Számos értékes leletet, köztük egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak régészek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül a napokban újraindult terepi kutatások során – jelentette be Kitanics Máté, geográfus, történész, a kutatócsoport tagja Szigetváron pénteken.    

Elmondta, hogy a 20 milliméter átmérőjű, 3,5 gramm súlyú dukát egyik oldalán Szent János áll, előtte az állam vezetője térdel, a másikon Krisztus látható dicsfénnyel övezve.    

Ilyen pénz a velenceiek tiltakozása miatt csak igen rövid ideig készült, értéke ma mintegy nyolcmillió forintra tehető – fűzte hozzá.    

Kitért rá, hogy a pénzérmére hétfőn bukkantak rá Szulejmán turbéki sírkomplexumának közvetlen közelében, mellette becsapódott ólomgolyókat azonosítottak, így lehetséges, hogy a kincs harci cselekmény miatt került a földbe.    

A dukát múzeumba kerül, más leletekhez hasonlóan kiállításon láthatják majd az érdeklődők – jelezte.    

Hancz Erika, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) régészeti tanszékének munkatársa, a turbéki ásatást vezető régész az MTI-nek azt mondta, az elmúlt három hétben kerámia- és üvegtöredékeket, cipőpatkókat, késeket, lövedékeket, táskacsatot, faragott épületelemeket is találtak, a leletet ezenkívül ezüstpénzek is gazdagítják.    

Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora, a kutatócsoport vezetője az MTI-vel közölte, a Szigetvár ostroma idején elhunyt Szulejmán síremléke, azaz türbéje világviszonylatban is unikális öröksége a magyarországi török hódoltság korának.    

Az uralkodó 1566-os halála után a város melletti szőlőhegyen épült fel az a kisváros, Turbék, amely mauzóleumot, dzsámit, derviskolostort, kaszárnyát, zarándokok vendégházát, illetve ezeket védő erődöt foglalt magában, az épületeket 2013 és 2019 között a kutatócsoportjuk azonosította, tárta fel – jegyezte meg.   

Pap Norbert közölte, az elmúlt öt évben az adatok feldolgozása, a publikálás folyt, több könyv és egy sor olyan szakcikk jelent meg, amely előkészítette a vizsgálat folytatását.    

A kutatást a török kormány kezdte támogatni a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökségen keresztül, a finanszírozást később a magyar állam vállalta, a magyar kormány rendelkezett a terület állami tulajdonba vételéről, és elkezdődtek egy, a lelőhelyen felépülő múzeumi létesítmény tervezésének előkészületei, de a munka folytatását a koronavírus-járvány megakadályozta – jelezte Pap Norbert.    

A sajtótájékoztatón közölte, hogy a vizsgálatok újabb szakasza a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásának, továbbá a PTE Szentágothai János Kutatóközpont és a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány között létrejött szerződésnek köszönhetően kezdődhetett meg.    

A cél elsősorban a beruházások előkészítése, a lelőhely szisztematikus átvizsgálása abból a szempontból, hogy miképpen lehet az örökségi értékeket megfelelően feltárni és a bemutatáshoz szükséges infrastruktúrát elhelyezni a területen – mondta.

Úgy vélekedett, a kutatás továbbra is sok izgalommal, új leletek előkerülésével kecsegtet.    

Az eddigi turbéki kutatásoknak nagy nemzetközi visszhangjuk volt, számos cikk mellett tizenöt filmes produkció is készült a témában – mutatott rá.    

Pálfi Gábor, a Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány operatív igazgatója azt mondta, a szervezet nagyon fontosnak tartja, hogy segítse az oszmán kori emlékek megőrzését, feltárását, a magyar-török történelmi emlékek bemutatását.    

Reményét fejezte ki, hogy a turbéki kutatás új fázisa hozzásegít a kor és a történelmi események mélyebb megértéséhez, és számos további együttműködésre ad lehetőséget.    

Trócsányi András, a PTE Természettudományi Karának dékánja arról szólt, hogy a turbéki eredmények nemcsak a kutatásban, hanem az oktatásban és a területfejlesztésben is hasznosultak.    

A kutatásnak nagyon kedvező sajtóvisszhangja volt, jót tett az egyetemnek, a kutatóknak és általában a tudománynak, emellett hozzájárul a térség fejlesztéséhez is – jelentette ki.    

Lábadi Beatrix, a PTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tudományos és pályázati dékánhelyettese azt közölte, hogy I. Szulejmán nevét a világon szinte mindenki ismeri, a vele összefüggésben Szigetváron előkerült kincseknek lehet turisztikai jelentőségük, fontosak ugyanakkor a bölcsészettudománynak, mert módot nyújtanak, hogy a feltárásokban az egyetem oktatói és hallgatói is részt vehessenek.    

Vass Péter (Szigetvárért Tisztességgel Egyesület), Szigetvár polgármestere azt mondta, a türbe körüli ásatások újraindulásának magyar és török szempontból is óriási a jelentősége, mert fontos történelmi személyiségek haltak meg Szigetvár 1566-os ostroma alatt, és lényeges ismerni az események lehető legtöbb részletét.    

Ha a kutatás olyan eredményekkel zárul, amelyekkel a török és a magyar fél is elégedett lesz, az azt jelentheti, hogy rengeteg magyar, török és más külföldi is felkeresi a várost, az ásatások befejeztével a nagyközönség előtt is megnyíló, Zsibót-Szőlőhegyen található türbét – közölte.    

Szavai szerint a környéket felújítják, megépítik a látogatókat kiszolgáló utakat, épületeket, és Szigetvár turisztikai szempontból nem 2-3 napos város lesz, hanem olyan, ahol a turisták egy hetet is szívesen eltöltenek.    

Vass Péter a felszólalásában megemlékezett Hóvári Jánosról. Felidézte, a tavaly elhunyt történész-turkológus vezényelte le a kormány megbízottjaként az 1566-os várvédő Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulójára szervezett rendezvényeket.    

Nagy szerepe volt abban, hogy a város ismét felkerült Európa történelmi térképére, ő és segítői munkája révén foglalkozott Szigetvárral a The New York Times, a National Geographic, közölt számos cikket, televíziós anyagot a magyar média, jelent meg sok tudományos értekezés – mondta.

Forrás: mti.hu

A bahir.hu oldalon folyamatosan talál pécsi, szigetvári, baranyai vagy akár Baranya vármegyén túlról érkező közéleti, kulturális és környezetbarát, valamint sporthíreket, információkat.