Olvasóink továbbra is tudni szeretnék, hogy mi történik a 10 hónapja bezárt Tenkes Csárda körül. Van-e remény arra, hogy az üzemeltető és a csarnótai önkormányzat rendezi egymással a vitás helyzetet, és újra kinyit a vármegyei értéktár részeként is számontartott, tradicionális vendéglátóhely. Az egykori vendégek, illetve a baranyaiak válaszokat akarnak. Olvasónk szerint időszerű és hasznos lenne egy olyan nyilvános fórum megrendezése, ahol mindkét fél jelen van, és ahol a lakók és a csárda vendégei tájékozódhatnának, kérdezhetnének a helyzettel kapcsolatban. Mindkét felet megkerestük kérdéseinkkel, a Tenkes Csárdát eddig üzemeltető cég ügyvezetőjétől kaptunk válaszokat, a csarnótai önkormányzat viszont kétszer is figyelmen kívül hagyta megkeresésünket.
Legutóbb júliusban történt fejlemény a Tenkes Csárda kapcsán, amikor is egy kilakoltatási végrehajtói okirat jelent meg az épület falán – a kérelmet Csarnóta önkormányzata másodszor adta be. Az önkormányzatnak továbbra is elszámolási kötelezettsége van a bérlővel: több mint 100 millió forintot kellene fizetnie, ha azt szeretné, hogy az üzemeltető kipakoljon.
– A kilakoltatást a bíróság több esetben elutasította, melyet Csarnótán megfellebbeztek, mert nem akarják tudomásul venni, hogy el kell számolniuk az értéknövekménnyel. Az önkormányzat semmilyen módon nem keresett minket azóta sem, hogy rendezzük a helyzetet. Ha véletlen folytán találkozásra kerül sor, akkor is kihátrálnak a kommunikációból – mondta Elhag Fatime, a csárdát eddig üzemeltető cég ügyvezetője. Kérdésünkre elárulta, hogy a Tenkes Csárda bezárása óta nagyságrendileg 7-8 millió forint az az összeg, amennyivel kevesebből gazdálkodik a 133 lelket számláló falu vezetése a kieső bérleti díj és iparűzési adó miatt. A csárda üzemeltetője emellett évek óta javasolta, hogy az önkormányzat vessen ki idegenforgalmi adót (melyet a szállóvendégek éjszakánként fizetnek, és a bevétel az önkormányzaté lenne). Ez nagyságrendileg további évi félmillió forintot jelentene, illetve jelentett volna a kis falunak, de nem vezették be.
A bérlő az elmúlt két és fél évtizedben végzett beruházásai kapcsán elmondta: minden esetben a gazdasági szempontokat szem előtt tartva, a vendégek igényei szerint fejlesztették az épületet.
Az önkormányzat korábban felvetette, hogy üzemelteti-hasznosítja az egységet, a bérlő szerint viszont ez fizikai képtelenség, hiszen a teljes környező terület, melyen kiépített infrastruktúra (pl. üzemeltetési háttérhelyiségek, rendezvényterem, parkoló, játszótér) van, nem az önkormányzaté.
– Dolgozóink jövője teljes mértékben hidegen hagyta a falu vezetőit, viccelődve közölték, hogy menjenek el buszsofőrnek. Talán ez volt a legfájóbb, hiszen minden sikerünket együtt értük el, hálásak vagyunk nekik és felelősséggel tartozunk értük. Ez a történet mindannyiunk számára felfoghatatlan és elgondolkodtató – mondta Elhag Fatime.
Volt egy közmeghallgatás, az ott megígért közvélemény kutatásra azonban nem került sor
A csarnótai önkormányzat idén május 23-án közmeghallgatást tartott, melynek megjelölt témája a Tenkes Csárda jövője volt. A Tenkes Csárda üzemeltetőjét nem hívták meg a fórumra, ugyanakkor információink szerint a falu vezetése azt ígérte, hogy hivatalos formában megkérdezik a lakosságot: mit gondolnak, milyen álláspontot képviseljen a jövőben a testület az étterem jövőjét illetően? Ez teljesen érthető lenne, hiszen évtizedekre meghatározhatja a falu jövőjét bármiféle fejlemény. Úgy tudjuk, a közvéleménykutatás nem történt meg.
A lakosok között vannak olyanok, akik az elmúlt több évtizednyi munkájukat becsülik, és egyetértenek az üzemeltető álláspontjával, viszont nem szeretnének konfrontálódni, ezért inkább visszahúzódnak és a háttérből bíztatják őket, hogy tartsanak ki, mert az üzemeltető és az ott dolgozók szerintük is komoly értéket teremtettek.
„Nem csupán egy étterem”
Elhag Fatime úgy fogalmazott: „a Tenkes Csárda egy számtalan díjjal és elismeréssel kitüntetett nemzeti érték, egy 22-30 főnek (és közvetve a családtagjaiknak) biztos megélhetést nyújtó munkahely volt, emellett beszállítói partner, a kistermelők felvásárlója, egy közösségi tér, turisztikai látványosság, egy hagyományőrző komplexum, egy a vármegye hírét messzi földre kürtölő Csárda a Villányi Borvidékről, és nem utolsó sorban egy család 25 éven át befektetett munkája.”
Csarnóta önkormányzata nem kommunikál
Legfrissebb információ, hogy a bíróság másodfokon is elutasította a csarnótai önkormányzat által kért kilakoltatást, mely ellen fellebbezésnek helye nincs.
Az önkormányzatnak (a polgármesternek címezve) az alábbi kérdéseket küldtük el október 14-én, majd 20-án ismét:
„– Van-e fejlemény, előrelépés a Tenkes Csárda üzemeltetője és a csarnótai önkormányzat vitás ügyében?
– Kereste-e az önkormányzat a vállalkozót/bérlőt?
– A falu mennyi adótól/bevételtől esett el az elmúlt 9 hónapban a Csárda bezárásának következményeképp?
– Milyen bevételei vannak az önkormányzatnak? Veszélybe sodorta-e a csárda bezárása a település gazdálkodását (esetleges fejlődését)?
– Miért kedvezőbb az, hogy az ország egyik legnépszerűbb csárdája – amely az Önök kistelepülését ismertté/híressé és működőképessé tette – bezár, mint a közös megegyezés?
– Mi a lakók véleménye a Tenkes Csárda bezárásáról, a vitás helyzetről? Tartottak-e helyben közvélemény-kutatást arról, hogy a faluban élők szerint mi a jobb a településnek?
– Mi a tervük az épülettel? Esetleg bejelentkezett-e másik bérlő az étterem üzemeltetésére? Tisztelettel kérjük, hogy válaszaival segítsen megérteni a helyzetet az olvasóinknak, a Tenkes Csárda egykori vendégeinek és dolgozóinak, illetve sok olyan embernek, aki nem érti, hogy miért alakult ki ez a helyzet.
– Hova fog vezetni ez a konfliktus, amely véget vetett egy országosan ismert csárda működésének?”
