A magyar válogatott a szeptemberi 2-1-es szerbiai győzelme után hazai pályán kellett, hogy megküzdjön déli szomszédunkkal, akik fogadkoztak, hogy ezúttal visszavágnak nekünk.
A teljes mérkőzés alatt kemény, de sportszerű és lüktető küzdelem folyt a pályán, és az első gólig is csak a 20 percet kellett várni. Akkor Nego kapott egy csodálatos indítást, majd kapura vezette, ám az utolsó pillanatban visszagurította Varga Barnabásnak, aki a kapu jobb alsó sarkába lőtt.
A 33. percben aztán szép szögletfigurából Pavlovics révén egyenlítettek a szerbek. Örömük azonban nem tartott sokáig, ugyanis a 34. percben Sallai a Nego által adott labdát először virtuóz módon vette át, majd óriási bombagólt ragasztott a szerb kapuba. Az utolsó 10 perc egyértelműen a szerbeké volt, ám gólt nem tudtak szerezni.
A második félidő első 10 percében óriási nyomás alá helyezte a szerb csapat a magyar kaput, Mitrovics révén ráadásul kétszer kapuba találtak, ám les miatt mindkettőt érvénytelenítették (egyszer sem a gólszerző volt lesen, hanem még a gólpasszt megelőző passznál volt a leshelyzet). A 71. percben pedig óriási szerencséje volt a csapatnak: egy szögletet követően Tadics és Pavlovics lövése is a kapufát találta el. Ugyanakkor ekkorra már nekünk is megvoltak a helyzeteink: a 67. percben Varga Barnabás a kapufára fejelt, a 72. percben pedig Bolla ajtó-ablak helyzetet lőtt mellé.
Aztán a 93. percben megint óriási labdája volt a szerbeknek az egyenlítésért, ám a közeli fejest Dibusz hatalmas bravúrral hárította.
Több gól azonban már nem esett, így a magyar válogatott immáron 13 ponttal 3 pont előnnyel vezeti a tabellát, úgy, hogy egy meccsel kevesebbet játszottunk a szerbeknél. De ami ennél is fontosabb: ha kedden Litvániában, akkor matematikailag is kinn vagyunk az EB-n.
Borítókép forrása: infostart
