Az Európai Konferencia Ligában ma a szerb Cukarickivel kellett a Fradinak megküzdenie. Azzal a Cukarickivel, akit az Üllői úton 3-1-re vertek, akiknek viszont azóta gólt sem sikerült lőni és az utolsó esélyük volt, hogy hazai pályán valamit alkossanak. Ugyanakkor a Fradinak is nagyon kellett a 3 pont, hogy minél kedvezőbb helyzetbe hozza magát az utolsó, Fiorentina elleni mérkőzésre.
Sajnos azonban a kezdés abszolute nem a Fradi számára jól alakult. Bár a 4. percben nagy lehetőséget hagytak ki, utána a 10. percben jött a meglepetés. Kovac balra adását követően Adzsic szemfülesen ívelt a Fradi kapujába. A gól érezhetően megfogta a Ferencvárost, birtokolták a labdát, de meddő fölényben játszottak, miközben a szerb kontrák több alkalommal idéztek elő veszélyt Dibusz kapujánál. Az utolsó 5 percben ugyan fokozódott a nyomás, ám a gólszerzés elmaradt. Ami még zavaróbb volt, hogy a félidőben a Fiorentina-Genk meccs is döntetlenre állt, ez a lehető legrosszabb forgatókönyv volt a Fradi számára.
A második félidő elején ismét agresszívebbé vált a Ferencváros, több helyzetet kidolgoztak, ám a gólszerzés nem sikerült és a magyar csapat lendülete folyamatosan csökkent. Aztán a 83. percben jött a remény: Katona jobblábas, lapos beadását Zachariassen ballal a jobb alsóba rúgta estében, így egyenlítettünk. De ami ennél is fontosabb volt, hogy a Fiorentina megszerezte a vezetést, így nekik tétnélkülivé vált az utolsó mérkőzés. Az igazat megvallva, én ezt már elfogadtam volna végeredménynek.
Szerencsére a Ferencváros másként érezte. Nagyon kaotikus meccs alakult, gyakorlatilag középpálya nélkül, itt-ott helyzetet, bármelyik csapat szerezhetett volna gólt. Ám a vége nekünk jött ki jól: a 97. percben (!!!) Pesic Botka beadását követően 17 méterről csodás bombagólt lőtt.
A győzelmével a Ferencváros 9 ponttal a tabella második helyén áll. A Fiorentina 11 ponttal vezet, míg a Genk 6 ponttal áll. Ez pedig azt jelenti, hogyha a Genk hazai pályán meg is veri a Cukarickit – ami azért a realitás – egy hazai döntetlen elég a Fiorentina ellen.
