Kezdőlap Blog

Olcsóbb lehet az utalás: 150 ezer forintra emelnék az illetékmentes határt

0

A jelenlegi 50 ezer helyett 150 ezer forintig mentesülnének a lakossági banki átutalások a tranzakciós illeték alól. A jövő évre tervezett változás sokak bankolási költségeit csökkentheti, miközben a nagy összegű pénzmozgások terhei emelkedhetnek.

Háromszorosára emeli a kormány a lakossági átutalások illetékmentes összeghatárát – jelentette be Magyar Péter szerdán a Facebook-oldalán. A miniszterelnök közlése szerint az eddigi 50 ezer forintos határ 150 ezer forintra nő. A benyújtott törvényjavaslat alapján a módosítás 2027. január 1-jétől lépne életbe.

A változás a mindennapi pénzügyekben hozhat könnyebbséget. Az illetékmentes sáv emelésével a kisebb összegű lakossági átutalásokat alacsonyabb teher terhelheti. Ez ugyanakkor önmagában nem jelent automatikusan teljesen ingyenes utalást: az ügyfél által fizetendő díj a bank és a választott számlacsomag feltételeitől is függ. A tranzakciós illetéket a pénzintézetek fizetik az államnak, költségét azonban jellemzően áthárítják az ügyfelekre.

A szakértők az elektronikus fizetés további terjedését várják

A szakértői vélemények szerint a módosítás ösztönözheti az elektronikus fizetést. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakossági átutalások többsége a 150 ezer forintos határ alatt marad. A megtakarítás mértéke ugyanakkor attól is függ, ki milyen gyakran utal.

Kolozsi Pál Péter, a GKI szakmai igazgatója szerint a magasabb mentességi határ mérsékelheti a lakosságra jutó költségeket. A kedvezőbb feltételek további ügyfeleket terelhetnek a digitális fizetési megoldások felé.

A nagyobb utalások viszont drágulhatnak

A tervezett szabályozás másik eleme az illeték tranzakciónkénti felső határának emelése: a jelenlegi 20 ezer forintos maximum 30 ezer forintra nőne, miközben a 0,45 százalékos illetékkulcs változatlan maradna. Ez elsősorban a nagyobb összegeket mozgató vállalkozások költségeit növelheti.

A két módosítás így eltérően érintheti az ügyfeleket: a kisebb lakossági utalásoknál csökkenhet az illetékteher, a nagy összegű tranzakcióknál emelkedhet. A Pénzügyminisztérium összességében 40 milliárd forintos többletbevételt vár a változtatásoktól.

Forrás: MTI

Életmentés Pécsett: a szolgálatban lévő rendőr azonnal a mentősök segítségére sietett

A mentősök és egy szolgálatban lévő rendőr összehangolt munkájának köszönhetően sikerült újraéleszteni egy nőt a pécsi uránvárosi buszvégállomáson október 25-én délelőtt.

Fauszt Márton rendőr törzszászlós éppen szolgálatot teljesített, amikor észrevette, hogy a mentők egy földön fekvő nőt próbálnak újraéleszteni az uránvárosi buszvégállomáson. A rendőr habozás nélkül a helyszínre sietett, és a mentősök kérésére azonnal bekapcsolódott az életmentésbe.

A gyors segítségnyújtás és az összehangolt munka végül meghozta az eredményét: sikerült újraéleszteni a nőt. A sikeres beavatkozást követően a mentők kórházba szállították a beteget.

Forrás: Baranya Megyei Rendőrség

Nagy változás jöhet a rollereseknek: mutatjuk, mire készül a kormány

0

Korhatárt, kötelező védőfelszerelést és sebességkorlátozást vezetnének be az elektromos rollereknél, a gyorsabb eszközök vezetéséhez pedig legalább AM kategóriás jogosítványra lenne szükség. A tervezetről november 5-ig várják a véleményeket.

Jelentősen átalakulhatnak az elektromos rollerezés feltételei Magyarországon. Magyar Péter miniszterelnök Facebook-bejegyzésében ismertette a kormány javaslatát, amely önálló járműkategóriaként emelné be a motoros rollert a KRESZ-be, és külön előírásokat határozna meg a használatára.

A szabályozás tervezetének társadalmi egyeztetése október 29-én kezdődött meg. A dokumentumok a kormany.hu oldalon érhetők el, a véleményeket november 5-ig várják.

Két kategória, eltérő feltételek

A miniszterelnök bejegyzése szerint két csoportba sorolnák az elektromos rollereket. A besorolásnál az eszköz által elérhető legnagyobb sebesség lenne a választóvonal.

Kis teljesítményű rollernek számítanának a legfeljebb 25 kilométer/órás sebességre képes eszközök. Ezeket 14 éves kortól lehetne használni, és 18 éves korig mindenkinek kötelező lenne fejvédőt viselnie.

A 25 kilométer/óránál nagyobb végsebességű rollerek a nagy teljesítményű kategóriába kerülnének. Használatukat a bejegyzés szerint 16 éven felül engednék, és legalább AM kategóriás, vagyis a segédmotorokhoz és robogókhoz szükséges jogosítványhoz kötnék. Bukósisakot minden vezetőnek viselnie kellene, a megengedett legnagyobb haladási sebesség pedig 40 kilométer/óra lenne.

Korlátoznák a járdahasználatot is

A nagy teljesítményű elektromos rollerekkel minden esetben tilos lenne a járdán közlekedni. A kisebb eszközöknél ezt csak akkor engednék meg, ha nincs más alternatív lehetőség, például kerékpárút.

A javaslat alapján alkoholos befolyásoltság alatt egyik kategóriába tartozó rollert sem lehetne vezetni, és utast sem szabadna szállítani rajtuk. A bérelhető elektromos rollerek végsebességét külön korlátoznák: ezek legfeljebb 20 kilométer/órával haladhatnának.

A javaslat még véleményezhető

A mostani tervezet előkészítését szélesebb közlekedésbiztonsági felmérés előzte meg. A nyáron indított kérdőívben a rollerek szabályozása mellett többek között a gyorshajtásról, az átlagsebesség-mérésről és az illegális utcai versenyzés visszaszorításáról is megkérdezték a lakosságot. A kérdőívet több mint 340 ezren töltötték ki.

A felsorolt változtatások egyelőre a kormány javaslatának részei: a társadalmi egyeztetés megkezdése még nem jelenti az új szabályok hatálybalépését.

Novembertől megszűnik a gyermekek fekvőbeteg-ellátása a Mohácsi Kórházban

0

November 1-jétől megszűnik a gyermekek fekvőbeteg-ellátása a Mohácsi Kórházban, a kórházi kezelésre szoruló gyermekeket a jövőben Pécsen látják el. Az átszervezés hátterében tartós orvoshiány és alacsony betegforgalom áll. A változással párhuzamosan ugyanakkor több gyermekgyógyászati szakrendelés válik elérhetővé Mohácson.

Jelentős változás lép életbe november 1-jétől a Mohácsi Kórház gyermekgyógyászati ellátásában. A Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának október 29-i tájékoztatása szerint a gyermekek fekvőbeteg-ellátását a továbbiakban a pécsi Gyermekgyógyászati Klinika biztosítja. A mohácsi intézményben ugyanakkor továbbra is működik az általános csecsemő- és gyermekgyógyászati szakrendelés, emellett új szakellátásokkal is bővül a kínálat.

A változásokról Rózsahegyi Áron országgyűlési képviselő is beszámolt közösségi oldalán, miután a Mohácsi Kórházban egyeztetett dr. Sebestyén Andorral, a PTE Klinikai Központ elnökével, dr. Csizmadia Csaba kórházigazgatóval, valamint dr. Ruzsa Diánával, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnökével.

A képviselő szerint a gyermekellátás átalakítása érthető aggodalmat kelt a családokban, különösen a szülészeti ellátás korábbi átszervezését követően.

Tartós orvoshiány és alacsony betegforgalom áll a háttérben

Rózsahegyi Áron beszámolója szerint a kórház vezetői az egyeztetésen arról tájékoztatták, hogy a gyermekosztály működését hosszabb ideje tartós orvoshiány és alacsony betegforgalom nehezíti.

Egy fekvőbetegosztály biztonságos működtetéséhez a betegek számától függetlenül folyamatos orvosi és ápolói jelenlétre, megfelelő ügyeleti rendszerre és helyettesítésre van szükség. A szakemberhiány mellett további nehézséget jelent, hogy több orvos már nyugdíjközeli életkorban dolgozik, pótlásuk pedig újabb kihívást jelenthet az intézmény számára.

A képviselő bejegyzésében arról is írt, hogy a kórházi látogatás során egy teljesen üres osztályt tekintettek meg.

Rózsahegyi Áron élesen bírálta az elmúlt évek kormányzati egészségpolitikáját. Véleménye szerint az Orbán-kormány 16 éves működése alatt kialakult problémák is hozzájárultak az egészségügyi szakemberhiányhoz. Az alacsony gyermekvállalási hajlandóságot szintén a jelenlegi helyzet egyik okaként említette, amely szerinte egyes kórházi osztályok kihasználatlanságához és fenntarthatósági problémáihoz vezetett.

Pécsre kerülnek a kórházi kezelésre szoruló gyermekek

Az átszervezés értelmében a bentfekvést igénylő gyermekek ellátása novembertől Pécsen történik. A képviselő szerint a gyermekek így magasabb progresszivitási szintű, klinikai ellátásban részesülhetnek, ugyanakkor a változás az érintett családok számára többletutazással jár.

A Mohácsi Kórház a PTE Klinikai Központ integrált rendszerének részeként működik, amely a pécsi klinikák mellett Mohács, Komló, Szigetvár, Harkány és Siklós kórházait is összefogja. A közös működés lehetőséget biztosít a szakemberek és az egészségügyi eszközök összehangolt felhasználására.

A képviselő hangsúlyozta, hogy a betegbiztonság mellett az ellátás elérhetősége, az utazási távolság és a várakozási idő is fontos szempont. A kórházi kezelésre szoruló gyermekek családjainak ugyanis a jövőben már nem Mohácson, hanem Pécsen kell igénybe venniük a fekvőbeteg-ellátást.

Több gyermekgyógyászati szakrendelés indul Mohácson

A fekvőbeteg-ellátás megszűnésével párhuzamosan bővül a Mohácson elérhető járóbeteg-szakellátások köre.

A PTE Klinikai Központ október 29-i tájékoztatása szerint az általános csecsemő- és gyermekgyógyászati szakrendelés a hét minden munkanapján továbbra is működik.

Emellett gyermekszakpszichológiai, gyermek-gasztroenterológiai, gyermekneurológiai, valamint gyermekgyógyászati és hematológiai szakrendelés is elérhető lesz az intézményben. Az új ellátások lehetőséget biztosítanak arra, hogy több vizsgálatot és gondozást helyben vehessenek igénybe a térségben élő családok, anélkül hogy minden esetben Pécsre kellene utazniuk.

Az intézmény tájékoztatása szerint az Egységes Alapellátási Ügyeleti Rendszer területileg illetékes ellátóhelyei változatlanul működnek.

Az egészségügy finanszírozásáról is beszélt a képviselő

Rózsahegyi Áron bejegyzésében a 2027-es költségvetési tervezet egészségügyi forrásaira is kitért. Közlése szerint a tervezet országosan 510 milliárd forintos többletforrással számol az ágazat számára.

A képviselő által ismertetett adatok szerint ebből 192 milliárd forintot béremelésre, 51 milliárdot a kórházak működésére, további 20-20 milliárd forintot pedig a várólisták rövidítésére, illetve új CT- és MR-berendezések beszerzésére fordítanának. Ezek azonban országos tervezett keretösszegek, nem pedig kifejezetten a Mohácsi Kórháznak megítélt támogatások. A helyi intézményt érintő konkrét fejlesztésekről egyelőre nem közölt részleteket a képviselő.

A mohácsi gyermekellátás átalakítása november 1-jétől tehát új helyzetet teremt a térség családjai számára. Bár több gyermekgyógyászati szakrendelés helyben is elérhetővé válik, a kórházi bentfekvést igénylő gyermekek ellátása Pécsre kerül.

Forrás: PTE KK , Rózsahegyi Áron Facebook

Petícióval állt ki a Pécsi Nemzeti Színház 128 dolgozója az intézmény politikai csatározásoktól való megóvásáért

A Pécsi Nemzeti Színház társulatának és munkatársainak 128 tagja közös petícióban kérte, hogy az intézményt ne használják fel személyes és politikai konfliktusok gerjesztésére. Az aláírók a társulat kétharmadát képviselik, és azt szeretnék, ha a színház továbbra is nyugodt körülmények között, a közönségért dolgozhatna.

A petíciót csütörtökön átvette Pécs városvezetése – számolt be róla közösségi oldalán a Pécsi Nemzeti Színház a Facebook-oldalukon.

A kezdeményezés hátterében az áll, hogy az aláírók szerint az elmúlt időszakban olyan kijelentések jelentek meg a színházzal kapcsolatban, amelyek méltatlan színben tüntetik fel az intézményt és annak dolgozóit.

A bejegyzés szerint többek között az „apátia”, a „polgárháborús helyzet”, a „kiégés”, a „félelem”, a „méltatlan bánásmód” és a „színvonaltalanság” kifejezésekkel jellemezték a színházban uralkodó állapotokat. A petíció aláírói azonban ezeket a megállapításokat alaptalannak tartják, és hangsúlyozzák, hogy azok nem tükrözik a társulat és a munkatársi közösség egészének tapasztalatait.

A dolgozók arra kérik a politikai szereplőket, hogy pártállástól függetlenül hagyjanak fel az intézmény szerintük igazságtalan lejáratásával. Úgy vélik, az ilyen jellegű konfliktusok nemcsak a színháznak, hanem Pécs városának és az ott dolgozó kollégáknak is ártanak.

A közleményben egyértelművé tették, hogy nem kívánnak politikai akciók és csatározások részeseivé válni.

„Mi szeretnénk továbbra is a közönségért, Pécsért dolgozni, és nem kívánunk részesei lenni semmiféle politikai akciónak és csatározásnak” – fogalmaztak a bejegyzésben.

Az aláírók emellett hangsúlyozták, hogy meggyőződésük szerint a Pécsi Nemzeti Színház nemcsak a közönség, hanem a tulajdonos önkormányzat megelégedésére is végzi feladatát. Álláspontjuk szerint ezt a rendelkezésre álló tényadatok és ellenőrizhető gazdasági mutatók is alátámasztják.

A 128 aláíró közös üzenete, hogy a színház működésének és szakmai munkájának kellene a középpontban állnia, nem pedig a politikai vitáknak. A dolgozók célja változatlan: a pécsi közönség szolgálata és az intézmény nyugodt működésének megőrzése.

Forrás: Facebook / PNSZ

Változik több kertvárosi busz menetrendje november 2-től Pécsen

Több kertvárosi buszjárat menetrendje is módosul november 2-től: a változások elsősorban a hétvégi közlekedést érintik, de munkanapokon is érdemes ellenőrizni az indulási időpontokat.

A Tüke Busz Zrt. tájékoztatása szerint az átalakítás célja, hogy szabad- és munkaszüneti napokon egyenletesebben kövessék egymást a kertvárosi járatok a közös szakaszokon, és könnyebben megjegyezhető legyen a menetrend. Munkanapokon főként a délelőtti és az esti közlekedésben lesznek módosítások.

Délután sűrűbben indul a 3-as

A 3-as buszok szabad- és munkaszüneti napokon üzemkezdettől 13:36-ig, majd 17:38-tól üzemzárásig átlagosan félóránként közlekednek. 13:54 és 17:14 között viszont a korábbi 30 helyett 20 percenként indulnak a járatok. Munkanapokon 18:15-től változnak az indulási időpontok.

A 103-as vonalon szintén módosulnak az indulások, a buszok átlagosan 30 percenként járnak. Munkanapokon a Kertvárosból eddig 18:05-kor induló járat három perccel korábban, 18:02-kor indul.

Napközben a 8-asok közlekednek a Fagyöngy utcából

A 6-os és a 8-as vonal hétvégi közlekedése is átalakul. Szabad- és munkaszüneti napokon 6:47 és 19:17 között 8-as jelzéssel indulnak buszok a következő útvonalon:

Fagyöngy utca – Krisztina tér – Főpályaudvar – Árkád – Krisztina tér – Fagyöngy utca.

Üzemkezdettől 6:28-ig, valamint 19:58-tól üzemzárásig a 6-os járatok közlekednek, átlagosan félóránként. Munkanapokon 17 és 20 óra között módosulnak az indulási időpontok.

Gyorsabb eljutást ígérnek a Malomvölgyi útra

A Malomvölgyi úton élők számára a belvárosból gyorsabb eljutást biztosítanak a 7-es és a 7Y-os buszok. Ezek szabad- és munkaszüneti napokon 5:58 és 20:58 között a 73-as és a 73Y-os járatok helyett közlekednek.

Munkanapokon a délelőtti és a kora esti órákban a 7-es és a 7Y-os, az esti időszakban pedig a 73-as buszok indulási időpontjai változnak.

Rózsadomb közlekedése is módosul

A hétvégi átalakítás Rózsadomb térségét is érinti: a 73-as és a 73Y-os járatok helyett napközben a 8-as, valamint a 23Y-os és a 24-es buszok biztosítják a belvárosi kapcsolatot. Kora hajnalban és késő este továbbra is közlekednek a 73-as és a 73Y-os járatok, módosított indulási időkkel.

A 23Y-os és a 24-es vonalon a Fagyöngy utcából 6:17-kor, majd 6:37 és 21:37 között felváltva, 30 percenként indulnak buszok. Munkanapokon 8 és 14 óra között, valamint 18:30-tól üzemzárásig változnak az indulások.

Kisebb menetrendi módosításokra a 20A-s, a 25A-s, a 30-as, a 30Y-os, az 51-es és az 52-es járatok utasainak is számítaniuk kell.

Az őszi szünet után érdemes újratervezni az utazást

A közlekedési társaság arra kéri az utasokat, hogy az őszi tanítási szünet után ellenőrizzék a menetrendet, és ne kizárólag a megszokott indulási időpontokra hagyatkozzanak.

A részletes információk a Tüke Busz honlapján, a TükeBuszON+ alkalmazásban és a megállóhelyi tájékoztatókon érhetők el.

Forrás: Tüke Busz Zrt.

Értékelhetik a betegek a kórházakat és rendelőket, nyilvánosak lesznek a vélemények

Elindult az országos betegelégedettség-mérés: a betegek és hozzátartozóik visszajelzést adhatnak az ellátásról, az intézményekről összegyűlt eredményeket pedig néhány héten belül nyilvánosságra hozhatják.

A betegek mindennapi tapasztalatait is felhasználnák az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez – derül ki Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-bejegyzéséből. Az elindult országos rendszerben egységes szempontok alapján, rendszeresen gyűjtik az ellátással kapcsolatos véleményeket.

A visszajelzések többek között arra térnek ki, hogy a páciensek megfelelő tájékoztatást kaptak-e, tisztelettel bántak-e velük, bevonták-e őket a döntésekbe, illetve milyen körülményeket és tisztaságot tapasztaltak.

Mások tapasztalatai is segíthetik a tájékozódást

Amint egy intézményről elegendő értékelés érkezik, az eredményeket közzéteszik. Hegedűs Zsolt tájékoztatása szerint ehhez várhatóan néhány hétre lesz szükség. Így a háziorvosi rendelésre, szakrendelésre vagy kórházba készülők előzetesen megismerhetik más betegek tapasztalatait.

A miniszter a szállásfoglaláshoz hasonlította a lehetőséget: ahogyan utazás előtt sokan elolvassák a korábbi vendégek véleményét, úgy az egészségügyi intézményekről is elérhetővé válnak a visszajelzések. Az értékelések rendelőkre, intézményekre és osztályokra vonatkoznak, egyes orvosokat vagy ápolókat nem minősítenek.

Szöveges véleményt is lehet írni

A kérdőív mellett saját szavakkal is megfogalmazhatók a tapasztalatok. A miniszter szerint ezekből részletesebben kiderülhet, mi okozott nehézséget, mit éltek meg pozitívan a betegek, és hol lenne szükség változtatásra. A szöveges visszajelzéseket moderálják, kiszűrik belőlük a személyes adatokat, és kizárólag kulturált hangvételű véleményeket jelentetnek meg.

Így lehet visszajelzést adni

A háziorvosi, szakrendelői vagy kórházi ellátás után az EgészségAblak alkalmazás értesítést küld, a kérdőív pedig néhány perc alatt kitölthető. A hozzátartozók és a kísérők a rendelőkben fokozatosan megjelenő QR-kódokon keresztül oszthatják meg észrevételeiket.

Hegedűs Zsolt arra kérte az érintetteket, hogy az elégedettségüknek is adjanak hangot, hiszen a fejlesztendő területek mellett a jó példák megismerését is fontosnak tartja. Az egészségügyi dolgozókat pedig arra biztatta, hogy ösztönözzék betegeiket a kérdőív kitöltésére.

Dán és brit példákra is épít az új magyar betegelégedettség-mérés

A betegek visszajelzéseivel javítanák az ellátást az országosan elindított betegelégedettség-mérési rendszerben, amelybe Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter tájékoztatása szerint brit jó gyakorlatokat is beépítettek.

Újabb bejegyzésben ismertette az országos betegelégedettség-mérés céljait Hegedűs Zsolt. Az egészségügyi miniszter Koppenhágából, az Egészségügyi Világszervezet üléséhez kapcsolódóan írt arról, hogyan segíthetik a betegek tapasztalatai a magyar ellátórendszer fejlesztését. A rendszer működéséről Becságh Péter digitális egészségügyért felelős államtitkárral közös videóban is beszámolt.

Külföldi tapasztalatokat is felhasználnak

Hegedűs Zsolt követendő példaként említette a dán országos betegélmény-felmérést, a LUP-ot. Bejegyzése szerint ennek keretében évente több százezer beteg osztja meg tapasztalatait, az eredményeket pedig havonta továbbítják a kórházaknak és az osztályoknak. A visszajelzéseket az ellátás és a betegutak fejlesztéséhez használják fel.

A miniszter közlése szerint a magyar rendszer kialakításakor a brit állami egészségügyi szolgálat, az NHS jó gyakorlatait is beépítették. A cél az, hogy a betegvélemények rendszeresen segítsék az ellátás minőségének javítását.

Az intézmények ellátását értékelik

A miniszter az egészségügyi dolgozóknak külön hangsúlyozta: a felmérés a közös tanulást szolgálja. A betegek a rendelők, az intézmények és az osztályok ellátásáról adhatnak visszajelzést, egyes orvosokat és ápolókat nem minősítenek nyilvánosan.

A vélemények közzétételét moderálási szabályokhoz kötik. A rendszerben nem kaphatnak helyet személyeskedő, sértő megnyilvánulások, illetve személyes adatok sem kerülhetnek nyilvánosságra.

Hegedűs Zsolt szerint a tapasztalatok feldolgozásának a jól végzett munka elismerését, valamint az orvosok és ápolók munkájának támogatását is segítenie kell.

A visszajelzéseknek el kell jutniuk az ellátókhoz

A magyar rendszer célja, hogy a betegek véleményét a háziorvosok, szakorvosok, ápolók, osztályvezetők és intézményvezetők egyaránt megismerhessék. Az országosan egységes mérés lehetőséget teremthet az eredmények összehasonlítására, a bevált megoldások megosztására és a fejlesztést igénylő területek feltárására.

A miniszter ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a felmérés valódi eredményét az jelenti majd, ha annak hatását a betegek a mindennapi ellátás során is érzékelik.

„Az igazi eredmény az a változás lesz, amelyet a betegek is megtapasztalnak” – fogalmazott bejegyzésében.

214 kilométeres átlagsebességet is mértek az M6-oson

Több mint nyolcezer jármű közlekedését vizsgálták az M6-os autópályán Érd és a baranyai Himesháza között. A legmagasabb mért átlagsebesség 213,55 kilométer/óra volt, de utánfutóval is akadt, aki átlagosan 134-gyel haladt.

A közzétett adatok szerint a személyautók több mint 17 százaléka legalább az egyik szakaszon 145 kilométer/óra feletti átlagsebességet ért el. Közel 6 százalékuk átlagosan a 156 kilométer/órát is meghaladta.

A legmagasabb mért szakaszátlag 213,55 kilométer/óra volt. Egy utánfutót vontató autós átlagosan 134 kilométer/órával teljesített egy szakaszt. A legtöbb szabályszegést éjjel egy és hajnali négy óra között rögzítették.

Vitézy Dávid szerint az eredményekből látható, hogy az érintett járművek vezetői kilométereken keresztül a megengedettnél gyorsabban haladtak.

Egyelőre nem büntethetnek a mérés alapján

A miniszter közlése szerint a 214 kilométer/órás átlagsebességgel közlekedő autósnak a mostani mérés alapján nem kell büntetésre számítania. Mint írta, a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az így rögzített átlagsebesség alapján szankcionálják a járművezetőt.

Az átlagsebesség-mérés bevezetése ugyanakkor napirenden van. A módszer lényege, hogy két ellenőrzési pont között vizsgálják, mennyi idő alatt teszi meg az utat egy jármű. Ebből számítható ki az adott szakaszon elért átlagsebesség.

Vitézy Dávid szerint ezzel azokkal szemben is fel lehetne lépni, akik egy traffipax előtt lelassítanak, majd ismét felgyorsítanak.

Szigorításokat készítenek elő

A tárcavezető bejegyzésében kitért egy közlekedésbiztonsági kérdőív eredményeire is. Eszerint a válaszadók 72,2 százaléka támogatta az átlagsebesség-mérés bevezetését, 94,2 százalékuk pedig egyetértett azzal, hogy az autópályán 200 kilométer/óra feletti gyorshajtást önálló bűncselekményként szankcionálják.

Hozzátette: az M6-oson végzett vizsgálat azt is megmutatta, hogy a sebességhatárt túllépők nagy többsége 1–10 kilométer/órával haladt a megengedettnél gyorsabban. Szerinte a szabályozásnak és a büntetéseknek tükrözniük kell a különbséget a kisebb és a kirívó sebességtúllépések között.

A miniszter tájékoztatása szerint az átlagsebesség-mérés előkészítése mellett a súlyos gyorshajtások szigorúbb szankcionálásán és a visszaeső szabályszegőkkel szembeni hatékonyabb fellépésen is dolgoznak. A cél – mint fogalmazott – a közlekedésbiztonság javítása, valamint a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számának csökkentése.

Lelkes nézői visszajelzések kísérik Az ember tragédiáját Pécsen

Október 24-én mutatta be Madách Imre Az ember tragédiája című művét a Pécsi Nemzeti Színház. Az intézmény közlése szerint a premier után számos elismerő visszajelzés érkezett a nézőktől, akik a produkció látványát és a színészi játékot is méltatták.

Fejes Szabolcs rendezésében, két felvonásban látható Madách Imre drámai költeménye a Pécsi Nemzeti Színház nagyszínpadán. A színház beszámolója szerint a bemutató óta folyamatosan érkeznek a gratulációk a társulathoz.

A közönség véleményéből válogatva az intézmény többek között olyan visszajelzéseket osztott meg, amelyek modernnek, látványosnak és érthetőnek nevezték a produkciót. Mások a rendező és a társulat munkáját dicsérték, illetve az előadás által nyújtott élményt emelték ki.

Három generáció a színpadon

A pécsi előadás egyik sajátossága, hogy három színészgeneráció jelenik meg benne. Ádámot Balaskó Bence, Józsa Richárd és Laklóth Aladár, Évát pedig Stauróczky Éva, Bayer Fruzsina és Stubendek Katalin alakítja. Lucifer szerepét Köles Ferenc játssza, az Úr hangja felvételről Földes László Hobóé.

A produkcióban a Pécsi Művészeti Középiskola táncművész növendékei is közreműködnek, a zenei világban pedig az élőzene és az elektronikus hangzás egyaránt szerepet kap. Az előadás mintegy két és fél órás, egy szünettel.

A Pécsi Nemzeti Színház a visszajelzéseket megköszönve méltatta a művészek, az alkotók és a munkatársak közös munkáját is.

Az előadás időpontjai és a jegyvásárlási lehetőségek a jegyértékesítő oldalon, a teljes szereposztás és a produkcióról szóló további információk pedig a színház honlapján találhatók.

Új otthont és nagyobb játszóudvart kapott a kertvárosi óvoda

Befejeződött a pécsi Kertvárosi Óvoda Anikó utcai tagóvodájának fejlesztése. A négy óvodai csoport egy megújult épületbe költözött, a régi óvoda helyén pedig nagyobb játszóudvart alakítottak ki.

Több mint 340,5 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból újult meg az Anikó utcai tagóvoda. A beruházás során nemcsak az intézmény épületének kérdésére kerestek megoldást, hanem az udvart is átalakították, hogy több lehetőség legyen a szabadtéri játékra és a mozgásra.

A leromlott állapotú óvodaépület felújítása helyett Pécs önkormányzata a költözés mellett döntött. Az óvoda a szomszédos egykori iskola földszintjén kapott helyet, ahol a belső tereket teljes körűen korszerűsítették. A négy csoport már a megújult épületben kezdhette meg működését.

Játszóudvar lett a régi épület helyén

A beruházás második ütemében elbontották a korábbi óvodaépületet. A felszabadult területen megnövelt játszó- és közösségi udvart alakítottak ki, ahol új játékokat helyeztek el, és a meglévő, biztonságosan használható eszközök jelentős részét is felújították.

A gyerekek egy felfestett biciklis pályát is használhatnak. Az udvaron egy új, zárt kerti épületet is kialakítottak, amelyben mosdó és az udvari eszközök tárolására szolgáló helyiség kapott helyet.

Tankert és mezítlábas ösvény is várja a gyerekeket

Az egykori iskolaépület nyugati oldalán található kisebb udvar szintén megújult. Komposztálókat, mezítlábas ösvényt, gumiabroncs-lépegetőt, fagerendákat és tipegőket helyeztek el, emellett öt magaságyásból álló tankertet hoztak létre.

A területet sövényekkel és új cserjékkel tették zöldebbé. A növényállomány rendezésekor a közlemény szerint kizárólag a legyengült vagy kiszáradt fákat távolították el.

A fejlesztés lezárásával a kertvárosi óvodások megújult épületben és változatosabb udvaron tölthetik mindennapjaikat, ahol a játék és a mozgás mellett a természettel is ismerkedhetnek.