Országépítő munkaként írta le tárcája feladatát Lázár János építési és beruházási miniszterjelölt csütörtökön Budapesten az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol célként jelölte meg, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa legjobb helye.
A politikus miniszterjelölti meghallgatásán úgy fogalmazott: „építeni jöttem és nem rombolni”. A célja egy olyan országépítési struktúra kialakítása – folytatta -, amely képes új sebességbe kapcsolni az ország építését, hogy hazai és uniós források felhasználásával Magyarország 150 év után végre megoldja a felzárkózás dilemmáját.
Hozzátette: ha gazdasági nehézségekkel szembesülnek a következő két évben, akkor sem lehet lemondani az állami beruházások megvalósításáról.
Elmondta, hatékonyabbá, gyorsabbá és akadálymentessé tenné a beruházások előtt az utat, és azon fog dolgozni, hogy az országban mindent magyar építészek tervezzenek és magyar vállalkozások építsenek. Azt kell elérni tíz év múlva, hogy az országkép ne legyen rosszabb, mint Ausztriában – hangoztatta.
Lázár János azt mondta, hogy mit építenek, azt a kormány dönti el, azt, hogy hogyan építik, az ő feladatkörébe tartozik.
A jelölt 10 ezer milliárd forintra becsülte a jelenleg folyamatban lévő és hozzá tartozó állami beruházásokat, amelyeket szerinte számba kell venni. Elmondta, új rendszert szeretne felépíteni az állami beruházásokra, amelyeknek növelné a hatékonyságát, valamint erősítené a stabilitást és a kiszámíthatóságot.
Jelezte azt is, hogy a következő egy hónapban szeretne egyeztetni több szakmai szervezettel, kamarával, önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és szakszervezetekkel.
Ígéretet tett egy új állami beruházási kerettörvény kidolgozására is, amelynek révén az ötlet megszületésétől a használatba vételi engedélyig újra kell gondolni az összes, ezután kezdődő állami beruházást. Sokkal nagyobb figyelmet fordítana ezen beruházások előkészítésére, társadalmi megtervezésére, fenntarthatóságára – mondta.
A miniszterjelölt érdekütközés miatt állami beruházásnál törvényileg tiltaná, hogy a tervezést is „elvigye” a kivitelező.
A közbeszerzésekről szólva az mondta, meg kell nézni, milyen uniós kötelezettségek vannak, de azt is meg kell nézni, mi szolgálja az ország érdekeit.
Lázár János elmondta, vidéki képviselőként neki a vidék az első – abban látja az ország aranytartalékát – , de híve Budapestnek. A főváros nem fog kevesebbet kapni, a vidék fog többet kapni. Budapest nagyon jól fog járni azzal, hogy ha fővárosi fejlesztések kerülnek hozzá – jelentette ki, megjegyezte azt is, ha valaha lehetőséget kapott volna a főváros vezetésére, akkor ma Budapest sokkal jobb város lehetne.
Közölte, integrálná a minisztériumi struktúrába az állami mélyépítéseket, a magasépítéseket és a vizes beruházásokat bonyolító cégeket, így érvényesülne a parlamenti képviselők ellenőrzési joga.
Bemutatta munkatársait is: a korábbi államtitkára, Csepreghy Nándor lesz a miniszterhelyettes, Juhász Tünde, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője lesz a közigazgatási államtitkár, a beruházásokért Nagy Bálint keszthelyi fideszes országgyűlési képviselő, míg az építészet ügyéért Lánszki Regő építész felel. A kabinetfőnöke Kozma Dávid, sajtófőnöke pedig Krakkó Ákos lesz – ismertette.
Lázár János szólt arról is, hogy több mint 20 éve parlamenti képviselő és az utóbbi négy évet villamosépítéssel, egy mezőgazdasági vállalat felépítésével és legutóbb az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének megverésével töltötte.
A bizottság tagjai konkrét beruházásokról érdeklődtek a jelöltnél. Dávid Ferenc (DK) a budapesti szuperkórház, az M0-ás körgyűrű, a tervezett két fővárosi Duna-híd jövőjéről érdeklődött. Csárdi Antal (LMP) a Biodóm sorsát, a Városliget beépítését, valamint a Fertő tó és a Balaton „lebetonozását” firtatta.
Mellár Tamás (Párbeszéd) felhívta a figyelmet a hatalmas építőipari árrobbanásra és arra, hogy az ország felzárkózásához a beruházások nem lesznek elegendőek, ahhoz az oktatást is fejleszteni kell.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy közel félmillió lakás üres az országban.
Witzmann Mihály (Fidesz) az ellenzéki felszólalásokra reagálva arról beszélt, hogy 110 strand van a Balaton körül, amelyek kétharmada szabadstrand. Barcza Attila (Fidesz) pedig a Fertő tavi beruházás kapcsán azt mondta, osztrák területen folyamatosak a fejlesztések, a magyar oldalon viszont minden a természeté, csak egy helyen van turisztikai fejlesztés, ahol eddig is ilyen fejlesztés volt.
Lázár János a Fertő tavi és más beruházásoknál a helyiek véleményének figyelembe vételét, azok becsatornázását ígérte a döntésekbe.
Ugyanakkor azon véleményének is hangot adott, hogy az ország már így is túlépített és kifejezetten zavarja, hogy növekszik a „lebetonozás” aránya, ezért nagyon megfontoltan fejlesztene.
A Fertő tóról azt a kérdést tette fel, amit szabad Ausztriának, Magyarországnak miért ne lenne szabad.
A szuperkórház ügyét főként egészségügyi szakpolitikai kérdésnek nevezte. Az M0-ás körgyűrűre pedig szerinte feltétlenül szükség van, ahogy új nemzeti galériára is.
A bizottság 13 igen, egy nem szavazattal és három tartózkodás mellett támogatta a miniszter kinevezését. Igennel szavazott a jelenlévő ellenzéki képviselők közül egyedüliként Csárdi Antal.
