Február 3-ától kérhetik nyilvántartásba vételüket azok a pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok, amelyek jelölőszervezetként szeretnének indulni az április 12-én esedékes országgyűlési képviselő-választáson. A jelölőszervezeti státusz megszerzése az első hivatalos lépés a választási részvételhez.
A bejelentéseket a Nemzeti Választási Bizottság fogadja, a nyilvántartásba vételről pedig a törvény szerint legkésőbb négy napon belül dönteniük kell. A folyamat részeként a Nemzeti Választási Iroda ellenőrzi a bejelentett szervezetek adatait a bírósági nyilvántartásokban.
Kevesebb párt, mint négy éve
A választáson mintegy 170 párt indulhat, derül ki a Országos Bírósági Hivatal (OBH) adataiból. Az országgyűlési választás kitűzésének napján, január 13-án, összesen 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában.
Ez jelentős csökkenést jelent a korábbi ciklushoz képest: négy évvel ezelőtt még 267 párt indulhatott az országgyűlési választáson. Az OBH tájékoztatása szerint tavaly 15 pártot jegyeztek be jogerősen, míg idén eddig egyet sem. Ugyanakkor 2022 óta 43 új párt alakult, miközben 83-at töröltek a nyilvántartásból.
Egyesületté alakulás és törvényi szigor
Több esetben az egykori pártok maguk kezdeményezték, hogy a továbbiakban egyesületi formában folytassák működésüket. Ezeket formálisan nem mindig törölték, azonban már nem szerepelnek a pártok hivatalos nyilvántartásában. Emellett az ügyészség is kezdeményezheti egy párt megszűnésének megállapítását, ha az két egymást követő országgyűlési választáson nem állít jelöltet.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény egyértelműen kimondja: amennyiben egy párt két választáson egymás után nem vesz részt jelöltállítással, a bíróság – az ügyészség indítványára – megállapíthatja a párt működésének megszűnését, még akkor is, ha egyesületként tovább működhet.
Történelmi kitekintés
A pártalapítási hullámok az elmúlt évtizedekben eltérő intenzitást mutattak.
- 2018 és 2022 között 172 pártot jegyeztek be,
- 2014–2018 között 116-ot,
- 2010–2014 között pedig 51-et.
Bár az 1990-es évek elején alakult pártok többsége mára megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint hat ilyen párt még ma is működik. A jelenlegi parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, míg a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséget 1990 februárjában vették nyilvántartásba.
A jelöltállítás tehát nemcsak politikai, hanem jogi értelemben is létkérdés a pártok számára: a választáson való indulás hiánya hosszú távon a párt megszűnéséhez is vezethet.
Forrás: MTI