Akár ezer kilométer vasúti pálya felújítása is elindulhat a következő időszakban, a szükséges források pedig teljes mértékben rendelkezésre állnak – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott meghallgatásán.
A miniszter rámutatott: Magyarország 8 ezer kilométer hosszú vasúthálózatából 6 ezer kilométert használnak aktívan. 2010 óta 103 projekt valósult meg, összesen 2091 milliárd forintból, amelynek köszönhetően 1800 kilométernyi szakasz újult meg eddig. A következő években újabb látványos fejlesztések várhatók.
Javul a menetrendtartás, nő az utasszám – a vasút újra vonzóbb
Lázár János szerint a magyar vasút több évtizedes lejtmenete megállt, és ismét fejlődési pályára állt. A menetrendtartás 80 százalék fölé javult, törvény rögzíti az utazási szolgáltatások minimumát, az utasszám pedig 2022 óta évi 600 millióról 1,2 milliárdra nőtt.
A tárcavezető büszkén emelte ki: „A MÁV Csoport önmagában teljesítette Magyarország teljes kibocsátáscsökkentési kötelezettségét.” Közben Magyarország továbbra is az ötödik legolcsóbb közlekedési szolgáltatást biztosítja az EU-ban.
Beruházási programok: M44, M49, mohácsi Duna-híd
Az építési és közlekedési tárca jelenleg 566 beruházásért felel, összesen több mint 3000 milliárd forint értékben. A folyamatban lévő és előkészített fejlesztések között kiemelt jelentőségű:
- az M44-es gyorsforgalmi út folytatása Nagyszalonta felé,
- az M49-es út megépítése Szatmárnémeti irányába,
- az új budapesti reptéri gyorsforgalmi kapcsolat,
- és a mohácsi Duna-híd.
A miniszter szerint ezek a fejlesztések nemcsak a gazdaságot erősítik, hanem a magyar vállalkozások számára is új lehetőségeket teremtenek.
Autópályák: ma már 11 éri el a határt
Míg 2010-ben még csak három autópálya érte el az országhatárt, ma már tizenegy. Ez azért fontos, mert az éves 880 milliárd forintos autópálya-bevétel döntő részét a nemzetközi teherfuvarozás fizeti. A gyorsforgalmi hálózat terjeszkedésével mára már csak három megyei jogú város vár autópályás összeköttetésre.
Uniós források: pótlás EIB-hitelből
Lázár János hangsúlyozta: a Magyarországnak járó közlekedési források 55%-ának felfüggesztését részben pótolja az Európai Beruházási Bank kedvező kamatozású hitele, és a visszatartott összegek is meg fognak érkezni. Ugyanakkor tart attól, hogy a következő EU-ciklusban már nem biztosítanak forrásokat közúti és vasúti fejlesztésekre – kivéve, ha ezeket katonai célú beruházásként ismerik el.
A fővárosi vitáról és az orosz gáz szerepéről
A miniszter a főváros pénzügyi helyzetére utalva sajnálatosnak nevezte a kialakult politikai vitát, és kijelentette: „A kormány kifizeti, amit szerződésben vállalt.” Kitért moszkvai tárgyalásaira is: Magyarország továbbra sem tud lemondani az orosz gázról, amely 25–30 százalékos árelőnyt jelent, és így a magyar háztartások harmadannyit-negyedannyit fizetnek energiáért, mint sok szomszédos országban.
2026 tétje: két világ között kell választani – fogalmazott
Lázár János szerint a következő választás arról szólt majd, hogy „úgy lesz, mint 2010 előtt, vagy úgy, mint azóta.” Úgy látja, hogy az ellenzék megszüntetné a jelenlegi családtámogatási rendszert és az alacsony adókulcsokat.
Összegzés
A közlekedési tárca szerint Magyarország az elmúlt években:
- stabilan fejlődő vasúti rendszert épített,
- jelentős autópálya- és útfelújítási programokat indított,
- stratégiai előnyhöz jutott a tranzitforgalomban,
- és olyan beruházási csomagot menedzsel, amely évtizedekre meghatározza az ország közlekedési jövőjét.
A következő évek kérdése: lesznek-e uniós források, és sikerül-e tovább gyorsítani a fejlesztéseket.
Forrás: MTI