Már most több osztalékot vett ki az állam az MVM-ből 2023 után, mint 2021–22-ben összesen. A cég degeszre kereste magát a lakossági piaci árakon. – írja a 24.hu nyomán a Forbes.
„Tekintettel az MVM Csoport 2023. évi eredményességére és stabil pénzügyi pozíciójára”, a magyar állam 309 milliárd forintot kivesz az MVM Energetika Zrt.-ből osztalékelőlegként – írta meg a 24.hu az energetikai cég egyedüli tulajdonosának döntését. Az első fél évben elért 209 milliárdos adózott eredményre hivatkoznak a hivatalos közleményben, ami „főként a külföldi versenypiaci szegmens eredményének köszönhető”.
Majdnem háromszorosa a tavalyinak
A kivett osztalék többszöröse az eddigieknek, 2021 után mindössze 7,5 milliárd, 2022 után pedig már 108 milliárd forint kifizetéséről döntött az energiaóriás. A most meghatározott 309 milliárd forint viszont még tovább pöröghet 2023-ra, ha az állam úgy döntene a decemberi mérlegzárás után, hogy felvesz még valamekkora összeget a cégből.
A 24.hu szakértőket is kérdezett a helyzetről. Például Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint
érthetetlen, hogy a csoportnál egyszerre csak ilyen komoly külföldi nyereség lett, amiből 309 milliárdot ki tud venni a magyar állam.
És bár csak spekulálni lehet a kifizetés hátteréről, az állami vállalat esetében pedig szinte átláthatatlan, melyik üzletágból és milyen módon vesznek ki pénzt, ettől még Pletser szerint nehezen hihető, hogy az MVM exporttevékenysége annyira erős lenne – már csak azért is, mivel Magyarország nettó áram és gázimportőr, és az Energiaügyi Minisztérium is többször kijelentette már, hogy a belföldi földgáztárolók töltöttsége megközelíti a 100 százalékot.
Az orosz piac lehet a háttérben?
Holoda Attila energiaszakértő, egykori államtitkár-helyettes szerint szokatlan, hogy mindössze egy-két leányvállalat kiugró eredményével indokolják a többletet, miközben az MVM egy vállalatcsoport – mintegy húsz leánycéggel –, amelyben konszolidálni szokás az eredményt.
Holoda kifejtette, hogy a csoport kereskedőcégének (MVM CEEnergy Zrt.) olyan engedélye van, amivel Európában bárhol kereskedhet, és vásárolhat földgázt a nyugat-európai gáztőzsdéken is, majd a kontinensen bárhol értékesíthet. Ugyanezt az orosz energiahordozóval is megteheti, a kőolajtermékekkel ellentétben semmiféle uniós szankció nem vonatkozik a földgázra.
Holoda szerint elképzelhető, hogy az MVM hozzáfér olyan pótlólagos mennyiségekhez az orosz piacról, amiket aztán nyereséggel tud továbbértékesíteni. Hozzátette, aligha valószínű, hogy komoly, a kimutatásokban is jól látszó haszonnal lehet az effajta gázügyleteket végrehajtani.
