Új szakaszába ért annak a pécsi büntetőügynek a története, amelyben két nőt emberölés bűntettével vádoltak egy idős asszony 2021. októberi halálával összefüggésben. Miközben korábban – az eljárás egy pontján – a Pécsi Törvényszék tárgyalást tűzött ki és a vádirat súlyos állításokat tartalmazott, a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla most felmentő döntést hozott az emberölés vádja alól.
Korábbi cikkünkben a vádirat alapján ismertettük, hogy a vád szerint az otthoni ápolás során felmerült a kórházi ellátás elmaradása, és a beszélgetésekben elhangzó, a sértett halálával kapcsolatos kijelentések is.
Mit állított a vád az előzményekben?
A korábbi beszámolók szerint az idős, beteg asszonyt a család 2021 nyarán a házukba költöztette, és a mindennapi gondozásba szociális gondozót, valamint egy házi ápolót is bevontak. A vádirat azt rögzítette, hogy a vádlottak a romló állapot ellenére nem kezdeményezték a kórházi ellátást, és a hatóságok szerint a mulasztás közvetett módon hozzájárulhatott a halál bekövetkezéséhez. A sértett 2021 októberében természetes okok miatt hunyt el – ugyanakkor a jogvita lényege az volt, hogy a vádlottak döntései és mulasztásai büntetőjogi felelősséget megalapoznak-e.
Elsőfokon elmarasztalás, másodfokon felmentés
Az ügyben első fokon a Pécsi Törvényszék emberölés bűntettében bűnösnek mondta ki a vádlottakat, és mindkettőjükkel szemben börtönbüntetést szabott ki, illetve az ápolónőt a foglalkozásától is eltiltotta. A másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla ugyanakkor részben megalapozatlannak találta az elsőfokú ítéletet, és kiegészítette a tényállást azzal, hogy a háziorvos és a szociális gondozó megítélése szerint a sértett állapota nem igényelt kórházi ellátást.
Ezek alapján a másodfok az I. rendű vádlottat bűncselekmény hiányában, a II. rendű vádlottat bizonyíték hiányában
mentette fel az emberölés vádja alól.
Mi volt a felmentés indoka?
A másodfok indokolása szerint mulasztással elkövetett emberölés megállapításához olyan, jogszabályon vagy szerződésen alapuló egyértelmű gondozási kötelezettség szükséges, amely az I. rendű vádlott esetében nem volt megállapítható. A II. rendű vádlott kapcsán az ítélőtábla azt is értékelte, hogy a sértett korábban kifejezetten nem kívánt kórházba kerülni, és az akkori állapot – a bíróság megítélése szerint – nem tette szükségessé az orvos vagy mentők értesítését.
Nem jogerős: jöhet még folytatás
Mivel első- és másodfokon eltérő döntés született a bűnösség kérdésében, az ítélet nem jogerős. Az ügyészség három nap gondolkodási időt tartott fenn a fellebbezés bejelentésére – így a történetnek még lehet további fejleménye.
Forrás: Pécsi Ítélőtábla
