Az elmúlt hetekben már megjelent a piacokon és az élelmiszerüzletek polcain az őszi időszak egyik kedvenc téli csemegéje, a gesztenye. A hazánkban is őshonos, téli gyümölcs, állaga hasonlít a burgonyáéhoz, magas a keményítőtartalma. Más magvakkal szemben, a gesztenye jóval több vizet, mint olajat tartalmaz, vagyis ez magyarázza krémes, puha állagát. Nyersen sosem, vagy csak nagyon ritkán fogyasztjuk. Jó ha tudjuk, hogy nyersen fogyasztva remekül hat a hasmenés ellen!
A főtt és sült gesztenyéből készíthetünk köreteket, töltelékeket és desszerteket. A legnagyobb szemű szelíd gesztenyét, a marónit, egykor porrá őrölték és tésztát is készítettek belőle. Rendkívül sokoldalúan felhasználható, még a természetgyógyászatban is. A gesztenye összetétele miatt előnyösen beépíthető a szív és érrendszer egészségét védő étrendbe.
A gesztenye, és a belőle készített gesztenyemassza rendkívül gazdag E-vitaminban. Meglehetősen magas még a gesztenyében a B1-, B2-, valamint a B6- vitamin. Első hallásra talán meglepő, de a C-vitamin-tartalma megközelíti, a málnáét vagy a ribizliét, ami magas koncentrációt jelent. A gesztenye ásványi anyag tartalma miatt is kiemelkedő növényünk: gazdag nátriumban, káliumban, kalciumban és foszforban. Jelentős a vas, és a réz tartalma is. Továbbá kiváló élelmi rost forrás, ennek köszönhetően többek között csökkenti az éhségérzetet, elősegíti a jó bélműködést, így jó szolgálatot tehet a méregtelenítő- és fogyókúrák során.
A jóval magasabb élelmi rost tartalmával a gesztenye a legtöbb gyümölcsön túltesz. Az élelmi rostok pedig nagyon fontosak az emberi szervezet helyes működése szempontjából, hiszen hozzájárulnak az emésztés javításához, csökkentik az étvágyat, és hatásukra javul a szervezet inzulintermelése is. Ez utóbbinak köszönhetően kisebb eséllyel alakulnak ki egyes szív- és érrendszeri megbetegedések. Mindezek mellett a gesztenye élénkíti is a szervezetet: hatóanyaga révén élénkít, feltölt energiával, csökkenti a vérszegénységet.
A gesztenye, a mogyoróhoz és a mandulához hasonlóan gluténmentes, tehát a belőle készült lisztet, illetve más termékeket, a gluténérzékenyek is bátran fogyaszthatják!
A szelíd gesztenyét a népi gyógyászatban görcsoldó hatása miatt igen kedvelték. Nyersen fogyasztva sikeresen gyógyították vele a hasmenést. A nyáron szedett gesztenye leveléből főzött tea kiválóan alkalmas volt a légcsőhurut, és a köhögés kezelésére. Levele még serkenti a vénás vérkeringést, porrá tört kérge pedig mézzel összekeverve enyhíti a köhögést. Az egészség mellett a szépségre is pozitív hatást gyakorol, mert csökkenti a narancsbőrt.
A szép, barna gesztenye szemeket nagyanyáink a ruhásszekrényben molyriasztóként is hasznosították. A gesztenye-keményítőt pedig nem csak étkezési célokra, ha nem a ruhák keményítésére is felhasználták. Mivel őseink semmit sem dobtak ki, ezért a mag héját és leveleit samponkészítésre használták, mivel a hajszálaknak aranyosan csillogó fényt ad.
Ha néhány szem zöld szelídgesztenyét a gyümölcsöstálba helyezünk, jelenlétével az elűzi a konyhánkból a muslicákat, mert azok valahogy nem kedvelik a szomszédságát.
