A gyerekkori elhízás következményei jelentősen befolyásolják a jövő generációinak életminőségét és élethosszát – figyelmeztetett Robb Butler, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Európai Irodájának ügyvezető igazgatója szerdán egy Zágrábban rendezett konferencián, amelyen az európai vezetők házastársai vettek részt.
A rendezvényre a horvát elnöki hivatal és a WHO Európai Irodájának szervezésében került sor.
Butler a sajtótájékoztatón kiemelte: ha most nem cselekszenek, a járványszerűen terjedő elhízás a jövőben súlyos következményekkel jár, hatással lesz a gazdaságra, az egészségügyi rendszerre, valamint gyerek életének minőségére és hosszára.
Sanja Music Milanovic, Zoran Milanovic horvát köztársasági elnök orvos felesége elmondta: 2050-re három és fél évvel rövidebb lesz a várható élettartam Horvátországban.
„Ma létrehoztuk az európai vezetők házastársainak hálózatát, hogy közösen kezdeményezzük ennek a vezető, vágtató közegészségügyi problémának a megelőzését, amely Horvátországban három és fél évvel, az európai régióban pedig három évvel lerövidíti várható élettartamot” – figyelmeztetett Muslic Milanovic.
Kiemelte: Horvátországban a gyermekek 35 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, míg Európában az átlag 26 százalék.
A csúcstalálkozón elfogadták Zágrábi Nyilatkozat néven azt a dokumentumot is, amely az elhízás megelőzésének sarokköve lesz a WHO európai régiójában.
Butler reményét fejezte ki, hogy a mai találkozóval és nyilatkozattal kezdetét veszi a betegséggel küszködő gyerekek számának csökkenése.
A gyerekek elhízása összetett probléma, és a világ minden szegletét érinti – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a túlsúly vagy elhízás a gyerekeknél felnőtt korban számos betegséget, például cukorbetegséget, szív- és érrendszeri megbetegedéseket és legalább 13 különböző típusú rákot okozhat.
Music Milanovic hangsúlyozta, hogy Horvátországban az öt vezető, elhízással összefüggő betegségben – mint a szív és érrendszeri problémák, a cukorbetegség vagy a rák valamelyik fajtája – az emberek 92-94 százaléka hal meg.
Music Milanovic és Butler úgy vélték: a gyerekkori elhízás elleni küzdelem „multiszektorális kérdés”, amellyel nemcsak az egészségügyi minisztériumnak kell foglalkoznia, hanem sok más tárcának is, például a pénzügyminisztériumnak vagy a mezőgazdasági minisztériumnak, mert az elhízás nem egyéni probléma, hanem társadalmi.
A horvát first lady jelezte: a konferencián döntés született egy Európai Elhízás Megelőzési Központ megalakításáról is.
A csúcstalálkozón személyesen volt jelen Letizia spanyol királynő, a szerb elnök felesége, a szlovén és a magyar elnök férje, valamint a lett, kirgizisztáni, a máltai, az albán és az örmény országvezetők házastársai, míg mások videókapcsolaton keresztül vettek részt a konferencián.
A Zágrábi Nyilatkozat egyebek mellet olyan ajánlásokat fogalmaz meg, mint az egészséges táplálkozás, a testmozgás, a szoptatás népszerűsítése, a bölcsődék, óvodák és iskolák, valamint a szülők támogatása, továbbá egészségügyi szolgáltatások nyújtása túlsúlyos gyerekeknek.
