Április harmadikán nem csak az országgyűlés összetételéről, hanem a „gyermekvédelmi” népszavazásról is elmondhatjuk a véleményünket. A kampányban az egyes pártok különböző szavazási taktikákra buzdítják a követőiket. A Fidesz nyilván a négynemes megoldás mellett, míg például a Kutyapárt a nemigen (vagyis érvénytelen) szavazás mellett áll ki. Van azonban egy harmadik lehetőség, ami még nem szerepelt: egyszer az életben ne figyeljünk a pártokra és próbáljunk meg önállóan válaszolni. Én ezt tettem meg és így kettő igen és kettő nemet tudtam összehozni a négy kérdésre.
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
Igen. Az LMBTQ emberek akár tetszik akár nem szerves részei az életünknek. A gyerekeknek (nyilván nem óvodás korban, de 16-17 évesen már egészen biztosan) érdemes ezekkel a mára mindennaposan használt fogalmakkal megismerkedniük. Azok a kérdések, mint hogy kik is alkotják ezt a közösséget, mik a homoszexualitás biológiai, evolúciós és pszichés okai, hogyan viszonyultak hozzá a múltban az emberek és mit gondolnak róluk az egyházak ma sokkal hasznosabb témák, mint az iskolai tananyag jelentős része. Másrészt az LMBTQ-ról úgyis tudomást fognak szerezni a gyerekek. Nem lenne jobb, ha az internetes és szóbeszéd alapú források mellett egy szakember is elmondaná a válaszokat ezekre a kérdésekre? Persze a népszavazási kérdés a szülői beleegyezésre van kihegyezve. Szerintem erre nincsen szükség a tananyag felállításánál, mint ahogy eddig sem volt. Nem gondolom, hogy a holokauszttagadó szülők gyermekeinek ne kéne megtanulniuk a második világháborút. Az LMBTQ társadalom, akárcsak a holokauszt a tudomány által bizonyítottan létező és nagyrészt ismert dolog. Ha a szülő valamelyik kérdésben mást gondol, akkor azt elmondhatja otthon a gyerekének, ebben úgysem fogjuk tudni megakadályozni.
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
Nem. Magyarországon viszonylag széles konszenzus van arról, hogy bizonyos döntések meghozatalát nem engedjük 18 éves kor alatt. A törvények alapján ilyen az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a választáson való voksolás, illetve a nemátalakító műtét is. Mindegyik esetében fel lehet tenni a kérdést, hogy megfelelő-e a korhatár, viszont ez már egy másik témához vezet el (például a Kúria által kidobott ötödik kérdéshez, amire a válaszom egyértelmű nem). Amíg azonban egy 18 év alatti gyerek nem dönthet ezekben a kérdésekben, addig azoknak a pozitív vagy negatív kampánya is tiltott kell, hogy legyen. Nem kizárólag a nemátalakító műtétek propagálására, hanem a politikusok iskolákba járására is gondolok, ami jelenleg számos helyen általános gyakorlat. Szerintem a döntésnek és a döntésre való buzdításnak nincs értelme külön életkori határt húzni. A nemátalakító kezelések esetében én a 18. életévet tartom erre megfelelőnek.
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozások nélkül mutassanak be?
Természetesen nem. Azért természetesen, mert ennél a kérdésél a liberalizmus egy egészen extrém fokozatát kell elérni az igen válaszhoz. Ilyen világnézetű ember szerintem ma egész Magyarországon nincsen. Ha születik is ilyen válasz a népszavazáson az inkább a poén és nem a józan megfontolás eredménye lesz. Ez persze fölveti azt a kérdést is, hogy van-e egyáltalán értelme erről szavazást tartani. Ha a szavazásnak nem is, a téma felvetésének mindenképpen van helye a közbeszédben. Jelenleg ugyanis nincsen valós korlátozás ezekre. A pornóoldalakon felugró „elmúltál-e 18 éves” kérdés vagy a filmek alsó sarkában található piros karika nem sok gyermeket akadályoz meg ezek megtekintésében. Ebben a problémában tényleg lehetne fejlődést elérni, hiszen az elmúlt években semmilyen idevonatkozó megoldás nem született a kormány részéről.
Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Inkább igen, bár számomra ez a kérdés a legnagyobb dilemma. Ahogy korábban is elmondtam, a nemátalakítás végrehajtását és népszerűsítését sem tartom helyesnek 18 éves kor alatt. Azonban itt ezeknek a bemutatásáról van szó. Hasonlóan az első kérdéshez itt is úgy gondolom, hogy az edukációs jellegű megjelenítés nem árt senkinek. Azonban ez a kérdés tartalmaz még egy csavart. Tegyük fel, hogy a szülő azzal a helyzettel találja magát szemben, hogy a gyermeke amint betölti a 18-at nemet akar váltani. Ebben a szituációban nem engedjük meg neki azt sem, hogy megmutasson egy videót vagy egy cikket arról, hogy milyen veszélyekkel és visszafordíthatatlan változásokkal jár ez a beavatkozás? A kérdésre adott nem válasz esetén például semmi ilyesmit nem mutathat majd be a szülő a gyerekének.
Persze naivitás lenne azt gondolni, hogy a kérdések tartalmának tényleg van jelentősége és az egész nem egy kormánypárti kampányeszköz. Én abszolút meg tudom érteni azokat, akik érvénytelenül fognak szavazni. Sőt azt is el tudom fogadni, ha valaki az automatikus négy nem behúzásával akarja megvédeni az óvodás gyermekét az állítólagos „LMBTQ lobbitól”. Szerintem azonban érdemes a kérdéseket a helyén kezelni és őszintén átgondolva megválaszolni őket. Az eredményre nyilván nem lesz hatása, de talán egy párbeszéd, egy vita elindulhatna a témában. Nyilván nem ezek a magyar emberek legrelevánsabb problémái. Viszont, ha már elköltünk a népszavazásra adófizetőnkként 1000 forintot, akkor legalább gondolkozzunk el azokon a kérdéseken, hogy meddig nyúlhat egy tanár keze szülői beleegyezés nélkül, hogy lehet-e lobbitevékenységekkel kiskorúakat megcélozni vagy hogy mit tudunk tenni a mai világban az interneten fellelhető korhatáros tartalmak elleni védekezés jegyében.
A szerző egyetemista.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a BaHír szerkesztőségének álláspontját.
Van véleménye? Küldje el az info@bahir.hu e-mail címre!