StyleNews

Az LMP – Magyarország Zöld Pártja szerint a Fidesz épp most adja el a jövőnket a multiknak, erről tartott sajtótájékoztatót a párt országgyűlési képviselője, Kanász-Nagy Máté. Aktuális példát is felhozott a politikus, hiszen Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy egy kínai cég Debrecenben háromezer milliárd forintért fog akkumulátorgyárat telepíteni. Ezzel a beruházással Kanász-Nagy szerint számos probléma van, nincs még ütemterv, nem látjuk a gyár finanszírozását, az sem egyértelmű, hogy a magyar állam mekkora támogatást fog nyújtani a kínai cégnek, azonban a korábbi példákból kiindulva nem kizárt, hogy akár százmilliárdos nagyságú is lehet az állami szubvenció mértéke.

A finanszírozási problémákon túl, a környezeti ártalmakat is megemlítette az LMP politikusa, elmondta, hogy egy ilyen hatalmas akkumulátorgyár szennyezi Debrecen város környékét, és nagymértékben veszélyezteti az ottani környezetet. A zöldpárt éppen ezért határozottan tiltakozik a beruházás ellen, a párt debreceni szervezete helyi népszavazást is kezdeményez a gyár telepítésével szemben.

Kanász-Nagy szerint a kormány ismét neoliberális gazdaságpolitikát folytat, és ismét külföldi multinacionális cégeket támogat, magyar adófizetői forintokból, ahelyett, hogy a helyi kis- és közepes vállalkozásokat támogatná. Továbbra is csupán egy-két kiválasztott iparág támogatása történik, mindez pedig rendkívül kiszolgáltatottá teszi a magyar gazdaságot, a nemzetközi folyamatoknak. Ráadásul egy ilyen gyár működése óránként ezer köbméter vizet igényel, látható, hogy óriási mértékben apasztja a vízkészleteinket, akkor amikor egyébként is aszály pusztít Magyarországon. Egy ilyen beruházás hatalmas területet foglal el, jelen esetben ez egy zöldmezős beruházás lenne, tehát termőföldet – jó minőségű termőföldet – foglalna el az akkumulátorgyár, tette hozzá az LMP képviselője.

A beruházás mind gazdasági, mind környezeti szempontból elfogadhatatlan Kanász-Nagy szerint, éppen ezért a zöldek arra kérik a kormányt, hogy állítsák le a beruházást, és ne a környezetet súlyosan szennyező multinacionális cégeket támogassák a jövőben.

Olyan iparágakat fenyegetnek a szankciók Oroszországban, amikre az egész ország gazdasága támaszkodik – áll egy nem publikus orosz kormányzati dokumentumban, amibe a Bloomberg hírügynökség munkatársai nyertek betekintést.

A jelentést, ami tisztviselők és szakértők több hónapos munkájának eredménye, később idézte a Kommerszant orosz pénzügyi lap is.

Az elemzést, amit a politikai vezetés augusztus 30-i ülésére készítettek el, az orosz kormány rendelte meg, hogy felmérje, milyen gazdasági következményei lehetnek az orosz-ukrán háborúnak, az arra adott szankciós válaszoknak és Oroszország esetleges politikai és gazdasági elszigetelődésének.

A helyzet komorabb, mint arra Moszkva előzetesen számított, és amit a nyilvános kommunikáció tükröz.

A jelentésben vázolt három forgatókönyv közül kettő szerint jövőre csak tovább gyorsul az orosz gazdaság visszaesése, és a gazdaság teljesítménye legkorábban tíz év múlva kapaszkodhat vissza a háború előtti szintre.

Az „inerciálisnak” nevezett forgatókönyv szerint a gazdaság jövőre 8,3 százalékkal gyengülhet 2021-hez képest, és a visszaesés elérheti a mélypontot. A „borúlátó” forgatókönyv szerint a mélypont 2024-ben következhet el, amikor a GDP 11,9 százalékkal marad majd el a tavalyi szinttől.

Az összes lehetséges forgatókönyv szerint nő majd a szankciók nyomása, és bővül az azokhoz csatlakozó országok száma. A jelentés szerint

Az összes lehetséges forgatókönyv szerint nő majd a szankciók nyomása, és bővül az azokhoz csatlakozó országok száma. A jelentés szerint

Európa hirtelen elfordulása az orosz olajtól és gáztól érintheti Oroszország saját piacának ellátási képességét is.

Az Európába irányuló gázkereskedelem teljes leállítása évi 400 milliárd rubel (6,6 milliárd dollár) kieső adóbevételt jelenthet az orosz költségvetésnek, és ezt az új exportpiacok középtávon sem lesznek képesek kompenzálni, mindez pedig tovább rontja majd a rubel értékét és növeli az inflációt.

Oroszország egyszerűen nem fog tudni hozzájutni egyes kritikus importtermékekhez, mert nem állnak rendelkezésre alternatív beszállítók. Még a mezőgazdasági szektorban sem, és ez akár arra is kényszerítheti az oroszokat, hogy csökkentsék élelmiszer-fogyasztásukat, mivel készleteik apadnak.

A kialakult helyzet komoly szakemberhiányt is eredményezhet majd egyes piacokon. Az elemzés szerint szerint 2025-ig akár 200 ezer informatikus is elhagyhatja az országot. (MTI)