Szerdán kezdődik a nagyböjt, a húsvétra készülés negyvennapos időszaka. A keresztények ebben a bűnbánati időszakban Jézus feltámadásának megünneplésére készülnek.
A negyvennapos böjt a IV. századra vált általánossá a keresztény világban. A vasárnapot az egyház nem tekinti böjti napnak, mivel e napon Jézus feltámadását ünneplik. A VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt. Hamvazószerdától húsvétvasárnapig a böjti napok száma így éppen negyven.
A böjt a XI. századig olyan szigorú volt, hogy késő délutánig nem ettek semmit. Húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak.
Mára az egyház enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő. A 18 és 60 év közötti hívek csak egyszer étkezhetnek és még kétszer vehetnek magukhoz élelmet.
Magyarországon ez a szabály abban a formában honosodott meg, hogy csak háromszor lehet étkezni és egyszer jóllakni. E két napon és a nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.
