A bicsérdi Közös Jövőnkért Egyesület a Pécs Most Egyesülettel közösen szervezett lakossági fórumot november 21-én este Bicsérden „Nemet mondunk a környezetpusztító beruházásokra!” címmel.
A fórum azért került megszervezésre, mert a 2023 nyarán Bicsérd, Kővágószőlős és Kővágótöttös térségében a kormány által kijelölt – majd később nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított – beruházási célterülettel kapcsolatban továbbra sem kapnak információt a döntéshozóktól az érintett települések lakói.
A rendezvény házigazdája Jónás István volt, aki a Közös Jövőnkért Egyesület elnöke. Ő a bevezetőjében többek között a tájékoztatás hiányára hívta fel a figyelmet, valamint az érintett döntéshozókat kritizálta. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
„Azt gondolom ezzel a lakossági fórummal egy olyan kötelezettségünket teljesítjük, ami talán nem is biztos, hogy a mi kötelességünk lett volna így szervező egyesületként, hanem elsősorban a döntéshozóké, nem utolsó sorban a helyben döntéshozóké lett volna.”
Jónás István külön kiemelte, hogy Vér József, Bicsérd polgármestere bár kapott meghívót, ennek ellenére sem jelent meg a fórumon.
Ezt követően Dr. Keresztes László Lóránt pécsi országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága elnöke kapott szót, aki azzal kezdte felszólalását, hogy nem csupán Pécs nyugati részén élő képviselőként vesz részt a fórumon, hanem olyan emberként, akinek ősei a múlt század közepétől visszamenően évszázadokon át Bicsérden éltek.
A képviselő hangsúlyozta, hogy mennyire fontos az, hogy az érintett lakosság és a települések vezetői együttműködjenek és készen álljanak arra, hogy közösen tiltakozzanak egy esetleges szennyező beruházás ellen.
Keresztes is kitért a felszólalásában arra, hogy bár 2023-ban született meg a döntés az ipari terület kijelöléséről és azóta több lakossági fórum is megszervezésre került, a döntéshozók egyiken sem jelentek meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy megdöbbentő paraméterek kerültek nyilvánosságra a területtel kapcsolatos dokumentumokból, amelyek lehetővé tennék akár a 30 méteres épületmagasságot és akár 55 méteres magasságig torony építését is.
Friss információkról is beszámolt: elmondta, hogy elindult a Bányavagyon-hasznosító NKft. kezdeményezésére egy olyan eljárás, amelyből hosszú hallgatást követően konkrétumok is kiderültek, például az, hogy kezdeményező partnerként nevezték meg a Pécsi Tudományegyetem Kancelláriáját. Ez utóbbi információt az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága ülésén tartott éves miniszteri meghallgatásán maga Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is elismerte. – mondta Keresztes
Az ivóvízbázis és a termőföld védelmére is kitért beszédében, amelyhez kapcsolódóan elmondta:
„Senki nem befektetésellenes, mindenki egyetért abban, hogy ennek a térségnek, a megyének, Pécsnek és térségének szüksége van a gazdaságfejlesztésre, szüksége van a munkahelyteremtésre, de azt is ki kell mondanunk – és ezt már Pécs városa is kimondta – hogy ez nem történhet meg olyan módon, hogy veszélyeztesse azt, ami a legfontosabb, az ívóvíz bázist és a legjobb minőségű termőföldeket tegye tönkre.”
Keresztes örömtelinek nevezte, hogy a bicsérdi képviselőtestület októberi alakuló ülésének első érdemi döntése értelmében egyhangú szavazással fogadtak el egy olyan határozati javaslatot, amely kimondja, hogy nem akarnak szennyező, nagy energia- és vízigényű üzemet a termőföldjeikre, a településük határába.
A felszólalók között volt Talabér Ádám pécsi önkormányzati képviselő, a Pécs Most Egyesület elnöke is. Talabér arról beszélt, hogy bár a döntéshozók nem jelentek meg a fórumon, a lakossági tiltakozásnak, közös fellépésnek igenis komoly jelentősége van. Konkrét javaslataikat is ismertette és elmondta, hogy a bicsérdi önkormányzati képviselőkkel közösen egy olyan határozati javaslat elkészítését fogják kezdeményezni, amelyet aztán a pécsi Közgyűlés elé visznek és amely azt a célt szolgálja, hogy a két település önkormányzata hatékonyan és szorosabban tudjon együttműködni annak érdekében, hogy semmilyen nagy energia- és vízigényű, szennyező beruházás ne települjön a jövőben a kijelölt területre.
„Azt gondolom én is, hogy ez a közös fellépés adja meg végül a közös erőt is ehhez az ellenálláshoz vagy küzdelemhez, ha szükség lesz erre.” – mondta a pécsi képviselő.
A bicsérdi Arany-Mező Zrt. nevében a társaság elnöke, Berki Gyula is megosztotta gondolatait. A cég különösen érintett ebben a kérdésben, ugyanis a kijelölt 600 hektáros területen több mint 200 hektárt ők művelnek meg, amellyel száznál is több dolgozónak – többségükben helyieknek – biztosítanak munkahelyet és megélhetést. Berki a termőföld védelmére és annak értékére hívta fel a jelenlévők figyelmét.
Szili Zsanett bicsérdi önkormányzati képviselő szintén a termőföld védelméről beszélt, valamint a helyi érdekek védelméről. Elmondta, hogy családja 80 százalékának helyben van a munkahelye és nem szeretné, ha ők a későbbiekben munkanélkülivé válnának.
„A nagyszüleim arra tanítottak, hogy a földet semmiképpen sem szabad eladni, szóval a választáskor is megkerestek minket, hogy tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ilyen környezetszennyező ipar ne épüljön itt. Most is megígérem, megígérjük, hogy tényleg mindent meg fogunk tenni ennek érdekében, hogy ennek ellene menjünk.” – mondta.
A már említett szereplők mellett a lakossági fórumon részt vett és felszólalt a Tettye Forrásház Zrt. vízügyi szakembere, műszaki osztályvezetője, valamint a pécsi önkormányzat képviseletében a város Gazdaságfejlesztési Főosztályának vezetője is, akik szakmai szempontból válaszoltak a lakosság részéről felmerült kérdésekre.
