November 4-én, szerdán délelőtt újabb fontos lépés történik Magyarország múltjának feltárásában: bárki számára elérhetővé válnak az egykori állambiztonsági szolgálatok nyilvántartásainak egyes dokumentumai. A több tízezer nevet tartalmazó adatbázisban nemcsak ismert személyek, hanem egykori boltosok, vendéglátósok, buszvezetők, vasutasok és mezőgazdasági dolgozók adatai is szerepelhetnek.
A kommunista diktatúra állambiztonsági rendszerének működésébe enged betekintést a november 4-én induló nyilvános adatbázis. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által működtetett nyitottaktak.hu oldalon az érdeklődők ingyenesen, regisztráció nélkül kereshetnek az egykori hálózati nyilvántartásokban.
A most nyilvánosságra kerülő dokumentumok segítségével évtizedekkel korábbi történetekre derülhet fény, és akár családok is új információkhoz juthatnak hozzátartozóik múltjáról.
Nemcsak ismert emberek nevei kerülhetnek elő
Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a most közzétett több tízezer név jelentős része hétköznapi emberekhez köthető. A nyilvántartásokban egykori kocsmárosok, szállodai alkalmazottak, boltosok, buszvezetők, vasutasok és mezőgazdasági dolgozók nevei is megtalálhatók lehetnek.
A szakemberek becslése szerint a Rákosi- és a Kádár-korszak mintegy négy évtizede alatt közel 150 ezer embert foglalkoztathatott az állambiztonság. Közülük azonban csak nagyjából minden harmadik személy neve ismert, részletes információ pedig mindössze az érintettek körülbelül tizedéről áll rendelkezésre.
Háromféle dokumentumban lehet keresni
A szerdán induló adatbázis első ütemében három különböző irattípus válik hozzáférhetővé.
A 6-os kartonok az egykori hálózati személyek azonosítására szolgáltak. Ezeken többek között a név, a születési adatok, a foglalkozás, valamint a beszervezés körülményei és az állambiztonsági kapcsolat időtartama is szerepelhet.
A B-naplók a beszervezési dossziék nyilvántartásai, amelyek az 1957 és 1962 közötti időszakból maradtak fenn.
A harmadik dokumentumtípus a H-adattár, amely az 1970-es évektől mágnesszalagokon tárolt hálózati adatokat tartalmazza, köztük személyes adatokat és fedőneveket.
A keresőfelületen név, születési adatok és fedőnév alapján is lehet majd kutatni.
Februárban további akták kerülnek nyilvánosságra
A mostani közzététel nem jelenti valamennyi állambiztonsági dokumentum teljes megnyitását. A következő szakaszban, legkésőbb 2027. február 25-ig a beszervezési dossziékat is nyilvánosságra kell hozni. Ezek már jóval részletesebb iratok, amelyek akár több száz oldalon keresztül mutathatják be egy-egy személy beszervezésének körülményeit, az állambiztonsággal fenntartott kapcsolatát és tevékenységének értékelését.
Egy név szereplése önmagában még nem bizonyítja az együttműködést
A levéltár vezetője külön felhívta a figyelmet arra, hogy a nyilvánosságra kerülő dokumentumokat megfelelő történelmi összefüggésben kell értelmezni. Az egykori állambiztonsági szervek nyilvántartásai nem feltétlenül tükrözik pontosan a valóságot. Egyes iratok hiányosak, más dokumentumok pedig az évtizedek során megsemmisültek vagy elvesztek. Az is előfordulhatott, hogy valakit fenyegetéssel, zsarolással vagy más kényszerítő körülmények között szerveztek be.
Önmagában tehát az, hogy valakinek a neve szerepel egy állambiztonsági nyilvántartásban, még nem bizonyítja, hogy ténylegesen jelentéseket készített vagy aktívan együttműködött a titkosszolgálatokkal.
Az adatbázis a nyitottaktak.hu oldalon lesz elérhető.
