A Karl Popper Disputa vitaformátum szabályai

A disputa verseny arra szolgál, hogy a diákok megtanulják azokat a technikákat, amelyek elengedhetetlenek a kritikusan gondolkodó, aktív állampolgár számára. Arra tanít, hogy az egyén boldoguljon egy nyitott, demokratikus társadalomban, de mindezt másokkal együtt gondolkodva tegye. Olyan időtöltés, ami gazdagítja a műveltséget, miközben szórakoztat. A vita elsődleges célja a tanulás, s ez elsőbbséget élvez a győzelemmel szemben.

Résztvevők

  • Egy állító és egy tagadó csapat 3-3 fővel.
  • Páratlan számú, képzett bíró.
  • Egy időmérő órával. Időmérő hiányában a bíró méri az időt.

A viták nyilvánosak. A mérkőzések zavartalanságának biztosítása a versenybizottság és a bírók feladata. A bírák kiküldhetik a közönség soraiban helyet foglaló olyan személyeket, akik zavarják a vita menetét.

A csapatok nekik felróható okból nem késhetnek. A bíró 15 perces késés után a meg nem jelent csapatot vesztesnek nyilvánítja.

A vita menete, formája

  1. Felszólalások:

1.) Állító 1-es játékos köszönti a jelenlevőket, bemutatja csapatát. Ismerteti csapata definícióját (vagyis értelmezi a tételcímet). Megjelöl egy kritériumot – értéket – amelyre a csapat érvelése felépül (általános iskola 4-6. osztályos csapatoknál ez utóbbi mellőzhető). Kifejti csapata érveit. Erre 6 perc áll rendelkezésre.

2.) Tagadó 3-as játékos keresztkérdéseket tehet fel. Erre állító 1 válaszolni köteles. Rövid kérdések, rövid válaszok hangzanak el. Erre 3 perc áll rendelkezésre.

3) Tagadó 1-es játékos bemutatja csapatát, köszönti a jelenlevőket. Ismerteti csapata kritériumát – azt az értéket, mely körül érveit felépítette. Kifejti csapata érveit. Az Állító 1 érveit cáfolhatja. (6 perc). A tagadó csapatnak nem kell definíciót hoznia. Ha az állítók definícióját a tagadó csapat nem fogadja el, ezt az 1-es játékosnak jeleznie kell. Ez esetben alternatív definíciót ad és megindokolja, hogy mi az oka ennek.

4.) Állító 3-as játékos keresztkérdéseket tehet fel, tagadó 1 válaszol (3 perc)

5.) Állító 2-es játékos cáfolja tagadó 1 érveit. Saját csapata érveit ismételheti, bővítheti, példákkal alátámaszthatja. Új érvet nem mondhat! (5 perc)

6.) Tagadó 1-es keresztkérdéseket tehet fel állító 2-nek (3 perc)

7.) Tagadó 2-es játékos cáfolja az állítók érveit. Saját csapata érveit bővítheti, ismételheti, példákkal támaszthatja alá. Új érvet nem mondhat! (5 perc)

8) Állító 1-es játékos keresztkérdéseket tehet fel tagadó 2-nek. (3 perc)

9) Állító 3-as játékos csapata részéről lezárja a vitát. Összefoglalja a vita menetét, kiemeli a csomópontokat. Cáfol. Csapata érveit ismételheti, bővítheti, példákkal alátámaszthatja (de mindezt összefoglaló jelleggel). Új érvet nem mondhat. (5 perc)

10.) Tagadó 3-as játékos lezárja a vitát. Cáfol. Csapata érveit bővítheti, példákkal alátámaszthatja (de mindezt összefoglaló jelleggel). Összefoglal, kiemeli a vita csomópontjait. Új érvet nem mondhat. (5 perc)

2. Kérdések

  • Kérdéseket az első felszólaló beszéde után az ellenfél csapatának harmadik tagja, a második beszélő felszólalása után pedig az első csapattag tehet fel. A kérdésekre csak az a játékos válaszolhat, akinek a beszéde után elhangzanak.
  • A kérdés szerepe a homályos részek tisztázása és a vitatható pontok megtalálása.
  • A kérdések és válaszok során elhangzottak a döntésnél csak akkor vehetők figyelembe, ha a csapat a későbbiekben visszatér rá. A kérdezési idő jó felhasználását az egyéni pontszámban értékelik.
  • A kérdések ideje alatt a kérdező fél kizárólag kérdéseket tehet fel, nem kezdhet bele szónoklatba vagy saját álláspontja kifejtésébe.
  • A kérdező nem vághat a válaszoló játékos szavába. Amennyiben a kérdező úgy érzi, hogy ellenfele nem a kérdésre válaszol, udvarias formában megszakíthatja és felteheti a kérdést még egyszer.
  • A válaszoló játékos nem kérdezhet vissza, a feladata kizárólag a kérdésekre történő válaszolás.
  • A konzultációs idő
  • Csapatonként 8 perc konzultációs idő áll rendelkezésre tetszőleges megosztásban, a beszédek között.
  • Mindig az a csapat kérhet ki konzultációs időt, akinek a játékosa a vitában a következő felszólaló vagy kérdező lesz.
  • Időkérés alatt a másik csapat is konzultálhat.

A vita résztvevői

  1. A csapatok
  • Az állító csapat feladata a tételmondat állításának bizonyítása, érvrendszerük kifejtése, megvédése és a tagadó csapat érveinek cáfolása.
  • A tagadó csapat feladata a tételmondatban foglalt állítás cáfolata, érvrendszerük kifejtése, megvédése és az állító csapat érveinek cáfolása.
  • A csapatok egymással vitáznak, de szem előtt tartják, hogy a bírót kell meggyőzniük.
  • Az udvarias, kulturált viselkedés szabályait minden résztvevőnek meg kell tartania, a személyeskedés kerülendő.
  • A vitázók állva beszélnek.
  • A disputában – a legfiatalabb korcsoport kivételével – elvárható, hogy a csapatok fejből, olvasás nélkül adják elő a beszédeiket (de belenézni a megírt érvrendszerbe bele lehet). Az indokolatlan felolvasást a bíró az értékelésében figyelembe veszi, és szükség esetén figyelmeztetheti is a sokat olvasó játékost.

    2. A bírók
  • A bírók feladata a jegyzetelés, a jegyzőkönyv kitöltése, a szabályok megtartatása (leléptetés csupán súlyos szabálysértés esetén, a bírók többségi szavazata alapján lehetséges).
  • Kötelességük a vitára való felkészülés, a figyelem és az objektivitás.
  • A bíró tárgyilagos kívülálló, csak akkor szólhat közbe, ha valaki súlyosan megsérti a vita szabályait vagy vét a sportszerűség, az udvariasság legelemibb szabályai ellen.
  • Több bírós vita esetén a vita alatt a bírók csak különösen indokolt esetben, pl. leléptetésnél válthatnak szót egymással.

    3. Az időmérő
  • Az időmérő a felszólalások és az időkérések idejét méri, érdemi szerepe a bírói döntés meghozatalában nincs.
  • A játékos kérheti az időmérőt, hogy a játékidő lejárta előtt bizonyos idővel, illetve időkéréskor bizonyos idő elteltével figyelmeztesse őt.

    4. A felkészítő
  • A felkészítőnek joga van részt venni a csapata vitáján, a vita során ugyanakkor nem konzultálhat a csapatával.

A vita tartalmi elemei

  1. A tételmondat
  • A tételmondat egy probléma világos és két oldalról egyformán megközelíthető megfogalmazása, melyet a csapatok a vita előtt megkapnak.
  • A tagadó tételmondat a tételmondat logikai állítmányának tagadása.

    2. A definíció
  • A definíció a kulcsfogalmak meghatározása és a tétel globális értelmezése.
  • A definíció a vita medrét jelöli ki, tehát nem érv, így az esetleges definíciós vita megnyerése önmagában még nem jelenti a vita megnyerését.
  • Az állító csapat joga és kötelessége a definíció megadása, ha nem teszi meg, akkor ennek joga a tagadókra száll.
  • Ha a tagadó csapat be tudja bizonyítani a definíció tarthatatlanságát, joga van azt kiegészíteni vagy ellendefiníciót állítani.
  • A definíciós vita a tétel értelmezési módjának vitája. Definíciós vitát a tagadó csapat csupán abban az esetben kezdeményezhet, ha az állító csapat definíciója nyilvánvalóan pontatlan vagy olyan mértékben szűkíti le a tagadó oldal mozgásterét, hogy az a fair play szabályaival ellentétes.

    3. A kritérium
  • A kritérium az a szűrő vagy pozitív érték, amelyre a vita épül. Olyan kritériumot kell választani, mely mindkét csapat számára elfogadható. A tagadó csapat nem köteles saját kritériumot állítani, de ezesetben elfogadja az állító oldal kritériumát. A kritériumot tekintve irreleváns szempontokat és érveket el kell ejteni, ez a vita tárgyszerűségét szolgálja.

    4. Az érvrendszer
  • Az érvrendszer egy csapat érveinek logikailag rendezett egésze, amelyet a definíció és a csapat stratégiája, taktikája határoz meg.
  • A vita során mindkét csapat felállítja a saját érvrendszerét. A tagadó csapattól sem fogadható el, hogy csak cáfolatokkal, saját érvek nélkül vegyen részt a vitában.

    5. Érv és a cáfolat
  • A vita értelmezéseken, érveken, cáfolatokon és példákon alapszik.
  • Az érv több, mint vélemény. Logikai érvről akkor beszélünk, ha egy állítást valamilyen adat, tény vagy gondolat egészít ki, és a kettő között logikai, ok-okozati kapcsolat áll fenn.
  • A tekintélyérv híres emberek (írók, költők, tudósok, történelmi személyiségek stb.) gondolatainak idézése.
  • A logikai érv értékesebb, mint a tekintélyérv, de az utóbbi is hasznos eleme lehet az érvrendszernek.
  • A cáfolat nem pusztán ellenvélemény – logikailag igyekszik megingatni az ellenfél állítását.
  • A téves állításokat az ellenfélnek kell megcáfolnia, nem a bírónak. Ha a téves állítás cáfolatlan marad, relevánsnak kell tekinteni a vita kimenetele szempontjából. Más kérdés, hogy mivel a bíró pedagógus (itt ez a diák bírókra is igaz), a tényszerű hiba, a demagóg vagy hamis érvelés az értékelés során szóvá tehető.

    6. Példák, adatok
  • A példa az érv alátámasztására szolgál
  • A példa önmagában nem bizonyító erejű. De ha egy elhangzott érvet támaszt alá, javítja a csapat teljesítményét.
  • Az adatokat, statisztikákat és a szaktekintélyektől származó véleményeket hitelesíteni kell a forrás megjelölésével, illetve (másolatban történő) bemutatásával.

Az eredmény

  1. A bírói döntés

A disputa-bírók döntésüket az alábbiak alapján hozzák meg:

  • A cáfolatlanul maradt érvek száma és súlya a keresztkérdések kimenetele, ill. későbbi felhasználása a vitában
  • Az egész vitán végig vonuló részelemek, részviták kimenetele
  • Egyéni teljesítmények egybevetése
  • Definíciós vita (ha van. Nincs mindig)
  • Érték-vita (ha van. Többnyire nincs)
  • A választott érték (kritérium) és az érvrendszer összhangja
  • Az érvek, cáfolatok és a tételcím összhangja
  • A játékosok retorikai teljesítménye, szabatosság
  • Összkép, összbenyomás
  • A sportszerűséget ill. annak hiányát az egyéni értékelésben figyelembe kell venni, kiugróan sportszerűtlen viselkedés (pl. blöffölés, hamis, hamisított adat felhasználása, a másik csapat szónokának szándékos megzavarása) akár a végső döntés során is figyelembe vehető.
  • Ha a 2-es vagy 3-as játékos új érvet mond, az a vita kimenetelének megítélésben nem számítható be. Az egyéni teljesítmények értékelésekor azonban figyelembe kell venni.

A disputában óvás nincs. Ugyanakkor a jogtalannak vélt bírói döntéssel szemben észrevétel tehető. Kivételt képez ez alól, ha a vita során objektív szabálysértés történik (pl. hibás időmérés).

2. Az egyéni teljesítmény

Az egyéni pontszámot a bíró 3-tól 30 pontig adja a következő bontásban:

  • 1-10 pont: tartalom (érvelés, cáfolatok, tárgyi tudás, felkészültség, lényeglátás);
  • 1-10 pont: szerepkör betöltése (kötelességek, szabálymegtartás, csapatmunka);
  • 1-10 pont: forma (stílus, beszédtechnika, felépítettség, nyelvhelyesség).
  • A közepes teljesítmény kategóriánként 6-6 pont.
  • Több versenyzőnek is lehet azonos pontszáma.
  • Leléptetés esetén a szabálysértő tag 0 pontot kap, a korábban szereplők teljesítményüknek megfelelően értékelendők, a fel nem szólaltak pedig – vétlenség esetén – az erőnyerő szabálya szerint kerülnek értékelésre (a nap során szerzett többi egyéni pontszámuk átlaga).
  • Nem feltétlenül az a csapat kerül ki győztesen a vitából, amelyiknél az egyéni pontszámok összege nagyobb. Ugyanakkor, ha egy csapat az általa kapott magasabb egyéni pont ellenére elveszíti a vitát, akkor a bírónak az indoklása során külön ki kell térnie arra, hogy ennek mi az oka.
  • A rangsorszámot a bíró az egyéni pontszámok alapján 1-től 6-ig állapítja meg, de két azonos rangsorszám nem lehet (egyenlő pontszám esetén sem).

    3. A bírói jegyzőkönyv
  • A bírónak a jegyzőkönyv minden rovatát pontosan ki kell töltenie.
  • A jegyzetelés a jegyzőkönyv hivatalos része.
  • A jegyzőkönyv a vita után megtekinthető igény esetén másolat készíthető belőle.

    4. Szóbeli visszajelzés
  • A bíró minden esetben konstruktívan, a következő vitákhoz szakmai segítséget adva, pedagógiai célzattal értékel.
  • A bírói értékelés időtartama – a bírák számától függetlenül – lehetőség szerint nem lehet hosszabb 20 percnél.

    5. A vita lezárása:
  • A bírók közlik az eredményt a csapatokkal. Az indoklásuk során kitérnek a vita legfontosabb ütközőpontjaira és világosan megindokolják a döntést.
  • A bírók a vita után a jegyzőkönyvet és a jegyzetet haladéktalanul leadják a versenyirodában.

A disputa egyéb írott és íratlan szabályai

  • A hitviták elkerülendők. Ne legyen olyan tételcím, ne legyen olyan érvrendszer, ne legyen olyan megszólalás, ami hívő kontra ateista, keresztény kontra zsidó vagy mohamedán, katolikus kontra református stb. irányba vezet. A szoros vagy átvitt értelemben vett hitvita nem egyeztethető össze a Karl Popper disputával. Nem tilos persze a Bibliára hivatkozni, de jobbára nem érdemes. Mások vallási nézeti iránt tapintattal kell lenni.
  • Személyes példákat alkalmazni nem célszerű, tekintettel arra, hogy ez az ellenfél számára nem kontrollálható, nem cáfolható – vagy elhiszi, vagy nem. Természetesen nem jár „büntetés” a személyes példa felhozásáért – csak épp nem célszerű és nehezen vehető figyelembe. Személyes példa legfeljebb akkor alkalmazható, ha az az ellenfél számára is ellenőrizhető.
  • A napi, aktuális politizálás kiiktatandó. Persze a disputa nem abszolút értelemben politikamentes. Hiszen ez a játék a demokratikus, liberális és jogálllami USA-ból indult ki, térségünkben a rendszerváltás után, a születő demokráciák körülményei között terjedt el. Ezért hát a disputa demokratikus, humanista, rasszizmus-ellenes, és fellép a gyűlölködés ellen. De a napi politikai, pártpolitikai vita nem célszerű. Túl sok érzelmet kavar fel, állításainak igazságtartalma nem ellenőrizhető.
  • A felszólalások idejének lejártakor a szónok a megkezdett mondatát még befejezheti, új gondolat indítására már nincs lehetősége. A kérdésszekció idejének lejártakor a megkezdett kérdés még befejezhető, de a kérdezett szónok eldöntheti, hogy megválaszolja-e a kérdést vagy sem, és nem szankcionálható, amennyiben nem válaszol.
  • A beszédek és a kérdések ideje alatt (tehát a felkészülési időkön kívül) a csapattagok csak írásban kommunikálhatnak egymással.
  • A viták alatt elektronikus eszközöket (pl. notebook, telefon stb.) nem használhatnak a vitázók. Különös méltánylást érdemlő esetben (pl. mozgás- vagy látássérült játékos esetén) e szabálytól el lehet tekinteni, ám aktív Internet-kapcsolattal rendelkező elektronikus eszköz használata ezesetben is tilos.