Schwarcz-Kiefer Patrik, a Jobbik korábbi politikusa tavaly nyáron a Változást Akarók Nemzedéke színeiben indult a szervezet vármegyei listájának élén. A választás jól sikerült, a képviselő folytathatja a munkáját a megyei közgyűlésben. Erről, a jelölő szervezetről és a jövőbeni céljairól beszélgettünk a fiatal politikussal.
A korábbi évekhez képest egy új jelölő szervezettel vettél részt a nyári önkormányzati választásokon. Melyik ez a szervezet, és hogyan alakult ki a kapcsolat köztetek?
A Változást Akarók Nemzedéke elnevezésű civil egyesülettel indultam a választásokon. A mi kapcsolatunk 2020-ig nyúlik vissza, amikor feloszlatta magát a mohácsi képviselőtestület és időközi választás kiírására került sor. Ezzel a csapattal akkor kezdtük el a közös munkát. Én akkor inkább a kampányszervezési munkából vettem ki a részemet. Úgy érzem, hogy egy nagyon jó kohézió alakult ki közöttünk, ami az elkövetkezendő években folyamatos volt.
2022-ben az országgyűlési választási kampányban szintén együtt dolgoztunk. Majd 2024-ben Dr. Szigeti József, az egyesület elnöke felkért, hogy legyek a listavezetője a VAN-listának a vármegyében. Látva azokat a politikai folyamatokat, amik a tradicionális ellenzéki pártok lényegi megszűnésével jellemezhetők, arra az elhatározásra jutottam, hogy ha itt van ez a csapat, akikkel nagyon jól lehet együtt dolgozni, akkor próbáljuk meg velük! Az eredményeket hűen tükrözi, hogy bár 2024-ben is a Fidesz nyert Mohácson, kisebb arányú vereséget szenvedtünk, mint Komlón az ellenzéki összefogás. Ez szerintem sokat elmond a munkánkról. Hiszen ha korábban bárkit megkérdeztünk volna, hogy Komlón vagy Mohácson ér el jobb eredményt az ellenzék, senki sem mondta volna Mohácsot. Illetve nem csak helyben értünk el jó eredményt, hanem a megyei listán is sikerült egy vármegyei mandátumot szerezni.

Hogyan értékeltétek a júniusi 6.49 %-os eredményt a vármegyei listás szavazáson?
Nyilván mindenki ennél nagyobb célokat tűz ki maga elé. Azt nagy büszkeséggel mondhatom, hogy a mi listánkon olyan emberek szerepeltek, akik bármikor képesek lettek volna, illetve lennének egy vármegyei közgyűlést, vagy önkormányzatot jó irányba vinni. Fel voltunk készülve arra is, hogy megnyerjük a választást. Hiszen ennek az egésznek csak így lehet nekiállni, nem pedig elindulni úgy, hogy majd lesz valahogy.
A győzelemtől sajnos távol voltunk. De ha figyelembe vesszük, hogy ez a szervezet legfeljebb Mohácson – illetve a személyemmel összekötve Kelet-Baranyában – volt ismert, akkor ez egy megsüvegelendő eredmény. Amikor korábban beszéltem erről az indulásról másokkal – akár ellenzéki pártok képviselőivel is – mindenki azt mondta, hogy ez egy reménytelen vállalkozás. De be tudtuk bizonyítani, hogyha az ember beleteszi a munkát és – most már mondhatjuk, hogy hosszú ideje – szisztematikusan dolgozik, az többet ér, mint egy országosan ismert párt logója a jelölt neve mellett.
Az egy külön büszkeség volt, hogy ha a mohácsi választókerület településeit megnézzük, akkor ott az ellenzéki pártok mindegyikénél jobb eredményt értünk el. Mi voltunk a másodikak olyan településeken is, mint Bóly vagy Beremend, amik azért elég jelentős települések ebben a térségben.
Mik a legfontosabb céljaid erre a ciklusra, illetve mennyi esélyt látsz ezek megvalósulásra a testületben lévő Fideszes többség mellett?
Részletes koncepciónk van arra vonatkozóan, hogy miképpen lehetne fellendíteni Baranya vidékiesebb részét. Ehhez viszont valóban az kellene, hogy nagyobb befolyásunk legyen a testületen belül. Így az elsődleges célunk az, hogy ezeknek a terveknek, illetve elveknek mentén a Közgyűlésen született döntéseket úgy próbáljuk kommentálni, illetve jó irányba befolyásolni. Ez a végeredményében egy sikeresebb, jobb Baranyát tud eredményezni.
Sajnos az a tapasztalatunk, hogy a Pécsen kívüli eseményekre nagyon kicsi az érdeklődés, miközben számos olyan ügy van, amiről kiderült, hogyha valaki foglalkozik vele, akkor komoly eredményeket lehet vele elérni. Ilyen volt például, hogy a határig elérő autópályából kimaradt egy szakasz. Miután elkezdtünk ezzel foglalkozni, végül megépítésre került. Egy másik nagy eredmény, ami lassan beérik, hogy a beremendi bányánál a Duna-Dráva Cement úgy módosította a bányatelket, hogy azoknak a lakóknak, akiknek a területére be volt jegyezve a bányatelek, arról most kivonják. Így a következő 1-2 hónapban talán véglegesül a bányatelek-határ és ezáltal több száz beremendi családnak rendeződik a tulajdoni viszonya és értékelődik fel a háza, illetve a pincéje. Illetve most akkora ígéret-cunamit látunk, hogy azt érezzük, hogy valakinek ezt be is kell hajtania a következő ciklusban.
E mellett nekem van egy személyes vállalásom is, amire magyarországi svábként szeretnék több hangsúlyt fektetni. Ez pedig az, hogy a klasszikus zöld útirányjelző-táblákra azokban a járásokban, ahol a nemzetiségi lakosság aránya ezt indokolttá teszi, kerüljön ki német, illetve horvát nyelven is a település neve. Ez a környező országokban bevett gyakorlat és Baranya, mint az ország leginkább nemzetiségek által lakott területe nem maradhat ki ebből.

Az idei ciklusban is tagja vagy a Régiók Európai Bizottságának. Milyen lehetőségeket ad ez a tisztség?
Az előző ciklussal ellentétben a következő ciklusban csak póttagként veszek részt a Régiók Bizottságának a munkájában. Ez azért kevesebb lehetőséget jelent számomra. Ugyanakkor az eddigi 5 éves munkám alapján van lehetőségem arra, hogy akár egy frakcióhoz csatlakozva benne maradjak a Régiók Bizottságának vérkeringésébe. Félreértés ne essék, nem nagyképűségből mondom, de ha a felszólalások számát tekintjük, akkor az előző ciklusban én voltam a legaktívabb magyar képviselő, és sikerült kapcsolatokat kiépíteni, főleg agrárterületen. Voltam az Európai Bizottságban a Mezőgazdasági témában felelős főigazgató-helyettesnél és beszéltünk arról, hogy mik a magyar és az európai mezőgazdaság legnagyobb kihívásai. Felmerült például az ukrán gabona kérdése, illetve, hogy a műtrágya árak felemelkedtek. Ezeket és más mezőgazdasági problémákat pedig fontos, hogy európai szinten is képviseljünk.
Milyen változást jelenthet, hogy a Bizottságban egy korábbi ellenzéki politikust – Dr. Kóbor Józsefet – egy Fideszes képviselő, Őri László váltotta fel?
Az én munkámat igazából nem érinti ez a változás. De amikor összeállításra került ez a delegáció, akkor sok mindent lehet mondani, de azt nehezen, hogy bárminemű logikát követett volna. Így nehéz megmondani, hogy összességében az új delegáltak kijelölése milyen változást fog jelenteni.
Kóbor József a zöld ügyekben aktív volt és sok mindent tudott tenni. Remélem, hogy Őri László is azokban az ügyekben, amik számára fontosak, illetve amelyekben szakértelemmel rendelkezik, hasonló aktivitást fog mutatni.
Illetve van egy olyan terv, hogy a Régiók Bizottságának valamelyik komolyabb ülését elhozzuk Baranyába. Ezt maximálisan támogatom és ebben hosszú távon tudunk közösen dolgozni, hiszen ez lehetőséget teremtene, hogy az elkövetkezendő 5 évben megmutassuk a szűkebb hazánkat a Bizottság tagjainak is.
Ennyi munka mellett mit csinálsz a szabadidődben?
Ami volt bármilyen rés a napirendemben, azt teljes egészében kitölti a júliusban született gyermekem, így amikor nem közéleti aktivitással töltöm az időt, akkor a gyermeknevelés, illetve az annak való megfelelés a feladat, megfűszerezve azzal, hogy én németül beszélek a fiammal, ami persze egy egyoldalú kommunikáció jelenleg. De ez hosszú távon hasznos, tudományos kutatások igazolják annak a pozitív hozadékait, ha az ember már egészen fiatal kora óta két nyelvet hall és beszél. A gyermeknevelés mellett ebben a témában nagyon szívesen olvasok is.
Köszönöm szépen az interjút!
Fotó: Hegedűs Tünde