StyleNews

Egy új reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyarok 47 százaléka szerint az elmúlt egy évben gyakrabban fordult elő vele valamilyen anyagi nehézség pl.:mínuszba került a bankszámlán, késett a számlák befizetésével, kölcsön kellett kérnie a hónap végén, vagy hozzá kellett nyúlnia a megtakarításaihoz.

Több kutatás is alátámasztja, hogy jelentősen csökken azok száma, amik nyaralni mehetnek idén. Ugyanis a külföldi utak esetén átlagosan 490 ezer, belföldinél 250 ezer forintos összköltséggel számolhat mindenki. A felmérés szerint a magyarok közül tízből négyen spórolnak a nyaralásra, az utazást tervezők harmada pedig több mint fél éve gyűjt.

Bármilyen hihetetlen, de a magyarok mindössze 32 százaléka tervez idén nyaralást. A jelenlegi gazdasági környezetben nem meglepő, hogy a kikapcsolódás a válaszadók több mint felének (57 százalék) nagyobb anyagi terhet jelent, mint korábban. A felmérésből az is kiolvasható, hogy a magyaroknak fontos az utazás mint kikapcsolódás, emiatt nem akarnak lemondani róla, ezért a magyarok 38 százaléka gyűjt külön erre a célra. A felmérés szerint 15 százalékuk úgy tervezi, hogy az idei nagyobb pihenés költségeit részben vagy egészében pénzintézeti hitelből vagy a rokonoktól kapott kölcsönből fedezi.

A felmérés szerint az utazók 60 százaléka előre meghatározza a teljes, nyaralásra fordítható összeget, 35 százalékuk még az egy napra jutó költőpénzt is. A kiegészítő szolgáltatásokra, mint az utas- és poggyászbiztosítás kevesebben, a külföldre utazók fele gondol előre, és csaknem ugyanennyien kiváltják az Európai Egészségbiztosítási Kártyát.

forrás: 10PERC.HU

– mondta Fülöp Attila a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára kedden Mezőberényben.

 Fülöp Attila kifejtette, 35 nyertest hirdettek a pályázaton, 25 közülük civil szervezet. A támogatás révén lassan le lehet építeni a kommunizmus örökségét, amely több száz fős intézményekbe kényszerített mintegy 16 ezer, fogyatékossággal és pszichiátriai betegséggel élő állampolgárt – fogalmazott.
    A politikus hangsúlyozta, ezt 10 éve döntötte el a kormány, a fogyatékos ellátás intézményi területén akkor indult el a rendszerváltás. „Ezen az úton kell továbbmenni” – jelentette ki.

    A pályázat egyik nyertese a mezőberényi Mécses Szolgáló Közösség Egyesülete, amelynek ügyvezetője, Nelhübel-Oláh Henriette közölte, a szervezet csaknem 1,2 milliárd forintból hat ingatlant vásárol meg – hármat Mezőberényben, hármat Békéscsabán -, ahol összesen 40 embernek biztosítanak családias körülmények között lakhatási lehetőséget.
    Emellett bővítik meglévő mezőberényi, nappali ellátást biztosító központjukat, és kialakítanak egy új szolgáltatási központot Békéscsabán – tette hozzá.
    Rámutatott arra, az otthonok egymáshoz és a szolgáltatóházakhoz közel helyezkednek el, hogy ha szükség van segítségnyújtásra, gyorsan elérjék egymást. A házakban 6-8 ellátott lakik majd egy-két fős szobákban, szociális szakemberek folyamatos segítsége mellett.
    Az otthonokba olyan lakó költözhet be, akinek az állapota nem igényel folyamatos ápolást, tud közösségben élni, emellett fizetnie kell a lakhatásért és az élelmezésért – ismertette az ügyvezető.
    Nelhübel-Oláh Henriette elmondta, mivel a projektet ez év végéig le kell zárni, már a múlt év végén megkötötték az ingatlanokra a feltételes adásvételi szerződéseket; négy már a birtokukban van, három esetében várják az eddigi lakó kiköltözését.
    Nyáron és ősszel felújítják, átalakítják, akadálymentesítik az ingatlanokat, és valamennyire tárolókapacitással rendelkező napelemet telepítenek. Augusztus-novemberre tervezik a berendezések és eszközök megvásárlását; a költözés az év végén, a jövő év elején várható – közölte az egyesület ügyvezetője, jelezve, a 40-ből 22 férőhely már betelt.
    Szólt arról, hogy a projekt részeként energetikailag korszerűsítik a meglévő hat ingatlanjukat is, kicserélik a nyílászárókat. Békéscsabán egy 500 négyzetméteres szolgáltatási központot alakítanak ki, ahol 22 fogyatékos ember számára tudnak majd nappali ellátást, fejlesztő foglalkozást nyújtani, lesznek terápiás szobák és a családtagok számára vendégszobák. Bővítik a nappali ellátás létszámát a mezőberényi székházukban is, és vásárolnak két elektromos kisbuszt – sorolta.
    Bódi Beáta, a Békés Vármegyei Kormányhivatal igazgatója a projektnyitón elmondta, Békés vármegyében 2015 óta létezik a támogatott lakhatási forma, akkor 2 egyházi fenntartó mellett a Mécses Egyesület indította el a szolgáltatást, amely a vármegye népességmegtartó erejét is segíti.
    Siklós István független polgármester köszöntőjében felelevenítette, hogy Mezőberényben 23 éve működik a Mécses Egyesület, az ellátottak mostanra „teljesen a város részeivé váltak”.
    Hozzátette, a településen csaknem 60 civil szervezet működik, amelyek számos, az önkormányzat számára nem kötelező feladat ellátásában segítenek.
    A rendezvény végén Nelhübel-Oláh Henriette elmondta, egy korábban elnyert uniós pályázati forrás révén a mezőberényi központjuk harmadik emeletén kerámiaüzemet alakítottak ki, ahol több ellátottjuk dolgozik, a munkájáért kapott bérével hozzá tud járulni a lakhatási térítési díjhoz. Abból a támogatásból vásárolták meg korábban hatodik ingatlanjukat, ahol 10 embernek nyújtanak támogatott lakhatást.

Forrás: MTI

Az LMP tiltakozik az óvodai dolgozók képzésének tervezett módja ellen, amellyel a párt szerint a 60-as évekbe térne vissza az ország.

Kanász-Nagy Máté, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: meg kell tartani a jelenlegi óvodapedagógus képzést, és béremeléssel, a pálya vonzóbbá tételével kell munkavállalókat toborozni.
    A politikus közölte: a Kulturális és Innovációs Minisztérium társadalmi egyeztetés céljából egy olyan kormányrendelet-módosítási tervezetet tett közzé, amely szerint megjelenne egy új szakmai képzés, az óvodai nevelő szakképzés.
Ez érettségi nélkül öt évig tartana, érettségivel azonban két év alatt elvégezhető lenne – ismertette.

    Kanász-Nagy Máté szerint a kormány szándéka az, hogy kiváltsa az óvodapedagógusokat. Azokat, akik felsőoktatási intézményben szerzett diplomával végzik a munkát.
    A politikus elismerte: a kormány valószínűleg kényszerhelyzetben van, hiszen a közszolgálati állásokat hirdető portálon jelenleg 762 óvodapedagógusi állást hirdetnek az országban. A pályát azonban szerinte béremeléssel kellene vonzóbbá tenni a képzettek előtt.

Forrás: MTI

Rendkívüli bejelentést tett Csárdi Antal az LMP egyéni országgyűlési képviselője

„A mai napon szivárgott ki egy eddig titkosan kezelt kormányzati terv, mely szerint kínai vegyi anyagok elosztóközpontjává kívánja tenni hazánkat. Az eddig ismert tervek szerint, két központja lenne a vasúton érkező óriási mennyiségű vegyi anyagoknak. Az egyik a záhonyi vasúti átrakodó, a másik központ pedig Budapest-Soroksáron.” – mondta Csárdi Antal budapesti országgyűlési képviselő. Majd hozzátette, hogy budapesti képviselőként kötelességének érzi, hogy ezt a kormányzati tervet megakadályozza. Úgy tudja, hogy szerződés még nem került aláírásra A beruházást egy Rogáni érdekeltségi kör valósítaná meg .

„Elvárjuk Szijjártó Pétertől, hogy a magyar emberek érdekeit képviselje, ne pedig a kínai érdekeket.”

A képviselő elmondta, hogy a kormány ezzel a tervvel komolyan veszélyeztetné a magyarok egészséges környezethez való jogát és végleg kiszolgáltatná a kínai gazdasági hatalmaknak. Éppen ezért az Csárdi Antal kezdeményezi hogy Szijjártó Péter számoljon be a budapesti, egyéni országgyűlési képviselőknek és Budapest főváros városvezetésének. Hiszen a külügy a felelős a kínai tárgyalásokért és övék a tájékoztatási kötelezettség is. „Elvárjuk Szijjártó Pétertől, hogy a magyar emberek érdekeit képviselje, ne pedig a kínai érdekeket.” -tette hozzá.

A bejelentés megtekinthető itt!

További érdekes tartalmak a Bahíren itt!

Több száz, pénzmosás miatt folytatott nyomozással összefüggésben állították elő az érintetteket az Europol támogatásával.

A police.hu közleményt adott ki, melyben közölte, hogy hónapokig tartó előkészítés előzte meg a BRFK által koordinált rajtaütést. Ennek keretében több száz, pénzmosás miatt folytatott nyomozással összefüggésben állították elő az érintetteket az Europol támogatásával.
    A nyomozás során megállapították, hogy magyar pénzintézeteknél nyitott bankszámlákra 33 országból érkeztek mintegy 10 milliárd forint. A leginkább külföldön elkövetett csalásokból származó összegeket utaltak, majd mozgattak át külföldi bankszámlákra.
    A csalásokat olyan módszereket választva követték el, hogy a sértettek csak később szembesüljenek az őket ért kárral és az elkövetői kör is láthatatlan maradjon számukra. A számlaváltós csalások esetében az elkövetők vállalatokat, szervezeteket keresnek fel létező partnercégek nevében. A cégek nyilvános adatait felhasználva megtévesztik a vállalatok kapcsolattartóit, hogy az elkövetők által megadott számlaszámra utaljanak pénzt.

„A csalásokat olyan módszereket választva követték el, hogy a sértettek csak később szembesüljenek az őket ért kárral”

    Sok esetben az elkövetők a cégek belső levelezését támadják. Hozzáférést szereznek ahhoz, majd a levelezőrendszert használva a megrendelésekhez saját számlaszámaikat adják meg. A „CEO fraud” módszernél a csalók e-mailben tévesztik meg a cég alkalmazottját. Azt állítják, hogy a főnöke ad utasítást a pénzátutalásra, amely leginkább egy új cég vásárlása érdekében történik.
    A rendőrség szerint a befektetési csalásoknál leggyakrabban a részvények, a kötvények, a kriptovaluták, a ritka fémek, a tengerentúli ingatlanok vagy az alternatív energia területén kínálnak vonzó és gyors pénzszerzési lehetőséget. Sok esetben közismert, híres emberek képeinek és ajánlásának jogellenes felhasználásával.
    A közösségi médiában pedig az egyik legismertebb módszer az úgynevezett „romance scam”, vagyis amikor a csaló hamis névvel vagy más emberek személyazonosságát felhasználva lép kapcsolatba későbbi áldozatával. Később – miután érzelmi kötődést alakított ki vele – pénzt csal ki nehéz élethelyzetére hivatkozva.
    Azt írták, hogy a csalásokból szerzett pénz eltüntetésével kapcsolatban tendenciának tekinthető, hogy jól szervezett bűnözői csoportok tagjai jellemzően rossz anyagi körülmények között élő embereket vesznek rá arra, hogy minimális anyagi ellenszolgáltatásért cserébe nyissanak bankszámlákat, majd mondjanak le a számlák feletti rendelkezésről.
    Az elkövetők a strómanokkal a legtöbb esetben elhitetik, hogy semmilyen következménnyel nem jár rájuk nézve, ha átadják a később pénzmosásra használt számlák kezelését.
    Az előállítottak közül a gazdasági nyomozók őrizetbe vettek egy szervezői szereppel gyanúsítható férfit is, aki egy fővárosi lakásba 16, Romániából származó strómant jelentett be, hogy rendelkezzenek a bankszámlanyitásokhoz szükséges magyarországi lakcímmel.
     A lakásában tartott kutatás során a rendőrök több száz banki dokumentumot foglaltak le.
    A mostani akcióban a BRFK több millió forintot, informatikai eszközöket, adathordozókat, mobiltelefonokat, bankkártyákat, valamint céges és banki dokumentumokat foglalt le.
    A 33 előállított gyanúsítottat a folyamatban lévő eljárásokban a nyomozók pénzmosás megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki, egy szintén pénzmosással gyanúsított, 47 éves, őrizetbe vett férfinak a bíróság elrendelte a letartóztatását – olvasható a közleményben.

További értékes tartalmak itt!

Forintban, euróban és fontban utalta

Az utalás ténye, a „2022. évi magyarországi országgyűlési választások külföldi befolyásolásáról” című titkosszolgálati jelentésből derült ki, melynek titkosítását feloldották. Az összeget Perjés Gábor, Budapest II.kerületének párbeszédes önkormányzati képviselője utalta át a Karácsony Gergely egyesületének számlájára, több részletben. -írta meg az Index.

Hogy az említett politikusnak honnan volt ekkora összeg a bankszámláján, azt jelenleg még nem lehet tudni. A vagyonbevallása alapján nem tűnik dúsgazdagnak a bölcsész végzettséggel rendelkező képviselő.

Kerestük az Országgyűlés honlapján az említett dokumentumot, azonban azt azóta törölték onnan!

A 39 ezer orvos nem elég a közellátáshoz

Esetleg akkor lenne elegendő a létszám, ha minden orvos csak az állami kórházakban dolgozna. Erről Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) főigazgató-helyettese beszélt egy konferencián. – írta meg a Telex

Takács Péter pár hónapja még azt mondta van elegendő orvos, csak jól kell elosztani őket és akár komolyabb mennyiségű túlmunka nélkül is működőképes lenne a rendszer. -írta meg korábban a Népszava. Azonban ezen a konferencián a főigazgató-helyettes asszony azt mondta, hogy a közfinanszírozott ellátások 80 százalékát ezen 70-80 járóbeteg ellátó végzi és ez mutatja a szervezéssel és betegellátással kapcsolatos gondokat.

Magyarországon több mint ezer vállalat lehet érintett

Az Európai Unióban működő nagyvállalatoknak egy uniós tervezet értelmében várhatóan  leányvállalataikat és beszállítóikat is át kell világítaniuk az emberi jogok biztosítása és a környezet károsítása szempontjából, a gondatlan cégeket szankciók fogják sújtani ; becslések szerint csak Magyarországon több mint ezer vállalat lehet érintett – hívja fel a figyelmet az EY nemzetközi tanácsadó cég.

    Az MTI-hez eljuttatott közleményében a cég rámutat: a vállalatoknak időben fel kell készülniük az új szabályozásra, meg kell tenniük a szükséges lépéseket, és számot is kell adniuk a területen tett erőfeszítéseikről. Egy esetleges botrány ugyanis könnyedén bizalmi válságot okoz a cég számára munkavállalói, befektetői és vevői körében is.
    Az EY ismerteti: még idén júniusban kezdődhetnek a tárgyalások az uniós tagállamokkal a CSDDD (Corporate Sustainability Due Diligence Directive), az úgynevezett vállalati fenntarthatóságot elősegítő tervezetről. A javaslat minden Európai Unión belül működő nagyvállalatra vonatkozik, amely legalább 500 embert foglalkoztat és 150 millió eurót meghaladó nettó világpiaci árbevétellel rendelkezik.
    A CSDDD értelmében az érintett társaságoknak be kell azonosítaniuk és szükség esetén meg kell akadályozniuk a tevékenységük emberi jogokra és környezetre gyakorolt káros hatásait. Az átvilágítási kötelezettség a szervezetek leányvállalataira és értékláncaira, így beszállítóikra is vonatkozik. A nagyvállalatoknak rendelkezniük kell egy olyan tervvel is, amely biztosítja, hogy stratégiájuk összeegyeztethető a Párizsi Megállapodás céljaival.
    A közlemény idézte Lukács Ákost, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetőjét, aki kifejtette: a fenntarthatóság központi kérdéssé vált a társaságok működése szempontjából, ami miatt egyre inkább beépítik a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezőket a stratégiájukba. A CSDDD ezen felül elvárja, hogy a szervezetek alaposabb átvilágítást végezzenek még a beszállítóikon is. Amennyiben nem tesznek eleget ezeknek a kötelezettségeiknek, akár súlyos kártérítések megfizetésére is kényszeríthetik őket.
    A közlemény emlékeztet: az Európai Parlament már tavaly év végén elfogadta az európai fenntarthatósággal összefüggő vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (CSRD). A CSRD 2024-től egységesíti a társaságok fenntarthatósági jelentéstételét, így a pénzügyi cégek, a befektetők és a szélesebb nyilvánosság összehasonlítható és megbízható információkhoz juthat arról, mit tesznek a szervezetek az ESG megfelelés érdekében.
    Az EY hatástanulmánya szerint az eddigi mintegy 11 ezerről közel 50 ezerre nőhet azoknak az EU-s vállalkozásoknak a száma, amelyekre vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség, becslések szerint csak Magyarországon több mint ezer vállalat érintett.

Forrás: MTI