A Tolna 2. egyéni választókerületben történt választást a FIDESZ-KDNP nagy fölénnyel nyerte, de ez tulajdonképpen várható volt, főleg úgy, hogy a Tisza Párt nem indult el (bár valószínűleg az indulásuk esetén is ez lett volna). Azóta minden induló és nem induló politikai erő elmondta, hogy ez nekik siker. A Fidesznek siker, mert fölényes győzelem. A Tiszának siker, mert alig mentek el szavazni. A Mi Hazánknak siker, mert közel 20%-os eredményt értek el. A DK-nak siker, mert jócskán túlteljesítették a 3-4%-os közvélemény-kutatás eredményeket. Tehát ha úgy vesszük, mindenki boldog.
De vajon mi ebből a valóság? Mennyire igazak ezek az állítások és ki az, aki tényleg örülhet, és ki az, aki kevésbé. Ezekre próbálok választ találni a következő cikkemben.
Mennyire volt alacsony ez a részvételi arány?
A szavazáson a választópolgárok 33.55%-a vett részt. Ez semmiképpen nem egy magas szám a 2022-es választásokhoz mérten. De vajon mennyire magas az időközi választásokhoz viszonyítva?
Az elmúlt 10 évben ezzel együtt 5 időközi választás volt, amelyek aránya a következő:
2020 – Borsod-Abaúj-Zemplén 6. – 45.52%
2020 – Fejér 4. – 29.1%
2015 – Veszprém 3. – 41.78%
2015 – Veszprém 1. – 44.87%
Ebben a listában 4. helyen lenne a mostani választás, 3-tól viszonylag sokkal lemaradva, egyet viszont megelőzve. Ez alapján sem tűnik ez egy kiemelkedő eredménynek.
Viszont más kontextusba helyezi a dolgot az, hogyha megnézzük ezeknek az időközi választásoknak a tétjét. A kettő 2015-ös választásnak elég nagy tétje volt, hiszen ha az ellenzék számára jól alakul, akkor a Fidesz elveszíti a 2/3-os többségét, ami végül össze is jött.
A 2020-as Fejér megyei választásnál a Fidesz nem indult el. Persze kommunikációban támogatták az egyik független jelöltet, de valódi kampányuk nem igazán volt, ez azért érződik is a létszámban. A borsodi választás meg olyan szempontból bírt nagy téttel, hogy ez volt az első olyan csörte a Fidesz és az összefogott ellenzék között, ahol tényleg mindkét oldal teljes erőbedobással küzdött. Mindezt egy olyan körzetben, amit előzetesen inkább Fideszesnek saccoltak, de nem a teljesen egyértelmű kategóriába. Tehát egy nagy ellenzéki győzelemhez az ilyen kerületeket kellett volna megnyerni 2022-ben.
Ennek a mostani választásnak nagy tétje nem volt. Egy olyan körzetről beszélünk, ahol a Fidesz fölénye teljesen egyértelmű, és ha valami csoda is történik, a 2/3 akkor sincs veszélyben. Nem véletlen, hogy a Tisza nem indult el, nem csak a hosszú távú politikai céljaiba nem fért volna bele, de szerintem ők is tudták, hogy ez sansztalan.
Fentiek tükrében a 33.55%-os eredmény jónak ugyan nem nevezhető, de olyan rossznak sem, hogy rögtön kongatni kellene a vészharangot a Fidesz oldalán. Sőt, ha gonosz akarnék lenni, ha Magyar Péter bojkott-felszólítása annyit ért el, hogy az átlag időközinél 10%-kal kevesebben mentek el, akkor nagyon nem kell félnie a Fidesznek. Persze ez szintén egy túlzó kijelentés lenne, mert valószínűleg messze nem minden Tiszta pártos maradt otthon. De a létszámból messzemenő következtetést nem lehet levonni.
Az arányokat tartotta a Fidesz
A Fidesz jelöltje 18.703 szavazatot kapott, ez 48.9%-a a 2022-es eredménynek. Ha viszont azt nézzük, hogy a választásokon részt vevő polgárok száma 47.94%-a volt a 2022-esnek, akkor ez a szám már nem is rossz. Ez innentől megint értelmezés kérdése. Ha feltételezzük, hogy még lett volna legalább 10-15%-os Tisza szavazó, aki csak azért maradt otthon, mert Magyar Péter ezt mondta, akkor itt tapasztalható egyfajta visszaesés. De ha csak tisztán az arányokat nézzük, akkor ez nem látható. Ez sajnos tényleg az a helyzet, amibe mindenki bele tudja magyarázni azt, amit szeretne.
Szépet ment a Mi Hazánk, de mire elég ez hosszú távon?
A Mi Hazánk volt az egyetlen, aki számszerűen tudott javítani a 2022-es eredményén, ez egy ilyen alacsony részvételű választásban megsüvegelendő. Ugyanakkor – a mellett, hogy nagyon jól kampányoltak – azért azt is be kell ismerni, hogy jól taktikáztak és a körülmények is kedveztek nekik.
Egyrészt ők vállalták be egyedül, hogy egy országosan ismert politikust indítottak el. Ez a mozgósítást nagyon segíti, és akár új szavazók behúzására is alkalmas. Másrészt ezzel gyakorlatilag az első számú esélyessé váltak előzetesen ellenzéki oldalról (már ha volt itt bárki esélyes egyáltalán), ez pedig azt jelentette, hogy olyan szavazók – akár Tiszások is – akik el akartak menni szavazni, és mindegy volt nekik, ki, csak ne a Fidesz, azok „befogott orral” beikszelhették a Mi Hazánk jelöltjét.
Véleményem az, hogy a jó eredményhez ezek a körülmények is kellettek, nem gondolom, hogy 2026-ban hasonló eredményt el tudnak érni. De az tény, hogy sikerült ezzel olyan erőt mutatniuk, amivel számolni kell.
Jó-e a DK eredménye?
A nagyjából 11%-os eredményét a DK sikernek tekintette. Annak kapcsán érthető is, hogy a korábbi mérések egy része 3-5%-ra becsülte őket. Ez ahhoz képest egy eléggé erős eredmény.
Viszont ünnepelniük nekik is korai lenne. Ugyanis itt tulajdonképpen a DK volt az egyetlen baloldali párt, aki elindult (határesetként a függetlenként elindult Harangozó Gábort lehet ide sorolni, akit az MSZP egyértelműen támogatott). Tehát a P, az LMP, a Momentum, az MKKP és azok a Tisza-szavazók számára, akik elvből nem szavaznak a Mi Hazánkra, itt egy reális opció volt. Ennek tükrében bennem azért hagy kérdőjeleket ez az eredmény.
Röviden ez a véleményem ezekről az eredményekről. Igazából senkinek sem tökéletes, de mindenkinek van annyira jó, hogy sikerről tudjon kommunikálni. Ha mást a véleményed, írd meg kommentben!