1945. augusztus 6-án dobták le az amerikaiak az első atombombát Hirosimára. A Béke Világtanács elnöksége erre a szörnyű eseményre emlékezve 1978-ban döntött a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó küzdelem világnapjának megtartásáról, minden évben emlékezve a második világháború végének borzalmáról.

A japán város 350 ezer lakosából mintegy 200 ezren haltak meg 1945. augusztus 6-án. 140 ezren azonnal vagy néhány hónap leforgása alatt, a sugárfertőzések okozta egészségkárosodás évtizedekig szedte áldozatait.

Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló atomsorompó-szerződés 1970. március 5-én lépett hatályba. Az ENSZ-Közgyűlés 1996. szeptember 10-én fogadta el az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező átfogó atomcsend szerződést (CTBT). Az ENSZ közgyűlése által elfogadott Átfogó Atomcsend Szerződést Magyarország is aláírta.

Az atomfegyverek teljes betiltásáról szóló, 2017-ben született nemzetközi szerződés (TPNW) 2021. január 22-én lépett hatályba, de az aláírók között nem szerepel kilenc olyan ország, amely elismerten, vagy gyaníthatóan atomfegyverrel rendelkezik.

A nukleáris fegyvernek nevezzük az olyan fegyver, amelynek az energiája atommag átalakuláson alapszik. Két típusa kétféle magátalakulást használ fel: Az egyik az, mikor maghasadás megy végbe, ez az atombomba. A másik esetben magfúzió által az atommag kötési energiája szabadul fel, vagy éppen el, ez pedig a míg hidrogénbomba. Mindkettőnek hihetetlen mértékű pusztító ereje van. Egy több milliós város elpusztításához ezek közül mindössze egyetlen egyre lenne szükség. A „nukleáris fegyver” elnevezés a latin nucleus vagy mag elnevezésből származik, amelyet átvett az angol, majd a többi nyelv is.

Nukleáris fegyvert a világtörténelemben eddig két alkalommal használtak. Mindkét esetben, a II. világháborúban. Mindkettőt az Egyesült Államok dobta le két Japán városra, hogy kikényszerítse az országtól a fegyverletételt. Hirosima és Nagaszaki, azóta fogalommá vált az élesben bevetett nukleáris fegyver pusztításának tekintetében, hiszen több százezer ember életét oltották ki egyetlen gombnyomással. A bombatámadások későbbi hatásainak következtében az elkövetkező évtizedekben legalább ennyi ember halt meg Japánban.