StyleNews

A magyarok naponta átlagosan két kávét isznak, az egyiket otthon, míg a másikat nagy valószínűséggel a munkahelyükön, az otthoni kávéfogyasztásra a válaszadók mintegy fele havonta legfeljebb 3000 forintot költ, 3000-5000 forint között a negyedük, míg 12 százalékuk 5000-10 000 forint közötti összeget fordít rá – derül ki egy felmérésből.

    A Coca-Cola HBC Magyarország megbízásából a gkid Research & Consulting mintegy 2500 fogyasztót kérdezett meg márciusban, s a válaszok alapján megállapította, hogy a rendszeres kávéfogyasztók 29 százaléka napi 1 kávét, mintegy 60 százalékuk pedig naponta 2-3 kávét iszik. A férfiak körében kétszer annyian vannak, akik naponta hármat, vagy annál is többet isznak, a 18-24 évesek fele nem kévézik, és a 60 év felettieknek 19 százaléka sem él vele. A legtöbb kávét a 40-49 éves korosztály fogyasztja: közülük minden második válaszadó naponta 2-3 csészényit, 14 százalékuk pedig háromnál is többet iszik meg.

    A közlemény idézi Gávris Ivánt, a Coca-Cola HBC Magyarország kávészakértőjét, aki elmondta: a válaszadók kétharmada szerint a nap legfontosabb kávéja a reggeli első, azonban az is látható, hogy a funkcionális kávézást egyre inkább felváltja a minőségi fogyasztás. Mutatja ezt az is, hogy a 18-24 éves korosztályban kevéssé jellemző a reggeli kávézás, ők inkább napközben, barátaikkal közösen ülnek be egy kávéra.

    A felmérés szerint a kávézók 93 százaléka iszik kávét otthon is, de népszerű a munkahelyi (54 százalék) és a vendégségben (33 százalék) történő fogyasztás is. A 18-24 éves korosztályban nagyon népszerűek a kávézók, 31 százalékuk fogyaszt itt, miközben az összes válaszadó mindössze 11 százaléka jár kávézóba. A felmérés szerint a válaszadók idén év elején átlagosan 796 forintot voltak hajlandók fizetni egy-egy csomag 20-25 dekagrammos kávéért. A nők 750, a férfiak viszont 860 forintért vesznek szívesen egy csomag kávét. A válaszadók 16 százaléka szívesen fizet magasabb árat a jobb minőségű kávéért: ők 1000 forintnál többet is hajlandóak fizetni egy csomag kiváló minőségűért.

    Évek óta tartó dobogós helyét továbbra is őrzi az őrölt kávé: otthonra a válaszadók fele ezt keresi. Népszerű még a szemes és a kapszulás kávé, minden harmadik válaszadó ezeket választja.

    A felmérés szerint otthonukban a legtöbben kapszulás kávéfőzővel rendelkeznek (35 százalék), minden harmadik válaszadó használ kotyogós kávéfőzőt és közel ugyanennyien hagyományos eszpresszó készítőt is.

    Kávézót minden második válaszadó a hely hangulata alapján választ, 40-40 százalék döntésében fontos szempont, hogy ismerje a helyet, a kínálatot, a személyzetet – illetve a választék minőségét. A válaszadók harmada az elhelyezkedés alapján dönt egy kávézó mellett. Kávézóba a válaszadók több mint fele baráti találkozók, közösségi élmények miatt jár, különösen igaz ez a 18-24 éves korosztályra, 71 százalékuk a társaság miatt ül be egy kávézóba. A 25-29 évesek is előszeretettel fogyasztanak kávét vendéglátóhelyeken, 74 százalékuk mondta, hogy egyszerűen szeretnek emberek között lenni.

    Kávézóban a válaszadók átlagosan 1132 forintért isznak meg szívesen egy csészével, a 30-39 évesek ennél többet, a 18-24 évesek ennél kevesebbet szánnak egy kávéitalra.

A Győri Regionális Nyomozó Ügyészség hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más korrupciós bűncselekmény miatt rendelt el nyomozást, amely ügyben gyanúsítottként hallgatta ki az igazgatási ügyintézőt és indítványozta letartóztatását.

A nyomozó ügyészség 2022. június 16-án, több helyszínen hajtott végre összehangolt bűnügyi akciót a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-Dunántúli Bűnügyi Igazgatósága és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság közreműködésével. Az ügyészség az elkövető elfogását követően kutatásokat és szemlét tartott, majd előállítását követően gyanúsítottként hallgatta ki a középkorú férfit.

A megalapozott gyanú lényege szerint a NAV egyik megyei adó- és vámigazgatósága igazgatási ügyintézőjeként dolgozó férfi 2021 decemberében folyamatban lévő adóigazgatási eljárással kapcsolatos információkat árult el az ügyben érintett gazdasági társaság ügyvezető tulajdonosainak.

A férfi emellett felajánlotta a közreműködését azzal kapcsolatban is, hogy hivatalos személyek megvesztegetésével – amelyre hivatkozva milliós nagyságrendű ellenszolgáltatást kért – elérhető, hogy az ügyben ne induljon büntetőeljárás.

2022 áprilisában az ügyintéző egy másik személytől – azt állítva, hogy vele szemben adóigazgatási eljárás van folyamatban – a hivatali működésével kapcsolatban kért nagyobb összegű jogtalan vagyoni előnyt. Később a férfi újból felvette a kapcsolatot a vállalkozóval és arra hivatkozva, hogy „súlyosbodott az eljárás”, további két millió forint befizetésének szükségességre hivatkozott, ugyancsak valótlanul. Az ügyintéző minden alap nélkül négy millió forintot vett át a vállalkozótól, amellyel ismeretlen módon rendelkezett.

Az ügyészségen gyanúsítottként kihallgatott férfi nem tett vallomást, letartóztatásáról ma dönt a Győri Járásbíróság.

A minősített befolyással üzérkedés bűntette két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, azonban jelen esetben a büntetési tétel felső határa – a  halmazati szabályokra tekintettel – 12 év.

A fotó az elfogáskor készült.