A disputa verseny arra szolgál, hogy a diákok megtanulják azokat a technikákat, amelyek elengedhetetlenek a kritikusan gondolkodó, aktív állampolgár számára. Arra tanít, hogy az egyén boldoguljon egy nyitott, demokratikus társadalomban, de mindezt másokkal együtt gondolkodva tegye. Olyan időtöltés, ami gazdagítja a műveltséget, miközben szórakoztat. A vita elsődleges célja a tanulás, s ez elsőbbséget élvez a győzelemmel szemben.
Résztvevők
- Egy állító és egy tagadó csapat 3-3 fővel.
- Páratlan számú, képzett bíró.
- Egy időmérő órával. Időmérő hiányában a bíró méri az időt.
A viták nyilvánosak. A mérkőzések zavartalanságának biztosítása a versenybizottság és a bírók feladata. A bírák kiküldhetik a közönség soraiban helyet foglaló olyan személyeket, akik zavarják a vita menetét.
A csapatok nekik felróható okból nem késhetnek. A bíró 15 perces késés után a meg nem jelent csapatot vesztesnek nyilvánítja.
A vita menete, formája
- Felszólalások:
1.) Állító 1-es játékos köszönti a jelenlevőket, bemutatja csapatát. Ismerteti csapata definícióját (vagyis értelmezi a tételcímet). Megjelöl egy kritériumot – értéket – amelyre a csapat érvelése felépül (általános iskola 4-6. osztályos csapatoknál ez utóbbi mellőzhető). Kifejti csapata érveit. Erre 6 perc áll rendelkezésre.
2.) Tagadó 3-as játékos keresztkérdéseket tehet fel. Erre állító 1 válaszolni köteles. Rövid kérdések, rövid válaszok hangzanak el. Erre 3 perc áll rendelkezésre.
3) Tagadó 1-es játékos bemutatja csapatát, köszönti a jelenlevőket. Ismerteti csapata kritériumát – azt az értéket, mely körül érveit felépítette. Kifejti csapata érveit. Az Állító 1 érveit cáfolhatja. (6 perc). A tagadó csapatnak nem kell definíciót hoznia. Ha az állítók definícióját a tagadó csapat nem fogadja el, ezt az 1-es játékosnak jeleznie kell. Ez esetben alternatív definíciót ad és megindokolja, hogy mi az oka ennek.
4.) Állító 3-as játékos keresztkérdéseket tehet fel, tagadó 1 válaszol (3 perc)
5.) Állító 2-es játékos cáfolja tagadó 1 érveit. Saját csapata érveit ismételheti, bővítheti, példákkal alátámaszthatja. Új érvet nem mondhat! (5 perc)
6.) Tagadó 1-es keresztkérdéseket tehet fel állító 2-nek (3 perc)
7.) Tagadó 2-es játékos cáfolja az állítók érveit. Saját csapata érveit bővítheti, ismételheti, példákkal támaszthatja alá. Új érvet nem mondhat! (5 perc)
8) Állító 1-es játékos keresztkérdéseket tehet fel tagadó 2-nek. (3 perc)
9) Állító 3-as játékos csapata részéről lezárja a vitát. Összefoglalja a vita menetét, kiemeli a csomópontokat. Cáfol. Csapata érveit ismételheti, bővítheti, példákkal alátámaszthatja (de mindezt összefoglaló jelleggel). Új érvet nem mondhat. (5 perc)
10.) Tagadó 3-as játékos lezárja a vitát. Cáfol. Csapata érveit bővítheti, példákkal alátámaszthatja (de mindezt összefoglaló jelleggel). Összefoglal, kiemeli a vita csomópontjait. Új érvet nem mondhat. (5 perc)
2. Kérdések
- Kérdéseket az első felszólaló beszéde után az ellenfél csapatának harmadik tagja, a második beszélő felszólalása után pedig az első csapattag tehet fel. A kérdésekre csak az a játékos válaszolhat, akinek a beszéde után elhangzanak.
- A kérdés szerepe a homályos részek tisztázása és a vitatható pontok megtalálása.
- A kérdések és válaszok során elhangzottak a döntésnél csak akkor vehetők figyelembe, ha a csapat a későbbiekben visszatér rá. A kérdezési idő jó felhasználását az egyéni pontszámban értékelik.
- A kérdések ideje alatt a kérdező fél kizárólag kérdéseket tehet fel, nem kezdhet bele szónoklatba vagy saját álláspontja kifejtésébe.
- A kérdező nem vághat a válaszoló játékos szavába. Amennyiben a kérdező úgy érzi, hogy ellenfele nem a kérdésre válaszol, udvarias formában megszakíthatja és felteheti a kérdést még egyszer.
- A válaszoló játékos nem kérdezhet vissza, a feladata kizárólag a kérdésekre történő válaszolás.
- A konzultációs idő
- Csapatonként 8 perc konzultációs idő áll rendelkezésre tetszőleges megosztásban, a beszédek között.
- Mindig az a csapat kérhet ki konzultációs időt, akinek a játékosa a vitában a következő felszólaló vagy kérdező lesz.
- Időkérés alatt a másik csapat is konzultálhat.
A vita résztvevői
- A csapatok
- Az állító csapat feladata a tételmondat állításának bizonyítása, érvrendszerük kifejtése, megvédése és a tagadó csapat érveinek cáfolása.
- A tagadó csapat feladata a tételmondatban foglalt állítás cáfolata, érvrendszerük kifejtése, megvédése és az állító csapat érveinek cáfolása.
- A csapatok egymással vitáznak, de szem előtt tartják, hogy a bírót kell meggyőzniük.
- Az udvarias, kulturált viselkedés szabályait minden résztvevőnek meg kell tartania, a személyeskedés kerülendő.
- A vitázók állva beszélnek.
- A disputában – a legfiatalabb korcsoport kivételével – elvárható, hogy a csapatok fejből, olvasás nélkül adják elő a beszédeiket (de belenézni a megírt érvrendszerbe bele lehet). Az indokolatlan felolvasást a bíró az értékelésében figyelembe veszi, és szükség esetén figyelmeztetheti is a sokat olvasó játékost.
2. A bírók
- A bírók feladata a jegyzetelés, a jegyzőkönyv kitöltése, a szabályok megtartatása (leléptetés csupán súlyos szabálysértés esetén, a bírók többségi szavazata alapján lehetséges).
- Kötelességük a vitára való felkészülés, a figyelem és az objektivitás.
- A bíró tárgyilagos kívülálló, csak akkor szólhat közbe, ha valaki súlyosan megsérti a vita szabályait vagy vét a sportszerűség, az udvariasság legelemibb szabályai ellen.
- Több bírós vita esetén a vita alatt a bírók csak különösen indokolt esetben, pl. leléptetésnél válthatnak szót egymással.
3. Az időmérő
- Az időmérő a felszólalások és az időkérések idejét méri, érdemi szerepe a bírói döntés meghozatalában nincs.
- A játékos kérheti az időmérőt, hogy a játékidő lejárta előtt bizonyos idővel, illetve időkéréskor bizonyos idő elteltével figyelmeztesse őt.
4. A felkészítő
- A felkészítőnek joga van részt venni a csapata vitáján, a vita során ugyanakkor nem konzultálhat a csapatával.
A vita tartalmi elemei
- A tételmondat
- A tételmondat egy probléma világos és két oldalról egyformán megközelíthető megfogalmazása, melyet a csapatok a vita előtt megkapnak.
- A tagadó tételmondat a tételmondat logikai állítmányának tagadása.
2. A definíció
- A definíció a kulcsfogalmak meghatározása és a tétel globális értelmezése.
- A definíció a vita medrét jelöli ki, tehát nem érv, így az esetleges definíciós vita megnyerése önmagában még nem jelenti a vita megnyerését.
- Az állító csapat joga és kötelessége a definíció megadása, ha nem teszi meg, akkor ennek joga a tagadókra száll.
- Ha a tagadó csapat be tudja bizonyítani a definíció tarthatatlanságát, joga van azt kiegészíteni vagy ellendefiníciót állítani.
- A definíciós vita a tétel értelmezési módjának vitája. Definíciós vitát a tagadó csapat csupán abban az esetben kezdeményezhet, ha az állító csapat definíciója nyilvánvalóan pontatlan vagy olyan mértékben szűkíti le a tagadó oldal mozgásterét, hogy az a fair play szabályaival ellentétes.
3. A kritérium
- A kritérium az a szűrő vagy pozitív érték, amelyre a vita épül. Olyan kritériumot kell választani, mely mindkét csapat számára elfogadható. A tagadó csapat nem köteles saját kritériumot állítani, de ezesetben elfogadja az állító oldal kritériumát. A kritériumot tekintve irreleváns szempontokat és érveket el kell ejteni, ez a vita tárgyszerűségét szolgálja.
4. Az érvrendszer
- Az érvrendszer egy csapat érveinek logikailag rendezett egésze, amelyet a definíció és a csapat stratégiája, taktikája határoz meg.
- A vita során mindkét csapat felállítja a saját érvrendszerét. A tagadó csapattól sem fogadható el, hogy csak cáfolatokkal, saját érvek nélkül vegyen részt a vitában.
5. Érv és a cáfolat
- A vita értelmezéseken, érveken, cáfolatokon és példákon alapszik.
- Az érv több, mint vélemény. Logikai érvről akkor beszélünk, ha egy állítást valamilyen adat, tény vagy gondolat egészít ki, és a kettő között logikai, ok-okozati kapcsolat áll fenn.
- A tekintélyérv híres emberek (írók, költők, tudósok, történelmi személyiségek stb.) gondolatainak idézése.
- A logikai érv értékesebb, mint a tekintélyérv, de az utóbbi is hasznos eleme lehet az érvrendszernek.
- A cáfolat nem pusztán ellenvélemény – logikailag igyekszik megingatni az ellenfél állítását.
- A téves állításokat az ellenfélnek kell megcáfolnia, nem a bírónak. Ha a téves állítás cáfolatlan marad, relevánsnak kell tekinteni a vita kimenetele szempontjából. Más kérdés, hogy mivel a bíró pedagógus (itt ez a diák bírókra is igaz), a tényszerű hiba, a demagóg vagy hamis érvelés az értékelés során szóvá tehető.
6. Példák, adatok
- A példa az érv alátámasztására szolgál
- A példa önmagában nem bizonyító erejű. De ha egy elhangzott érvet támaszt alá, javítja a csapat teljesítményét.
- Az adatokat, statisztikákat és a szaktekintélyektől származó véleményeket hitelesíteni kell a forrás megjelölésével, illetve (másolatban történő) bemutatásával.
Az eredmény
- A bírói döntés
A disputa-bírók döntésüket az alábbiak alapján hozzák meg:
- A cáfolatlanul maradt érvek száma és súlya a keresztkérdések kimenetele, ill. későbbi felhasználása a vitában
- Az egész vitán végig vonuló részelemek, részviták kimenetele
- Egyéni teljesítmények egybevetése
- Definíciós vita (ha van. Nincs mindig)
- Érték-vita (ha van. Többnyire nincs)
- A választott érték (kritérium) és az érvrendszer összhangja
- Az érvek, cáfolatok és a tételcím összhangja
- A játékosok retorikai teljesítménye, szabatosság
- Összkép, összbenyomás
- A sportszerűséget ill. annak hiányát az egyéni értékelésben figyelembe kell venni, kiugróan sportszerűtlen viselkedés (pl. blöffölés, hamis, hamisított adat felhasználása, a másik csapat szónokának szándékos megzavarása) akár a végső döntés során is figyelembe vehető.
- Ha a 2-es vagy 3-as játékos új érvet mond, az a vita kimenetelének megítélésben nem számítható be. Az egyéni teljesítmények értékelésekor azonban figyelembe kell venni.
A disputában óvás nincs. Ugyanakkor a jogtalannak vélt bírói döntéssel szemben észrevétel tehető. Kivételt képez ez alól, ha a vita során objektív szabálysértés történik (pl. hibás időmérés).
2. Az egyéni teljesítmény
Az egyéni pontszámot a bíró 3-tól 30 pontig adja a következő bontásban:
- 1-10 pont: tartalom (érvelés, cáfolatok, tárgyi tudás, felkészültség, lényeglátás);
- 1-10 pont: szerepkör betöltése (kötelességek, szabálymegtartás, csapatmunka);
- 1-10 pont: forma (stílus, beszédtechnika, felépítettség, nyelvhelyesség).
- A közepes teljesítmény kategóriánként 6-6 pont.
- Több versenyzőnek is lehet azonos pontszáma.
- Leléptetés esetén a szabálysértő tag 0 pontot kap, a korábban szereplők teljesítményüknek megfelelően értékelendők, a fel nem szólaltak pedig – vétlenség esetén – az erőnyerő szabálya szerint kerülnek értékelésre (a nap során szerzett többi egyéni pontszámuk átlaga).
- Nem feltétlenül az a csapat kerül ki győztesen a vitából, amelyiknél az egyéni pontszámok összege nagyobb. Ugyanakkor, ha egy csapat az általa kapott magasabb egyéni pont ellenére elveszíti a vitát, akkor a bírónak az indoklása során külön ki kell térnie arra, hogy ennek mi az oka.
- A rangsorszámot a bíró az egyéni pontszámok alapján 1-től 6-ig állapítja meg, de két azonos rangsorszám nem lehet (egyenlő pontszám esetén sem).
3. A bírói jegyzőkönyv
- A bírónak a jegyzőkönyv minden rovatát pontosan ki kell töltenie.
- A jegyzetelés a jegyzőkönyv hivatalos része.
- A jegyzőkönyv a vita után megtekinthető igény esetén másolat készíthető belőle.
4. Szóbeli visszajelzés
- A bíró minden esetben konstruktívan, a következő vitákhoz szakmai segítséget adva, pedagógiai célzattal értékel.
- A bírói értékelés időtartama – a bírák számától függetlenül – lehetőség szerint nem lehet hosszabb 20 percnél.
5. A vita lezárása:
- A bírók közlik az eredményt a csapatokkal. Az indoklásuk során kitérnek a vita legfontosabb ütközőpontjaira és világosan megindokolják a döntést.
- A bírók a vita után a jegyzőkönyvet és a jegyzetet haladéktalanul leadják a versenyirodában.
A disputa egyéb írott és íratlan szabályai
- A hitviták elkerülendők. Ne legyen olyan tételcím, ne legyen olyan érvrendszer, ne legyen olyan megszólalás, ami hívő kontra ateista, keresztény kontra zsidó vagy mohamedán, katolikus kontra református stb. irányba vezet. A szoros vagy átvitt értelemben vett hitvita nem egyeztethető össze a Karl Popper disputával. Nem tilos persze a Bibliára hivatkozni, de jobbára nem érdemes. Mások vallási nézeti iránt tapintattal kell lenni.
- Személyes példákat alkalmazni nem célszerű, tekintettel arra, hogy ez az ellenfél számára nem kontrollálható, nem cáfolható – vagy elhiszi, vagy nem. Természetesen nem jár „büntetés” a személyes példa felhozásáért – csak épp nem célszerű és nehezen vehető figyelembe. Személyes példa legfeljebb akkor alkalmazható, ha az az ellenfél számára is ellenőrizhető.
- A napi, aktuális politizálás kiiktatandó. Persze a disputa nem abszolút értelemben politikamentes. Hiszen ez a játék a demokratikus, liberális és jogálllami USA-ból indult ki, térségünkben a rendszerváltás után, a születő demokráciák körülményei között terjedt el. Ezért hát a disputa demokratikus, humanista, rasszizmus-ellenes, és fellép a gyűlölködés ellen. De a napi politikai, pártpolitikai vita nem célszerű. Túl sok érzelmet kavar fel, állításainak igazságtartalma nem ellenőrizhető.
- A felszólalások idejének lejártakor a szónok a megkezdett mondatát még befejezheti, új gondolat indítására már nincs lehetősége. A kérdésszekció idejének lejártakor a megkezdett kérdés még befejezhető, de a kérdezett szónok eldöntheti, hogy megválaszolja-e a kérdést vagy sem, és nem szankcionálható, amennyiben nem válaszol.
- A beszédek és a kérdések ideje alatt (tehát a felkészülési időkön kívül) a csapattagok csak írásban kommunikálhatnak egymással.
- A viták alatt elektronikus eszközöket (pl. notebook, telefon stb.) nem használhatnak a vitázók. Különös méltánylást érdemlő esetben (pl. mozgás- vagy látássérült játékos esetén) e szabálytól el lehet tekinteni, ám aktív Internet-kapcsolattal rendelkező elektronikus eszköz használata ezesetben is tilos.
