar méhészeknek az volt az egyértelmű célja, hogy ez a nap méhekről, a méhek védelméről és a mézfogyasztás fontosságáról szóljon.
Tavasszal mi is találkozhatunk a kertünkben a szorgos kis méhek hétköznapi fontosságával, hiszen ellepik a kerteket, a gyümölcsfákat és a virágokat. Azon szorgoskodnak a beporzók, hogy nekünk megfelelő mennyiségű gyümölcsünk legyen. Mégis nagyon kevesen gondolnak a méheknek a természetben betöltött szerepére, a védelmükre pedig még kevesebben.
A magyar méhészek példáját 1994 óta számos ország követte, sőt, az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) május 20-át a Méhek Világnapjának nyilvánította 2017-ben!
Fontos tudni, hogy a méhek számára a nektár és a pollen fogyasztása létfontosságú, ezekből nyerik az energiát és a fehérjéket. Ezen kívül a pollenek többségével a lárváikat is etetik. Mindennapi táplálékukat a hosszú, összetett nyelvükkel szerzik meg a virágokból. A hímek antennája általában tizenhárom, a nőstényeké tizenkét részből áll. Minden fajuknak két pár szárnya van, és ezek közül a hátsó pár kisebb. A méhek kulcsszerepet töltenek be a növények beporzásában, és a virágos növényeknek is a legfontosabb beporzói. A méhek gyűjtenek pollent és nektárt is. A méhek tevékenysége úgy alakult, hogy a nektárt gyűjtő egyedek is poroznak be növényeket, de a pollent gyűjtők a leghatékonyabb beporzók. A legújabb elemzések kimutatták, hogy az emberiség élelmiszer termelésének mintegy harmada függ a méhek beporzó tevékenységétől.
