A szabadság sokaknak már nem a kikapcsolódásról, hanem a folyamatos készenlétről szól. Szakértők szerint a nyaralás alatti e-mailezés és munkával kapcsolatos stressz hosszú távon nemcsak a mentális egészséget, hanem a munkahelyi teljesítményt is ronthatja.
A nyári szabadságok időszaka elvileg a feltöltődésről szólna, a valóság azonban sokaknál egészen más képet mutat. Egyre több munkavállaló érzi úgy, hogy a pihenés alatt sem engedheti el teljesen a munkát: rendszeresen ellenőrzi a céges e-maileket, figyeli az üzeneteket, vagy akár a napozóágyból is dolgozik. A jelenséget a szakemberek már külön névvel is illetik: szabadság-szorongásnak nevezik.
A HR-szakértők szerint ennek hátterében több tényező is áll. Sokan attól tartanak, hogy a visszatérésük után kezelhetetlen mennyiségű feladat vár rájuk, mások félnek lemaradni fontos információkról, vagy úgy érzik, a folyamatos elérhetőség a munkáltató felé mutatott lojalitás része.
A digitális munkavégzés ugyan nagyobb rugalmasságot biztosít, ugyanakkor egyre inkább elmosódik a határ a munka és a magánélet között. Emiatt a nyaralás sem jelent valódi kikapcsolódást, hiszen a folyamatos szerepváltás – pihenésből munkába, majd vissza – komoly mentális terhelést jelent.
A szakértők szerint a megoldás nem az, hogy a szabadság alatt is folyamatosan rendelkezésre álljunk, hanem az, hogy még a nyaralás előtt megfelelően átadjuk a feladatokat. Egy jól előkészített helyettesítés és az egyértelmű kommunikáció nemcsak a kollégák munkáját könnyíti meg, hanem a pihenést is valóban stresszmentessé teheti.
A szakemberek szerint néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthető a szabadság alatti szorongás:
- még az utazás előtt készítsünk részletes feladatlistát és egyeztessünk a helyettesítő kollégával;
- állítsunk be automatikus „Házon kívül” üzenetet, amely tartalmazza a visszatérés időpontját és a helyettesítő elérhetőségét;
- kapcsoljuk ki a munkahelyi értesítéseket, vagy akár ideiglenesen távolítsuk el a céges alkalmazásokat a telefonról;
- törekedjünk arra, hogy a szabadság idején valóban a pihenésre koncentráljunk.
A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a vezetők példamutatása kulcsfontosságú. Ha a vezetők maguk sem dolgoznak a szabadságuk alatt, és nem várják el a munkatársaktól az azonnali válaszadást, az hosszú távon egészségesebb vállalati kultúrát alakíthat ki.
A tapasztalatok szerint azoknál a szervezeteknél, ahol tiszteletben tartják a pihenés idejét, kiegyensúlyozottabb, kreatívabb és lojálisabb munkavállalók dolgoznak, ami végső soron a cégek teljesítményében is megmutatkozik. A valódi kikapcsolódás tehát nem luxus, hanem a hosszú távú hatékony munkavégzés egyik alapfeltétele.
