1566. augusztus 6-án, elkezdődött Szigetvár ostroma. A várat Zrínyi Miklós védte I. Szulejmán hadai ellen.
A több mint egy hónapos ostrom során a védők hősiesen próbáltak helyt állni, de a hatalmas túlerővel szemben nem tudtak mit kezdeni. Az ostrom alatt a török szultán is meghalt, de ezt nem árulták el a seregeknek. A magyar katonák végső elkeseredésükben kirohantak az ellenségre és kézitusában haltak hősi halált.
Zrínyi Miklós mintegy 2500 katonájával egy hónapig állt ellen Szigetváron a mintegy 50000 fő reguláris katonaságot felvonultató török ostromnak, majd szeptember 7-én a lángokban álló belső várból a megmaradt 300 fő Zrínyi Miklóssal az élen kirohant, és hősi halált halt.
Az ostrom alatt a városrészek és a vár is szinte teljesen egészében elpusztult. Amikor a törökök elfoglalták a belső várat, egy váratlan robbanás több ezer embert ölt meg.
Maga I. Szulejmán szultán már nem érte meg a szigetvári vár és a település ellen indított harc győzelmét, néhány órával korábban legyőzte a kor és a betegség, 72 éves korában meghalt.
Sziget a török hódoltság korában szandzsákközpontként, illetve rövid ideig vilajetként fontos közigazgatási szerepet is betöltött.
A 112 évig tartó török uralmat követően 1689. február 13-án hagyja majd el az utolsó szigeti pasa, Hasszán vezetésével Szigetet. A hosszú ideig, ellenség gyűrűjében kiéheztetett törökök harc nélkül adták át a várat és a várost. A blokád 1688 áprilisától 1689 februárjáig tartott, a császári csapatok vezére, aki később az elfoglalt város parancsnoka lett, az itáliai grófi családból származó Gabriele Vecchi ezredes volt.
Kiemelt fotónkon Johann Peter Krafft: Zrínyi kirohanása Szigetvárból című festménye látható, amelynek forrás a wikimedia.org.
