2024 szeptemberében lezárult egy önkormányzati ciklus. Az elmúlt 5 évben számos politikai vitát láthattunk a városházán, ezek egy része – különösen a kampányidőszakban indulók – nem is feltétlenül Pécshez kötődtek. De melyik képviselők voltak az előző ciklusban igazán aktívak és kik azok, akik nem vették ki igazán a részüket a közgyűlési munkából felszólalások formájában? A következőkben erről készítettünk egy kis összeállítást.
Mit vizsgáltunk?
Az elmúlt ciklusban összesen 54 közgyűlés és 3 közmeghallgatás volt, amiről készült videó- vagy hangfelvétel, ezek alapján lehetett vizsgálódni. Voltak azonban olyan részek és egyeztetések, amik nem képezték a vizsgálat részét, ezek a következők:
- A Covid időszakban tartott, közgyűlésnek nem minősülő online egyeztetések.
- Azok a közmeghallgatások, amikről nem készült felvétel.
- Kérdések, interpellációk
Nem vettem vizsgálat alá továbbá a polgármestert, valamint a közgyűlés által megválasztott külsős alpolgármestert, ugyanis nekik sok alkalommal kellett hivatalból felszólalniuk, ami szükségképpen torzítja a képet.
Kiket vizsgáltunk?
Összesen 27 képviselő került így vizsgálat alá. 2019 őszén ugyanis 25 képviselőt választott meg a testület, de az 5 év során volt két csere: 2020 októberében Hári József váltotta Vári Attilát, 2022. nyár végén pedig Bognár László helyére ült be Musch Zoltán. A Fidesz-KDNP-ÖPE hármas tehát 5 olyan képviselővel szerepelt a közgyűlésben, aki végigvitte a mandátumát és további 4-gyel, aki időszakosan volt képviselő.
A városvezetés oldalán mindegyik képviselő végigvitte a mandátumát, de a városvezetéshez tartozók köre változott. Kezdetben 17 képviselőt jelentett a többség, ugyanakkor Bognár Szilvia, Topán László és Hencsei Zsolt 2021 nyarán (illetve Hencsei ősszel) kilépett a városvezető frakcióból. 2021. nyár végén azonban az LMP színeiben bejutó Dr. Kóbor József csatlakozott a városvezetéshez, így nem volt olyan képviselő, aki a teljes ciklusban harmadik utasként szerepelt volna a közgyűlésben.
Jobboldali fölény a hozzászólásokban
Ami a hozzászólások számát illeti, az első 4 helyen a Fidesz-KDNP, illetve ÖPE színeiben található képviselők voltak. Ez olyan szempontból nem meglepő, hogy általános tendencia, hogy az ellenzékben lévő politikusok szólalnak fel gyakrabban a közgyűlésben, részben azért, mert ők vannak kevesebben, kevésbé oszlik meg a mondadnó, részben meg azért, mert a városvezetés zárt egyeztetésen vitatja meg a napirendi pontokat. A 2014-2019-es ciklusban is ugyanez a tendencia volt megfigyelhető, csak akkor a mostani városvezetés képviselői voltak ellenzékben, és hozzájuk fűződött a több felszólalás.
A listát toronymagasan az ÖPE képviselője, Kővári János vezeti. Az ősszel a közgyűlésből kieső politikus nem kevesebb, mint 865 alkalommal kért szót az elmúlt 5 évben. Második helyen a Fidesz polgármester-jelöltje, Csizmadia Péter végzett, 691 felszólalással. A harmadik-negyedik helyen szoros volt a küzdelem Berényi Zoltán (547) és Barkóczi Csaba (543) között, az ÖPE képviselője számszerűen többször szólalt fel, de eggyel több közgyűlésen vett részt, mint a Fidesz ispitaaljai képviselője.
Az ötödik helyen Bognár Szilvia (415), míg a hatodikon Kóbor József (233) végzett. Mindkettejükre igaz, hogy bár csak ciklusuk egy részében voltak a városvezetés része, időarányosan nagyjából hasonló aktivitásuk volt a frakción belül és azon kívül. Külön érdekesség, hogyha csak a városvezetői frakcióban töltött idejében elhangzott felszólalásokat nézzük, Kóbor akkor is dobogós lenne a városvezetői csapatban, de Bognár Szilviának is csak ebben az időszakban több hozzászólása volt, mint 8 másik frakcióban lévő képviselőnek a teljes ciklusa alatt.
A mezőny további része…
A hetedik helyen található meg az első városvezetésben lévő képviselő. Nyögéri Lajos (188) esetén érdekesség, hogy abban a bő másfél évben, amikor csak képviselő volt, mindösszesen 17 felszólalása volt, alpolgármesterként azonban sokkal aktívabbá vált. Ám ilyen kontrasztok terén a legnagyobb különbség Hencsei Zsoltnál (Tiszta Kezek) van. Az 58 felszólalásából mindösszesen egyetlen egy volt abban a 2 évben, amikor a városvezető frakció képviselőjeként volt jelent a közgyűlésben, a többit ellenzékben mondta el.
A lista alján szintén egy Fideszes képviselő szerepel. Musch Zoltán 8 felszólalása még akkor is nagyon kevés, ha történetesen neki csak 2 év jutott a képviselőségből. Őt Pokorádi Gábor követi 35 hozzászólással, ami néggyel kevesebb, mint a harmadik legkevesebbet beszélő képviselőé, Siposné Bikali Éváé. Hátulról a negyedik helyen Vári Attila áll, ugyanakkor az ő 44 felszólalása annak tükrében nem is rossz, hogy egy évet volt csak a közgyűlésben, ami idő alatt 2 ülés a COVID-helyzet miatt elmaradt. Őket Fürj Csaba (54), majd Kamarás Péter (KDNP) és Hencsei Zsolt (58-58) követi. Ők az elsők, akiknek több felszólalása volt, mint ahány ülés…
A városvezetői képviselők kisebb aktivitásában az is közrejátszott, hogy a napirendi vitákat nagyon sokszor Péterffy Attila, illetve Ruzsa Csaba folytatták le.
Hány ülésen szólaltak fel?
E téren a legjobb eredményt Csizmadia Péter érte el, aki mind az 57 vizsgált ülésen legalább egy alkalommal szót kért. Érdekesség, hogy a legtöbbet felszólaló Kővári János 49 ülésen kért szót, ezzel ezen a listán „csak” a hatodik helyet érte el. Kettejük közé Berényi Zoltán (53), Barkóczi Csaba (52), Bognár Szilvia (51) és Nyögéri Lajos (50) fért be.
A lista alján ebben a megközelítésben Kamarás Péter szerepel, aki csak 15 ülésen szólalt fel (itt már nem vizsgáltam azt a 4 képviselőt, aki nem vett részt a teljes ciklusban), őt Hencsei Zsolt (17) és Pokorádi Gábor (18) követi.
