Stabil és erős a magyar munkaerőpiac – erről beszélt Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 és a Kossuth rádió műsoraiban szerdán. Mint mondta, a foglalkoztatás történelmi csúcson van, a munkanélküliség pedig 4–4,5 százalék között mozog.
Az államtitkár szerint a kedvező adatok annak a 2010-ben meghozott kormányzati döntésnek köszönhetők, amely a szociális ellátórendszerek helyett a munkaalapú társadalom építését helyezte előtérbe. „Magyarország mind foglalkoztatásban, mind munkanélküliségben továbbra is az unió élmezőnyében van, a 8–9. helyen állunk” – hangsúlyozta.
Minimálbér-emelés: megállapodás született
A bértárgyalások eredményeként jövőre 11 százalékkal nő a minimálbér, 7 százalékkal a garantált bérminimum.
Czomba szerint kemény egyeztetések előzték meg a megállapodást: a munkáltatók 5–8, a munkavállalók 10–12 százalékról indultak. Végül olyan kompromisszum született, amely – az államtitkár értékelése szerint – mindkét oldal számára elfogadható, és nem veszélyezteti a munkahelyeket.
A béremelés mellett a kormány korábbi intézkedései – például a 25 év alattiak szja-mentessége vagy a többgyermekes édesanyák adókedvezménye – tovább erősítik a nettó kereseteket. Mivel jövőre 4 százalék körüli inflációval számolnak, a reálbérek további emelkedése várható.
Foglalkoztatás: több mint egymillió új munkahely 2010 óta
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat friss adatai szerint 2025 novemberében 220 688 regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ami egy év alatt több mint 4 ezerrel, 2010-hez képest pedig 335 ezer fővel csökkent.
2010 óta csaknem egymillióval nőtt a foglalkoztatottak száma, így ma már közel 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon. A minimálbér ez idő alatt négyszeresére, az átlagbér több mint háromszorosára emelkedett.
Demográfia és munkaerő: a kormány a hazai tartalékokra épít
Czomba Sándor a Kossuth rádióban arról is beszélt, hogy a KSH legfrissebb számai szerint a magyar népesség 9,5 millió alá csökkent – ez azonban nem egyedülálló jelenség, szerte a fejlett világban hasonló folyamatok zajlanak.
A kormány továbbra sem a migrációra kívánja építeni a munkaerőpiac fenntartását: „Mi arra tettük föl az életünket, hogy országhatáron belül találjuk meg azokat, akik tudnak és akarnak dolgozni – mintegy 300 ezer ilyen honfitársunk van” – fogalmazott.
A családtámogatási rendszer megerősítését szintén kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a gyerekvállalás ne teher, hanem lehetőség legyen.
Támogatások és programok a foglalkoztatás bővítésére
A kormány több munkaerőpiaci programot is működtet:
- Ifjúsági Garancia Plusz – a 30 év alattiakat és inaktívakat támogatja,
- 30 év felettieket segítő uniós program,
- „Közfoglalkoztatásból versenyszférába 2025” program, amely tartós elhelyezkedést céloz.
Ezekkel eddig 57 ezer álláskereső jutott munkához, mintegy 70 milliárd forint uniós forrás felhasználásával.
Kritika a kiszivárgott Tisza Párt-dokumentummal kapcsolatban
Czombát az M1-en kérdezték arról a dokumentumról is, amely magasabb, többsávos jövedelemadót javasol. Az államtitkár szerint az abban szereplő 22 és 33 százalékos adókulcsok minden munkavállalóra negatív hatással lennének, bércsökkenést és elbocsátásokat okoznának. Úgy fogalmazott: „Ezt a pályát nem szabad elengedni, a 2010 óta felrajzolt gazdasági irányvonalat kell továbbvinnünk.”
Forrás: MTI