Decsi István öt évvel kapta meg a kinevezést a Pécsi Tudományegyetem kancellári pozíciójára. Az eltelt időszakot számos kihívás, számos eredmény és siker jellemezte. A megújuló egyetemről és az eltelt időszakról kérdeztük a kancellárt.
– Hogyan értékeli az elmúlt öt évet?
– Talán az elmúlt évtizedek egyik legeseménydúsabb időszaka áll mögöttünk. Már 2021. év elején, a pandémia idején számos, a helyi és régiós ellátást, az országos járványkezelést és az oktatást is érintő kihívásokkal, feladatokkal szembesültünk. Visszatekintve is büszkék lehetünk arra, hogy felkészült és elkötelezett szakembereink minden téren helytálltak. Ez az időszak sok tanulsággal járt az akadémiai és adminisztratív munkaszervezés és az üzemeltetés területén is, amely tapasztalatok középtávon is a hatékonyságot szolgálták. Úgy gondolom, hogy az Egyetem bizonyított ebben az időszakban és megalapozta azt a bizalmat, amely a felsőoktatás megújítása során új feladatokkal ruházta fel a PTE-t. Az elmúlt öt év másik nagy változása ez a megújulási folyamat volt. Az Egyetem működése egy új szintre lépett. Előtérbe került az intézmény és a munkatársak teljesítménye, ennek a teljesítménynek a díjazása. A korábbiakhoz képest teljesen új feladatok kerültek egyetemi felelősség alá. Mára a régió elsőszámú oktatási, kutatás-fejlesztési, egészségügyi és ami jövőnk szempontjából meghatározó: gazdaságfejlesztési szerepét látjuk el. Ez a fajta feladatrendszer alapjaiban követeli meg a működési hatékonyság növelését és a térségen belüli és azon kívüli szereplőkkel való szoros együttműködést. Utóbbit szeretném is hangsúlyozni. Az Egyetem belső működése és a környezetére kifejtett pozitív hatása is csak akkor lehet eredményes, ha megvalósul az együttműködés. Gondolok itt a szervezeti egységek és Karok közti közös munkára, az akadémiai területeken és az adminisztrációban dolgozó kollégák közösségére. A PTE csak egy egységes Egyetemként lehet sikeres. Az elmúlt években ezt a célt szolgáltuk. Tapasztalhatjuk, ha ez a hatalmas, 10.000 fő feletti szervezet megmozdul, akkor csodálatos dolgokat érhet el a város és a teljes régió érdekében.
– Mely eredményekre a legbüszkébb, illetve mi okozta a legnagyobb kihívást?
– Ahogy említettem, egy nagyon összetett és kihívásokkal teli időszakot tudhatunk a hátunk mögött és itt a kihívás szót pozitív értelemben használom, hiszen ezek mind lökést adtak ahhoz, hogy egy óriási szervezet átalakulása, fejlődése hatékony legyen.
Fejlesztés szempontjából fontos mérföldkő volt az új fogászati klinika átadása, az Általános Orvostudományi Kar új elméleti tömbjének megépítése, az orvosi kar parkjának teljes átalakítása és megnyitása. Az Egyetem 650.000 m2 területet üzemeltet és fejleszt, így mindig városi környezetben is gondolkodunk. Fontos, hogy a fejlesztéseink ne csak 35.000 egyetemi polgárt, de a település lakóit is szolgálják, javítsák a városképet és az általános komfortérzetet is fejlesszék.
A fenntarthatóság hatványozottan megjelent az egyetemi fejlesztésekben. A UI GreenMetric rangsorban 9 évvel ezelőtt a 355. helyen állt a PTE, jelenleg pedig a világ 25. legzöldebb egyeteme és az idei évben átvehettük a Magyar Kórházszövetség Zöld Kórház díját is, amely első alkalommal került kiosztásra. 17 épület energetikai fejlesztési koncepcióját dolgoztuk ki és kezdtük el ezek megvalósítását, saját forrásból növeltük és növeljük a naperőművek számát. Ha ezen utóbbi fejlesztéseket lezárjuk, éves szinten 645 ezer kWh villamosenergiát takaríthatunk meg, amely az érintett épületek fogyasztásának 53%-át váltja ki. A kihívások itt is ösztönzően hatottak. A 2023. évi energiaár növekedés időszakában például 35 % gáz, 10 % villamosenergia és 17 % távhő megtakarítást sikerült elérni, ami közel 1 Mrd Ft-os közüzemi megtakarítást jelentett abban az évben.
Az egészségügy területén a PTE lett a megyei fő ellátó, a mohácsi, szigetvári, komlói, siklósi és harkányi kórházat is integráltuk az egyetemi működésbe. A szolgáltatások fejlesztését ezen a területen is számos innovatív megoldás és új projekt előkészítése célozza.
Mindeközben az Egyetem gazdaságfejlesztési szerepköre is egyre inkább felértékelődött. Tavaly év végén indíthattuk útjára az UniNext Innovációs Programot, amely az egyetemi tudásra építve a régió gazdaságfejlesztését és a tudomány eredmények hasznosulását tűzte ki célul. Azért dolgozunk, hogy a fiatalok helyben találják meg a boldogulást, növekedjen a magas hozzáadott értékű befektetések aránya és az egyetemmel szorosan együttműködő vállalkozások letelepedése új munkalehetőséget nyújtson a helyiek számára. Egy komplex, a helyi társadalmi és természeti értékeket tiszteletben tartó régiófejlesztési programot valósítunk meg, amelyből mindenki profitálhat.
– Milyen vezetői szemléletet tart a legfontosabbnak egy ekkora intézmény működtetésében?
– Az első a bizalom és az együttműködés. Nem magunkért dolgozunk, hanem a szervezetért és annak céljaiért. Ehhez a mindennapi munka szintjén pontos felelősségi körök, átlátható foglalkoztatási struktúra és megfelelő motiváció is szükséges. Az elmúlt években egy szisztematikus, versenyképes rendszert alakítottunk ki. Átvizsgáltuk és definiáltuk a felelősség- és hatásköröket, ezáltal az alapoktól építettünk fel egy teljesen új munkakör struktúrát, amely szerint ma is dolgozunk és amelyet folyamatosan fejlesztünk. A korábban nem alkalmazott eszközök és eljárások, mint a teljesítményértékelés vagy a bevezetett toborzási és kiválasztási technikák mára a működésünk természetes részévé váltak. Fontosnak tartom, hogy a közösséghez tartozásról ne csak beszéljünk, de lehetőséget is adjunk a kollégáknak arra, hogy ezt megéljék. Ezek az eszközök, azonban minden folyamat és rendszer mögött emberek vannak, és a nap végén ez számít igazán. A legfontosabbnak azt tartom, hogy az a közösség, amihez tartozunk erős és összetartó legyen. Beszéltem az elmúlt öt év kihívásairól. Minden esetben azért tudtunk jól reagálni és eredményesen dolgozni, mert a szakértelem mellett az összetartás is megvolt. Úgy gondolom, hogy vezetőként nem az a dolgunk, hogy egy szűk réteggel kerüljünk kapcsolatba és dolgozzunk együtt, hanem érezzük az Egyetem lüktetését, megtapasztaljuk a mindennapok valós kihívásait és azokra találjunk megoldást az egyetemi közösséggel. Ezért minden olyan programot támogatok, amely erősíti az Egyetemhez tartozás érzését és közelebb hozza a közösség tagjait.
– A Pécsi Tudományegyetem az ország egyik legnagyobb felsőoktatási intézménye. Milyen sajátos kihívásokat jelent egy ilyen szervezet gazdasági és infrastrukturális irányítása?
– Az infrastruktúra üzemeltetése önmagában is nagy feladat, hiszen 650.000 m2 területről beszélünk, ráadásul a biztonság és a napi gördülékeny üzemeltetés sem az egészségügyi, oktatási, sem pedig a kutatási feladatellátás miatt nem lehet veszélyben. Természetesen egy ekkora ingatlanvagyon és összetett intézményrendszer esetében mindig vannak azonnal kezelendő problémák, de ezek monitoring és bejelentési rendszerét, valamint a létesítmények üzemeltetését is új, sok esetben digitális alapokra tudtuk helyezni, amely a hatékonyságot szolgálta. Az ingatlanok mellett jelentős az Egyetem eszközállománya is, ezekről korábban nem volt digitális nyilvántartás és eszközmenedzsment rendszer, ennek felépítését is megkezdtük és hamarosan lezárhatjuk az erre irányuló projektet. A hallgatói terek bővítése, felújítása folyamatos és a kollégiumi, lakhatási kérdések kezelésében is jelentős lépést tettünk, amikor lezártuk a Balassa Kollégium felújítását, de már dolgozunk az új kollégiumfejlesztési koncepción. Szintén kidolgozás alatt áll a Gyógyszerésztudományi Kar és a Gyermekgyógyászati Klinika fejlesztési koncepciója, de jelenleg felülvizsgáljuk a Klinikai Központ infrastruktúra fejlesztési terveit is, mivel a közelmúltban történt kórház integrációk alapjaiban befolyásolják a betegellátást.
Említettem a digitalizációt. Egy PTE méretű és tevékenységében szerteágazó szervezet üzemeltetése elképzelhetetlen digitalizációs megoldások nélkül. Öt év alatt a HR, beszerzési, működés monitoring, üzemeltetési, jogi folyamatok jelentős részét sikerült az online térbe terelnünk, ugyanakkor itt még sok feladatunk van. Már dolgozunk a digitális szerződéskötési rendszeren és vizsgáljuk a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket is. Fejlesztés alatt áll az adminisztratív dolgozókat is megszólító MI képzés és szakterületenként vizsgáljuk a hatékonyság ezen eszközzel történő növelését célzó megoldásokat. A teljes PTE szempontjából fontos a Smart University Program, amely kifejezetten az MI területén releváns kezdeményezéseket fogja össze és valósít meg hatékonyságnövelő projekteket.
– Hogyan lehet egyensúlyt találni a gazdasági fenntarthatóság és a hallgatói, illetve oktatói igények között? Van-e olyan fejlesztési irány, amely kifejezetten a hallgatói életminőséget célozza, például kollégiumok, közösségi terek vagy digitális szolgáltatások terén?
– Az egyetemi portfólió és a PTE-vel szembeni elvárások, ezáltal az Egyetem felelőssége is jelentősen bővült az utóbbi években. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az elsődleges küldetésünk az oktatás, a hallgatók magas színvonalú képzése és az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A beruházásaink ezt a célt szolgálják, ugyanakkor ez nem mindig saját erőből valósul meg. Egy modern egyetem együtt él a vállalkozásokkal, együtt fejleszti képzéseit és végzi kutatás-fejlesztési tevékenységeit. A vállalati kapcsolatok az oktatásban is megjelennek. A legtöbb Karon céges támogatásból alakítunk ki közösségi tereket, fejlesztünk oktatótermeket vagy valósítunk meg innovatív pályázatokat. A hallgatók számára ezek a piaci szféra szereplőivel kötött együttműködések gyakorlati hasznokkal is járnak, hiszen az Egyetem felvállaltan igyekszik kialakítani egyfajta munkaközvetítői szerepet is, segítve a hallgatók térségi elhelyezkedését.
Az oktatói, kutatói és hallgatói igényeket is szolgáló beruházások esetén a fenntarthatóság már alapelvárás. A fenntarthatósági rangsorokban a PTE mostanra mondhatjuk, hogy hagyományosan jól szerepel, a hallgatói szemléletformálás folyamatos.
A fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéskört szeretném árnyalni. A PTE üzemeltetésében milliárdos szintű megtakarításokat tudtunk elérni az elmúlt években, pár fejlesztést már kiemeltem. Ugyanakkor a fenntarthatóság területén a társadalmi, gazdasági, környezeti fenntarthatóság is fontos feladat. A PTE stratégiájának megalkotásakor nem véletlen került a legmagasabb prioritás közé ez a kérdéskör: az oktatástól kezdve a kutatáson keresztül az üzemeltetésen át egészen a térségi hatásig a fenntarthatóság jegyében tervezzük a feladatainkat. Ez utóbbi vonatkozik például az UniNext Programra is, amely révén nem csak egy kiemelt befektetési terület létrehozásában működhetünk közre, de biztosíthatjuk a helyi társadalom és gazdaság jövőjét, stabilizálhatjuk a térség energia és vízellátását is. Ez a kérdéskör tehát minden feladatunknál iránytűként van jelen.
– Pécs egyre több nemzetközi hallgatót vonz. Milyen intézkedésekkel segítik az ő beilleszkedésüket?
– A PTE nemzetközi hallgatói létszáma mára átlépte az 5000 főt. Ez már Pécs lakosságát tekintve is jelentős szám, a külföldi hallgatók pedig fontos szerepet töltenek be a városi gazdaságban. Célunk, hogy a nemzetközi hallgatók számát tovább emeljük. Ehhez szükséges a jelenlegi kollégiumi férőhelyek további bővítse mellett a szolgáltatások fejlesztése is. Pár éve létrehoztuk az Egyetembiztonsági Osztályt, amely a teljes egyetemi polgárság, így a nemzetközi hallgatók számára is fontos szolgáltatásokat nyújt a biztonságos környezet, a gördülékeny egészségügyi és hivatali ügyintézések fenntartásáért, együttműködve a Nemzetközi Igazgatósággal. Tapasztaljuk, hogy egyre több nemzetközi hallgató részéről merül fel a helyi elhelyezkedés iránti igény, amelynek támogatását szintén elkezdtük kialakítani, ebben is együttműködünk a helyi vállalatokkal.
– Ön szerint milyen lesz a Pécsi Tudományegyetem 10 év múlva?
– Nagyon röviden összefoglalva egy olyan intézményt látok magam előtt, amely a térség gazdaságának egyik fő találkozási pontja, piacképes és kiemelkedő értékű tudást képes biztosítani, tevékenysége a nemzetközi térben is meghatározó. Az egyetemi működés jövőjét tekintve a fenntarthatóság és a hatékonyság a mindennapok része, ahol digitális módon intézhető minden napi folyamat és adatalapú döntések születnek. A PTE-n jelenlévő adatvagyon már ma is a fejlesztések egyik középpontja, kiegészülve természetesen az információbiztonság megerősítésével. Ami azonban a legfontosabb, hogy egységes, büszke közösség dolgozzon a PTE-n, amely szolgálja a térség fejlődését.
– Mit üzenne a jelenlegi hallgatóknak, akik a jövő értelmiségét és szakembereit adják majd?
– Hiszek abban, hogy nem véletlenül születtünk oda, ahova. Felelősek vagyunk az otthonunkért, azért a térségért, ahol felnőttünk. A világ akkor fog fejlődni, ha képesek vagyunk helyben hatást kifejteni, értéket teremteni. Ezzel tartozunk saját őseinknek, akik lehetővé tették, hogy ma itt élhetünk és tartozunk az utánunk jövőknek is. Ha így tekintünk a világra, akkor a múlt tisztelete mellett örömmel dolgozunk a jövőért és örömmel használjuk azokat az új megoldásokat, amelyek hatékonyabbá teszik a munkánkat.
