A Baranya megyében túrázók, kirándulók tapasztalhatják, hogy a patakok, tavak vízszintje ezen a nyáron jóval alacsonyabb az elmúlt években megszokott vízszintnél. Sajnos így van ez Orfűn is.
Talán így történhetett meg, hogy az elmúlt időszakban egy-két nap alatt halak százai jöttek a felszínre élettelenül a Herman Ottó-tóban. Miközben a még élő halak pedig a vízfelszínen pipálnak. A drasztikus halpusztulás okait vizsgálják, hogy megtudják emberi mulasztás okozta-e a tömeges halpusztulást vagy a túl alacsony vízszint, az algaelszaporodás, vagy éppen a hirtelen légnyomáscsökkenés áll a háttérben. A halpusztulás sajnos az egész Dunántúl területén megfigyelhető. Sőt országos jelenségről is beszélhetünk, hiszen nemrég foglalkozott a hazai média a Velencei-tó halpusztulásával.
„Sajnos súlyos halpusztulás történt a Pécsi-tó mögötti Hermann Ottó-tavon a mai napon (2021.08.18). Az okokat még vizsgálják a hatóságok. Sajnos nagyon sok hal még nem emelkedett a felszínre, ezért a holnapi napon is folyik a tetemek gyűjtése” – írta nemrég Balog-Farkas András a Facebookon oldalán.
Másnap újabb szomorú hírt osztott meg követőivel.
„Sajnos megtelt a konténer, a tetemek folyamatosan jönnek a felszínre. A még élő halak a vízfelszínen pipálnak. Kétséges, hogy a hétfőn érkező frontig kibírják.” – tudatta olvasóival a hozzászólások között.
„Megkongatták a vészharangot a dunántúli haltermelők. Hiába voltak kisebb-nagyobb esőzések az elmúlt hetekben, a tógazdaságok továbbra is vízhiánnyal küzdenek, mivel a lezúduló csapadék legtöbbször nem került bele a halastavakba, annak köszönhetően, hogy a szintén aszály sújtotta vegetáció felszívta azt. A hosszan tartó hőség miatt jelentős a párolgási veszteség, hiszen egy meleg nyári napon akár 2-3 centimétert is csökkenhet a tavak vízszintje. A dunántúli halastavak többsége kisebb patakok völgyzárógáttal történő felduzzasztásával készült egykor, ezek a patakok táplálják tógazdaságokat, ha van bennük víz, de jelenleg nincsen, mivel az elmúlt időszak rendkívül száraz volt. A halastavak üzemi vízszintje sok helyen az 50 %-ot sem éri el. A beszűkült vízi élettérben a halfogyasztó madarak károkozása is jelentősebb, hiszen az ivadék nem tud elbújni a mélyebb vízben a gázlómadarak elől. A haltermelőknek állománymentő kényszerlehalászásokat kell végrehajtaniuk, mivel drasztikusan lecsökkent a tavak vízszintje. A kisebb tavakon levegőztető készülékekkel és szivattyúzással próbálják megmenteni a halállományt az oxigénhiánytól, ugyanakkor ez jelentős többlet költségekkel jár. Van olyan haltermelő, aki a 2021. évben ki sem tudta helyezni a halastavait ivadékkal a már tavasszal jelentkező vízhiány miatt. Várhatóan ez a kedvezőtlen száraz nyári időjárás negatív kihatással lesz az őszi lehalászási eredményekre.” – olvasható a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmai Szövetség sajtótájékoztatójában.
Forrás: orszagszerte.atlatszo.hu
Fotó: Balog-Farkas András/Facebook