Önök otthon sütik a kenyeret, vagy vásárolják?
Nagyanyámék valamikor régen maguk sütötték a kenyeret. Vagy szokás volt az is, hogy maguk dagasztották, aztán elvitték a pékhez, aki megsütötte. Manapság azonban újra egyre többen készítenek maguk kenyeret, péksüteményeket otthon. Ehhez már rengeteg recept található az interneten is. De fantasztikusan szép fotókkal illusztrált könyveket is vásárolhatunk, melyekben minden segítséget megkaphatunk. És jó hír az, hogy a diétázók, cukorbetegek is találhatnak számos jól bevált leírást így nekik sem kell lemaradniuk a finom falatokról és az otthonsütés élvezetéről.
Már az ősember is fogyasztott kenyeret?
„A kenyér évezredek óta mindennapi táplálékunk, jóllehet a kezdetek kezdetén a mai dagasztott-kelesztett fehérkenyérnek se híre se hamva nem volt. Már az előember is evett olyasmit, amit némi túlzással, de nevezhetünk kenyérnek. Bár a gabona elsősorban a letelepedett életformához kapcsolódik, már a közel-keleti proto-natúfi vadászó-gyűjtögető kultúra leletei között is találtak kenyérre hasonlító maradványokat, melyek a legkorábbról, 14600–11600 évvel ezelőttről származó leletek. Gyűjtögető őseink eleinte beérték a nyers magok rágcsálásával, majd a tűz megismerésével pörkölve fogyasztották, később megőrölték és vízzel keverve lepényt sütöttek. Az általunk használt és kedvelt kenyérgabonák jó részét sokáig nem ismerték, és gyakorlatilag szinte minden növényi termésből megpróbáltak lisztet előállítani. A felső-paleolitikumból származó és mozsárként használt köveken megragadó növényi maradványok a vizsgálatok során nád- valamint páfrányfélék keményítőinek bizonyultak. Az i.e. 7-8. évezredben már ismerték a zabot, a kölest, az árpát – ez utóbbi például Eurázsiából indult világhódító útjára. A rozs a népvándorlás korában terjedt el, a búza szintén Ázsiából érkezett. Különböző források szerint az első pékek Egyiptomban élhettek, ide teszik az első kelesztett tészta elkészítését is. Ők jöttek rá arra, hogy ha kicsit pihentetik a tésztát, lágyabb, illatosabb lesz: az agyagedényekben tárolt massza megduzzadt, buborékok képződtek benne, ami pedig kisült belőle az egy finomabb, könnyebb kenyér.” – írja a sumidmagazin.com
Manapság óriási kínálat van különféle lisztekből, lisztkeverékekből is
Szóval ha úgy döntünk nekiállunk kenyeret sütni, már csak a megfelelő alapanyagok, esetleg gépek beszerzése van hátra. Hiszen manapság óriási kínálat van különféle lisztekből, lisztkeverékekből is. Van amelyhez szinte csak vizet kell adni és máris mehet a készítés. Ha nem akarunk a dagasztással bajlódni, beszerezhetőek a kenyérsütő, vagy dagasztógépek is. Sokan, sokféle módszereket, összetevőket ajánlanak, melyekből érdemes többet kipróbálni, hiszen óriási sikerélményt jelent egy szép és finom kenyér elkészítése. A boltok, pékségek polcain is hatalmas a kínálat. Előfordul azonban, hogy az általunk megvásárolt kenyérnek nem megfelelő az állaga, vagy íze. Sajnos tömeggyártás esetén sokkal nagyobb a hibalehetőség, így elképzelhető az is, hogy nem a kívánt minőséget kapjuk a pénzünkért.
Ajánlom figyelmükbe a „Kálci receptjei” Egyszerű kelt tészták, és Egyszerű kelt tészták – Cukor -és finomliszt mentesen című könyvét. Ez utóbbi pontosan leírja az elkészített pékáruk energia, szénhidrát, fehérje és zsírtartalmát. Mindkét könyv nagyon impozáns kiadvány, melyek számos hasznos tanácsot és információt tartalmaznak. Olyan recepteket, melyek mindegyike kipróbált és bevált recepteket mutat be.