A valaha élt legismertebb és legnépszerűbb magyar ember Budapesten, a Rókus kórházban született, 1927. április 1-jén.
Az immár háromtagúra bővült család az elsőszülött gyermek érkezését követően Kispestre költözött, ahol az édesapa, idősebb Purczeld Ferenc állást és labdarúgóként félprofi szerződést kapott a várostól.
A kispesti szomszédban nevelkedett a másfél évvel idősebb Bozsik József, aki később a Kispestben és a válogatottban is együtt emelkedett Puskással a világhírig.
Puskás Öcsi 1943-ban, tizenhat évesen bemutatkozott a Kispest NB I-es felnőtt csapatában, és a háború után pedig már meghívást is kapott az újra összeálló válogatottba is.
1952-ben a válogatott Helsinkibe utazott és olimpiai bajnoki címet is nyert a magyar együttes, amelynek immár Puskás Ferenc volt a csapatkapitánya.
A következő évben az olaszok legyőzésével Magyarország megnyerte az Európa-bajnokság elődjét, majd „Az évszázad mérkőzésének” kikiáltott rangadón legyőzte az otthonában addig veretlen angol válogatottat.
A magyar futballcsapat sorra nyerte a meccseit ezt követően is, egészen az 1954-es világbajnokság döntőjéig, ahol váratlanul, és rendkívül balszerencsés módon vereséget szenvedett Nyugat-Németországtól, így Puskás nem a világbajnoki trófeát, hanem „csak” az ezüstérmet vehette át a FIFA elnökétől Bernben.
Puskás Ferenc 1950-ben esküdött örök hűséget feleségének, az akkor tizennyolc esztendős Hunyadvári Erzsébetnek. Egyetlen leányuk, Anikó 1952-ben született Budapesten, majd szüleivel együtt 1956-ban elhagyta az országot.
Puskás Ferenc Bécsben és Olaszországban vészelte át a FIFA eltiltásával, a családtagok veszélyes kijuttatásával és csalódásokkal járó bizonytalan időszakot, majd mindenkit meglepve szerződést kapott a Real Madridtól, a korszak első számú csapatától.
Harmincegy évesen újra megfeszítette minden erejét, leadott tizennyolc kilogramm súlyfelesleget, és a kezdeti nehézségek ellenére helyet követelt magának a világklasszisokkal teli Real Madridban.
A magyar válogatottban a korszak politikai dogmáinak megfelelően soha többet nem szerepelhetett, ám 85 mérkőzésen lőtt 84 gólja így is máig világcsúcs.
Elképesztő gólrekordjait a Madridnál újabb megdönthetetlen csúcsok követték: az 1960-as Bajnokok Ligája-döntőn négyszer, az 1962-es fináléban háromszor volt eredményes, Magyarország után Spanyolországban is négyszer nyert gólkirályi címet, s az összesített teljesítményt nézve minden idők legsikeresebb góllövője lett – és maradt az a mai napig.
Az időközben Öcsiből „Panchóvá” lett kedvenc edzőként körbejárta a földgolyót: dolgozott valamennyi kontinensen, játékosai mindenütt rajongtak érte, s bemutatkoznia sehol sem volt szükséges. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, a szinte amatőr csapattal 1971-ben bejutott a Bajnokok Ligája (BEK) döntőjébe, ahol csak a kor kiemelkedő együttesén, az Ajaxon nem sikerült felülkerekednie játékosainak.
Pályája végén hazatért a demokratizálódó Magyarországra, négy mérkőzésre afféle erkölcsi elégtétel gyanánt a válogatott szövetségi kapitányi tisztségét is ellátta, majd évekig képviselte az MLSZ-t és a magyar kormányt különféle nemzetközi delegációk vezetőjeként, tagjaként.
Puskás Ferenc egészsége sajnos hamarosan megromlott, az Alzheimer-kór speciális fajtája támadta meg, és 2000-től folyamatos kórházi kezelésre szorult.
A Nemzet Sportolója, a magyarság huszadik századi szimbóluma volt Puskás Ferenc, aki 2006. november 17-én távozott el közülünk, hogy – ahogy ő mondta – csatlakozzon odafönn a többiekhez, a mennyei válogatotthoz. A legendás Schlosser Imre kedvéért kihúzódik a balszélre is, ha beveszik a csapatba, tréfálkozott egy nyilatkozatában.
Forrás: puskas.com