Nagyharsányt is elérte a Magyar Posta rohamos mértékű leépítése, ugyanis január 23-án már nem nyitja ki a baranyai Nagyharsány településen található fiókját a vállalat. – olvasható a Siklósi Hírek oldalán.
Nagyharsányban január 24-től már csak egy közeli vállalkozás keretében érhető majd el néhány postai szolgáltatás, munkanapokon 14 és 16 óra között.
Az 1300 főnél nagyobb létszámú település Nagyharsány, amelynek környékén a rézkor késői szakaszában a baden-kultúra népe élt. Őket az avarok, majd a rómaiak követték. A legkorábbi építkezések a 2. századra tehetők; a 4. században létesült itt a Cella Trichora, amely dr. Fülep Ferenc által 1962-ben feltárt római koritelep, falu, temető és szentély.
Erre haladt az Eszékre vezető római út is. A csúcs közelében, a déli oldalon álló „vár” romjaitól szinte a Dráváig be lehet látni hegy lába alatt elterülő síkságot.
A falut 1223-ban említik először. 1247-ben Harsánynál a „hétfői vásárra vezető utat” nevezték meg, ami azt jelenti, hogy a település kereskedelmi szempontból jelentős helyen feküdt. Egyebek mellett ez magyarázza a falu Árpád-kori fontosságát és későbbi gyors fejlődését. 1249-ben IV. Béla adományozta a falut Miklós dubichiai grófnak, ki a Szársomlyón várat emeltetett. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben templomos hely volt, plébániával. A 16. században többször disputa helyszíne, s innen terjedt el a református hit az egész Ormánságban. A falu a török hódoltság alatt református lett, a templom is református kézre került.
A legnevezetesebb hitvita 1574-ben zajlott református és unitárius prédikátorok között, melynek az lett a vége, hogy az előbbiek fölakasztották Alvinczi György helybéli unitárius lelkészt. A feldühödött törökök ki akarták végezni a gyilkosokat, de Válaszuti György pécsi unitárius szuperintendens kegyelmet kért számukra a budai beglerbégtől. Az unitáriusok azóta is megemlékeznek Alvinczi mártíromságáról, illetve Válaszuti megbocsátó gesztusáról. A török időkben Nagyharsány a környék legnépesebb magyar lakosú települése volt. A hagyomány szerint a hajdani város a Szántóvárosból, Dobányvárosból, valamint Babócsa, Perecske és Sáriközségekből alakult.
Határában vívott meg 1687. augusztus 12-én a Lotaringiai Károly herceg vezette 60 ezer fős császári had a Szulejmán nagyvezírirányítása alatt álló 80 ezer fős török sereggel. A Harsány-hegyi csata, melyben Károly serege jelentős győzelmet aratott, véget vetett a 150 éves magyarországi oszmán uralomnak. Van, aki úgy tudja, hogy a település a győzelem utáni örömteli harsonázásról kapta a nevét, de valószínűbb a másik magyarázat, mely szerint a hegység hajdani hársfaerdejéről nevezték el a községet. – olvasható a település történetéről a nagyharsany.hu oldalon.
Forrás: Siklósi Hírek
