Nyolcvan év után került vissza a jogos tulajdonosa kezébe egy, a második világháborúban írt szerelmeslevél.
Hosszú évek kutatómunkájának köszönhetően a Magyar Honvédség tartalékos katonája megtalálta a néhai szerelmespár leszármazottját és szeptember 6-án átadta neki az 1943-ban íródott levelet, amely ezáltal a családi történelmüket, örökségüket gazdagítja.
Bodnár Gyula őrvezető a nehéz időkben, 1943. november 7-én adott fel egy reményteli szerelmeslevelet kedvesének Kassán. Azt nem tudni, hogy a címzett megkapta-e valaha.
Annyi azonban tudható, hogy Bodnár Gyula őrvezető Kassán teljesített szolgálatot, a helyi gépkocsizó könnyűtüzér osztály, első üteg katonájaként. A levelet 1943-ban a kassai laktanyában írta meg az akkor 22 éves őrvezető az ő „Marikájának” és szerelmi vallomásában reményeit taglalta arról, hogy a háború után össze tudnak majd házasodni. A levelet Aszalóra címezték. A miskolci toborzóiroda katonája a helyi anyakönyvvezető segítségével kiderítette, hogy mindketten túlélték a háborút, azonban a férfi hadifogságba került. Szerelme, Marika eközben több mint 5 évig várt rá, végül 1951 áprilisában össze tudtak házasodni. A világháborút majd a hadifogságot is túlélő Gyula bácsi 1984-ben hunyt el és nem sokkal később szerelme a sírba is követte őt. Házasságukból két gyermekük született, közülük a fiatalabb Busku Jánosné Bodnár Anna Mária ma is gyógyszerészként dolgozik Miskolcon.
Nyolc évtizeddel később az MH Katonai Igazgatási és Központi nyilvántartó Parancsnokság miskolci toborzóirodáján szolgálatot teljesítő Bukta László tartalékos zászlós egy antikváriumban lelt rá az érzelmes sorokra.
A hadisírok felkutatásával és a hősi emlékművek nyilvántartásával foglalkozó Bukta László zászlós körülbelül tíz évvel ezelőtt bukkant rá egy könyvben az 1943-ban íródott levélre. A szép sorok felkeltették érdeklődését, így meg is vette a könyvet – abban a levéllel –, majd nyomozásba kezdett, hogy felderítse a szerelmes sorok történetét.
A helyi toborzó iroda katonájának azt nem sikerült kiderítenie, hogy a Mezőkövesd és Aszaló közötti körülbelül hetven kilométert, hogyan tette meg a levél és milyen körülmények között került a könyvbe. Emellett az sem derült ki, hogy a címzett, Marika megkapta-e a levelet.
A néhai Bodnár házaspár erős szerelmét igazoló levél nyolcvan évvel később, 2023. szeptember 6-án viszont eljutott a „címre”. A miskolci toborzóirodában Busku Jánosné Bodnár Anna azt mondta családja ezzel a levéllel korábban nem találkozott, mindössze néhány tábori levelezőlap és képeslap maradt fenn eddig édesapja háborúbeli írásaiból.
Bukta László tartalékos zászlósnak köszönhetően mostantól a néhai Bodnár Gyula őrvezető leszármazottai őrzik tovább a nehéz időkben, de a boldogság reményében megírt szerelmes sorokat, mint családi örökségük egy gyönyörű darabját.