„Amikor a honvédelmi középiskola-rendszer jelenlegi kiépítésén fáradozunk, különösen fontos a múltba tekintenünk és hazánk nagy múltú katonai oktatási intézményeiről rangjukhoz méltó módon megemlékeznünk” – fogalmazott Horváth Tamás, a Honvédelmi Minisztérium Katonai Örökség Főosztály főosztályvezetője az egykori magyar királyi Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskolára és volt növendékeire emlékező ünnepségen Pécsett, szeptember 8-án, pénteken.
Napjainkban, amikor másfél éve háború dúl a szomszédos Ukrajnában és országunk is fegyverkezésre kényszerül a háborús veszélyhelyzet miatt, a magyar honvédség és a honvédelmi tárca vezetői azon munkálkodnak, hogy egy új, modern koron ütőképes haderőt építsenek fel. Ahhoz azonban, hogy ez a hadsereg megszülethessen, eltökélt, bátor és hazaszerető fiatalokra van szükség – emlékeztetett beszédében a szakpolitikus a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Általános Orvostudományi Kara és a Honvéd Hagyományőrző Egyesület által szervezett, úgynevezett Zrínyi-napi ünnepségen. A történész végzettségű Horváth Tamás Zrínyi IV. Miklós (1508–1566) horvát bán, hadvezér, a szigetvári hős a PTE Szigeti úti kampuszán álló szobránál arról beszélt, hogy az elkötelezett ifjak nevelése érdekében indult útjára a középiskolások katonai orientációja, a kadét program, amelybe egyre több iskola kapcsolódik be és lesz egyre népszerűbb országszerte.
„Emellett említést érdemel az a tény is, hogy az eddig két – debreceni és nyíregyházi – katonaiskolát követően Hódmezővásárhelyen és Szolnokon is megnyitották kapuikat a kadétképzés legújabb oktatási intézményei” – tette hozzá.
Horváth Tamás felidézte: a hadapródiskolák eredete ugyanarra a 1807. évi 23. törvénycikkre nyúlik vissza, amely a magyar tisztképzés hazai intézményesítését alapozta meg. Ezekben az iskolákban a növendékek az ismeretszerzés mellett olyan katonai jellemvonásokat és morált sajátítottak el, amelyek erkölcsös hazafiakká tették őket. A HM Katonai Örökség Főosztály főosztályvezetője kitért arra is, hogy a pécsi kadétiskola, az egykori magyar királyi Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskola 1898. szeptemberében kezdte meg működését, három évvel később, 1901. szeptember 18-án pedig már az akkori osztrák-magyar uralkodó, Ferenc József király és császár látogatott az intézménybe.
„Az iskola számos megpróbáltatáson ment keresztül a háború éveiben a tanári kar harcszíntérre való vezénylése, s ezáltal az intézményben fellépő tanárhiány miatt, valamint a trianoni békediktátum utáni folyamatos költöztetés következtében. Az iskola hosszú és viszontagságos vándorlásának 1922. január 10-én szakadt vége, amikor visszaérkezett Pécsre, s ekkor vette fel Zrínyi Miklós nevét. A Pécs városába való visszatérés emblematikus eseményének idén volt a 101. évfordulója” – summázta.
A katonai tiszteletadással megtartott rendezvényen elhangzott: nem csak az intézmény fennállására-működésére emlékeznek ezen a napon, hanem mindazokra a hadapródokra, akik tanulmányaikat és kiképzésüket a volt magyar királyi Zrínyi Miklós Honvéd Gyalogsági Hadapródiskolában végezték. Jelenleg már csak hárman vannak életben a pécsi hadapródok közül, egyikőjük a 95 éves Boross Péter, korábbi miniszterelnök, aki számos nyilvános megszólalásában rámutatott, hogy a hadapródiskolában 1942-től eltöltött évei meghatározóan alakították jellemét.
Prof. dr. Molnár F. Tamás mellkassebész, a PTE Általános Orvosi Kar Műveleti Medicina Tanszék létrehozója, egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, okleveles történész beszédében felidézte: több évtizede rendezik meg az emlékünnepséget a néhai hadapródiskola előudvarán. Meglátása szerint a Zrínyi Miklós vezette szigetvári védők esetében nem helyes az utókor „önfeláldozás” címkéje, az oszmán túlerővel szembe szálló mintegy kétezerháromszáz-kétezerötszáz fő valószínűleg pusztán a kötelességüket teljesítették és a közös üdv vezényelte őket. „A szobor, akár úgy is, mint Zrínyi Miklós hosszú árnyéka, biztató jel azok számára, akik egy olyan hazát képzelnek, amely egyszerre büszke ősi és nagyon modern magyar, európai és egyetemes értékeire, amelyeket, ha kell: akar és képes megvédeni” – tette hozzá.
Az ünnepi megemlékezés a névadó Zrínyi Miklós szobrának koszorúzásával, majd a Szózat és a Magyar Takarodó elhangzása után a főépület falán az „M. Kir. Zrínyi Miklós Hadapród és Katonai Főreáliskola” emlékékére állított emléktáblához történő átvonulással és koszorúzással ért véget. A kegyelet virágait az MH 5. Területvédelmi Ezred katonái helyezték a szigetvári hős szobrához és az orvosi kar falára.
Forrás: honvedelem.hu
