Magyarországon népszerűek a mákos sütemények és ételek. A mák származási helyének Közép-Ázsiát tartják. Mára a világ szinte minden pontján megtalálható és termeszthető mák. Már a sumérok is ábrázolták rajzaikon a mákot. Kr.e. 1300-ra már Egyiptomban is ismert és termesztett növényként tekintettek a mákra. Kr.e. 330-ban Nagy Sándor hódításai során egészen Indiáig terjedt el a máktermesztés. Kr.u. 1. századtól pedig egyre gyakrabban gyógyítottak mákból készített készítményekkel hasmenést és a vérhast. – írja a magro.hu.
A mák remek kalcium, foszfor, vas és réz forrás az emberi szervezet számára. Fogyasztása hozzájárul a csontritkulás megelőzéséhez, kiváló hatással van a fogképzésre, véd a fertőzések és a vérszegénység ellen. A mákban találhatunk telítetlen zsiradékot. A mákból kivont olajnak rákmegelőző hatást tulajdonítanak, a magocskákban lévő linolénsav pedig segít egészségesen tartani a szívünket.
Manapság a mákot sütemények töltelékeként használják leginkább. A szakácskönyvekben és internetes oldalakon számos receptet találhatunk. A legismertebbek a kalácsok, kiflik, a rétes, pite, különféle kevert sütemények, sőt már tortát is készítenek belőle. Nagyanyáink is gyakran tettek az asztalra mákkal készült ételt, például a nudlit, vagy a közkedvelt mákos metéltet. Nyáron mákos fagyival hűthetjük magunkat a nagy melegben.
Most a karácsony közeledtével előkerülnek a családi receptek, sokan megsütik a karácsonyi bejglit és zserbót is. A magyar családok túlnyomó többségében nincs karácsony bejgli nélkül, amelynek az eredetét homály fedi. Életre hívása nem köthető cukrászhoz, vagy éppen adott városhoz, csupán a nevének német eredete és legendák sejtetik, hogy hazánkba osztrák közvetítéssel került. A finom töltött sütemény tekercs gyorsan belopta magát a magyar konyhába, és a bejgli töltelékének szinte azonnal kultikus jelentőséget tulajdonítottak.