Gondolom, egyetérthetünk abban, hogy minden dolgozó és diák boldogan várta a pünkösdi hármas hétvégét. Mindenesetre az biztos, hogy a magyar háztartások egy-egy ilyen hétvégére alaposan felkészülnek, bevásárolnak, sütnek-főznek. Pünkösdhétfő este viszont ott áll a háziasszony a sok-sok maradékkal. Mi legyen a maradékkal? Egy biztosan ne! Kidobni nem szabad!
Nagyon sok élelmiszer újrahasznosítási ötletet lehet találni a világhálón. A legegyszerűbb az, ha a saját ízlésünkre, kreativitásunkra hagyatkozunk. Húsfélék esetében nagyszerű lehetőség, ha:
feldaraboljuk a különféle sülthús, rántotthús, vagdalt, pörkölt maradékot. Adunk hozzá 15 dekagrammonként 1 darab tojást, 5 dkg reszelt sajtot, apróra vágott vöröshagymát, fokhagymát, petrezselyem zöldet. Béleljünk ki szalonnával őzgerincsütőt, muffinsütőt, töltsük meg a keverékkel és süssük meg a sütőben. Hidegen, melegen finom!
Nagyon kiváló a kevéske maradék felhasználására a sós muffin készítése: 20 dkg liszt, 1 kávéskanál só, 1 dl olaj vagy olvasztott vaj, 2 db tojás, 2,5 dl tej, fél csomag sütőpor keverékével elkészítjük a muffin alapot, majd a feldarabolt maradék húsokat belekeverjük, és a megszokott módon megsütjük a muffint.
A köreteket se dobjuk ki! Párolt rizsből kiválótejberizs készíthető. Nem szereti az édes rizst? Készítsen belőle olasz rizsgonbócot vagyis arachinit! Íme, hozzá a recept: adott a maradék rizs, adjunk hozzá vöröshagymát, fokhagymát, apróra vágott petrezselyemzöldet, apróra vágott maradék húst, ízlés szerinti sót, borsot, fűszereket, 15 dekagrammonként 1 tojást és 5 dkg reszelt sajtot. Dolgozzuk össze, készítsünk belőle gombócokat és panírozzuk a szokott módon lisztbe, tojásba, morzsába, süssük ki forró olajban. Amennyiben nem lett elég szilárd a keverékünk tehetünk bele lisztet.
Gondoljuk a zöldségek tisztításakor felhalmozódott hulladékra, ami kiválóan újrahasznosítható a könnyen elérhető különböző méretű házi komposztálók segítségével. A komposztálás során a háztartásban keletkezett szerves anyagokat értékes humusszá alakíthatjuk át, amit virágföldként újrahasznosíthatunk a háztartásunkban.
Magyarországon fejenként 24 kg élelmiszert pazarolunk el évente a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) negyedik alkalommal elvégzett hulladékfelmérése szerint. A rekord számú, több mint 500 háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe. A legfrissebb adatok alapján a magyar háztartások újabb jelentős lépést tettek a fenntarthatóság felé, ugyanis 2016 óta 27%-kal csökkent az élelmiszerpazarlás.
A Nébih Maradék nélkül programja 2016 óta méri fel ‒ EU-s módszertan alapján ‒ az élelmiszerhulladékok mennyiségét és annak megoszlását a magyar háztartásokban. Az első adatok fejenként 68 kg élelmiszerhulladék „termelést” mutattak, ami azóta 12%-kal, 59,9 kg-ra csökkent a negyedik, 2022 őszi felmérés szerint.
A tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy fele: 33,1 kg volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta 24 kg-ra mérséklődött, amely 27%-os csökkenést jelent.
Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás növekvő, globális problémát jelent az egész világon. Növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, ezáltal hozzájárul az éhezés és az alultápláltság növekedéséhez. Emellett a feleslegesen megtermelt élelmiszerek környezeti terhe hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is, fokozza a túlzott vízfelhasználással kapcsolatos kockázatokat. Az élelmiszer előállításához értékes erőforrások felhasználása szükséges, így magas az ökológiai lábnyoma.
A termesztés, betakarítás, szállítás, előállítás, csomagolás, tárolás, kereskedelem, előkészítés mind energiaigényes folyamatok. Ezt az energiát pazaroljuk el a feleslegesen előállított, majd kidobásra kerülő élelmiszerek esetében. Ennek kiküszöbölésére sokféle megoldás létezik, melyek közül a leghatékonyabb és a legegyszerűbb a pazarlás megelőzése.
Az Európai Unió országaiban 2020-ban egy főre vetítve átlagosan 127 kg élelmiszer veszett kárba. Az egyes országok között jelentős különbségek vannak. A legtöbb élelmiszer-hulladék (fejenként 397 kg) Cipruson keletkezett. Őt követi Dánia, Görögország és Portugália, fejenként 200 kg körüli értékkel.
A legalacsonyabb élelmiszerhulladék-értéket Szlovéniában és Horvátországban mérték, kevesebb mint 20%-át Ciprus adatának. Magyarország élelmiszerhulladék-adata (93 kg/fő) az uniós átlagnál alacsonyabb, így jobb értéknek tekinthető.
Adatok forrása: ksh.hu, portal.nebih.gov.hu
A bahir.hu oldalon folyamatosan talál friss híreket, információkat, zöld témában is.