Vitézy Dávid közösségi oldalán számolt be arról, hogy Erő Zoltánnal, Budapest főépítészével és Jankó Ferenc geográfussal, egyetemi docenssel az Eötvös Collegium tudományos estek vendége volt.
Szerinte Budapest belefullad az autóáradatba, és úgy véli, a nagyváros szétterülését azok a teljesen autós életmódra épülő kertvárosok okozzák.
Budapest első számú problémája ma az, hogy a belvárosi 70-80 százalékkal szemben a külső kerületekben csak 40-50 százalék, az agglomerációban pedig csak egyharmad körüli a tömegközlekedés részaránya.
– írta. Úgy véli, „ezért kell javítani a fővárosban és környékén elsősorban a kötöttpályás közlekedést, ezért kell a belváros helyett végre a külső kerületekre fordítani minél több fejlesztési forrást”.
Az eseményen Vitézy számára a legizgalmasabb beszélgetés a lakhatás, lakásépítés körül kialakult vita. „Jól láthatóan folyamatosan igény van a központi régióban új otthonokra, a további szétterülés csak úgy mérsékelhető, ha ezek minél nagyobb hányada Budapest területén épül föl. A legjobb helyszínt a barnamezős területek jelentik, hiszen közel vannak a központhoz, legalább a peremükön ott a közösségi közlekedés, és fejlesztésükkel lepusztult városrészeket lehet hasznosítani a budapestiek számára” – fejtette ki a közlekedési és városmobilitási szakértő.
Szerinte az államnak és az önkormányzatnak szorosan együttműködve, szigorú szabályozóként kell föllépniük. A cél az kéne legyen Vitézy szerint, hogy kellő méretű zöldfejlesztés, megfelelő tömegközlekedés és egyéb infrastruktúra kerüljön oda. „Például azért, hogy kellő számú többszobás, családoknak is otthont kínáló lakás épüljön, ne csak a legnagyobb profitot biztosító kis lakások. Sőt, Nyugat-Európában sok helyen gyakorlat, hogy a felépülő otthonok egy részébe kedvezményes áron költözhetnek szociális szempontok vagy más hasonló logika mentén családok” – fogalmazott.
Mint írta, Budapesten a szóba jövő ilyen barnamezős területek leginkább már nem használt vasúti pályaudvarokon vannak. A beszélgetésen szóba került több nagyobb tervezett fejlesztés. Szerinte a legaktuálisabb példa Rákosrendező, ahol „sajnos úgy tűnik, az állam szinte minden szabályozói jogáról lemond, és szabad kezet ad államközi szerződés megkötésével az Egyesült Arab Emírségek uralkodója által kijelölt vállalkozónak. A maxi-Dubaj ezért sem jó irány, ebben egyetértettünk” – tette hozzá Vitézy Dávid.
