A lakossági internetes szavazás eredményeként 2026-ban a nagy tűzlepke nyerte el az Év lepkéje címet – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Az MME Lepkevédelmi Szakosztálya 2023-ban indította útjára az Év lepkéje programot azzal a céllal, hogy ráirányítsa a figyelmet a természetvédelmi problémákkal érintett fajokra, és közelebb hozza a nagyközönséghez a hazai lepkefauna különleges képviselőit.
Eurázsiai faj, veszélyeztetett helyzetben
A nagy tűzlepke eurázsiai elterjedésű faj. Európában három alfaját írták le:
- a törzsalak Angliában élt, de mára kipusztult,
- a Németországban élő alfaj közvetlenül a kipusztulás szélére került,
- hazánkban a jelenleg még jelentős eurázsiai elterjedési területtel bíró alfaj fordul elő.
A Csendes-óceántól Mongóliáig húzódó területeken egy negyedik alfaj él. A nagy tűzlepke a Vörös Könyvben a veszélyeztetett fajok között szerepel, az Európai Unióban Natura 2000-es jelölőfaj, Magyarországon pedig a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer fontos gerinctelen faja.
Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Lángvörös szárnyak, finom különbségek
A faj egyik legfeltűnőbb jellemzője az égő, tűzvörös színű szárny.
- A hímek szárnyainak felszíne élénk lángvörös, a felső szárnyakon egy-egy apró fekete folttal. A szárnyakat vékony fekete sáv szegélyezi, a szárnyrojtok hófehérek.
- A nőstények alapszíne a téglavöröstől a sárgásvörösig változhat, az alsó szárnyak barnás tónusúak, gyakran vöröses árnyalattal.
Szárnyfesztávolságuk 24–42 milliméter, a nőstények általában kissé nagyobbak a hímeknél.
Nedves rétek lakója
Magyarországon szinte minden sík vidéki, üde, nedves élőhelyen előfordul. Erdőterületeken inkább csak a szegélyekben és irtásokon jelenik meg.Kedveli a láp- és mocsárréteket, a patakvölgyeket, a vízfolyásokat kísérő magaskórósokat, az öntésterületeket és kaszálókat. Évente rendszerint két nemzedéke repül, kedvező időjárás esetén egy részleges harmadik is megjelenhet.
A hímek erőteljesen védik felségterületüket más hímekkel szemben, míg a nőstények hajlamosak a kóborlásra – ennek természetvédelmi jelentősége is van, hiszen így új élőhelyeket tudnak benépesíteni. Mindkét nem nektárt fogyaszt, de gyakran szívogatnak állati ürüléken vagy lehullott, erjedő gyümölcsökön is. A nőstények petéiket elsősorban lósóska fajokra rakják.
Forrás: mme.hu