StyleNews

A Mi Hazánk Mozgalom elnöke úgy látja, több parlamenti pártról, köztük a Jobbikról is elmondható, hogy önállóan már nem tudnának elindulni a választáson.

Toroczkai László az M1 aktuális csatornán hétfőn azt mondta: nem tartja igazságosnak, hogy az összefogás pártjai közös listát hoztak létre, így olyan szerveződések is bejutottak az Országgyűlésbe, amelyeknek nincs valós országos lefedettségük. Hozzátette: most pedig, amikor a parlamenti bizottsági pozíciókról vitatkoznak, úgy próbálnak ezek a pártok fellépni, mintha hasonlóak lennének a Mi Hazánkhoz, amely teljesen önállóan állított országos listát és jutott be az Országgyűlésbe.

A pártelnök cirkusznak nevezte a tárgyalást a bizottsági pozíciókról, hiszen – mint mondta – a „balliberális” képviselők ugyan megjelentek az egyeztetésen, de rövidesen kivonultak, így nem volt érdemi munka. Jelezte, hogy a Mi Hazánk a nemzetbiztonsági és a vállalkozásfejlesztési bizottság vezetését szeretné, de örülnének annak, ha a tárgyalások a választópolgárok előtt történnének, és nem „füstös szobákban”.

Kérdésre elmondta azt is, hogy a Jobbik viselkedése szerinte nemzetbiztonsági kockázat, hiszen a párt először Oroszországhoz, majd az Egyesült Államokhoz „dörgölődzött”, és a pillanatnyi érdekei szerint alakítja az álláspontját. Toroczkai László úgy fogalmazott: hosszú távon nem lát jövőt a Jobbik számára.

„Olyan légüres térbe kormányozták ezt a valamikor szebb napokat látott pártot, ahonnan már nincsen visszaút” – vélekedett.

A politikus a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában közölte: méltatlannak tartja, hogy miközben a Momentum képviselői leteszik az esküt hétfőn az Országgyűlésben, mert „a pénzt azért fel akarják venni”, mégis kivonulnak, amikor szavazni kell arról, kik lesznek a parlamentben a tisztségviselők.

MTI

Az LMP országgyűlési frakciójának célja a parlamenti munka színvonalának emelése – mondta Ungár Péter, a képviselőcsoport megválasztott vezetője hétfőn az új törvényhozás alakuló ülését megelőző, ciklusindító sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: nem gondolják, hogy az Országgyűlésnek egy zsibvásár, egy kocsma vagy egy általános iskola színvonalát kellene produkálnia. Pártja komoly szakmai munkára kívánja használni az elnyert mandátumokat, mert álláspontjuk szerint erre kaptak felhatalmazást a választóktól.

Ungár Péter kijelentette: az LMP Magyarország zöld pártja, így azokat a választókat akarják képviselni, akik szerint a jelenlegi gazdasági rendszer fenntarthatatlansága okozza a klímaváltozást.

Az LMP rendszerkritikus párt is – jelentette ki, hozzátéve: nincs olyan zöld párt, amely szabadkereskedelem-párti is, sem olyan, amely úgy gondolja, hogy az állami újraelosztás rossz. Olyan zöld párt sincs, amely nem támogat semmilyen vagyonadót, sem olyan, amely szerint az lenne a zöldpolitika, hogy minden magyar állampolgár vegyen magának egy Teslát – fogalmazott. Úgy folytatta: egy gazdasági válság közeleg, amit „olyan embereknek kell megfizetni, mint én”, nem a szociális szektorban dolgozóknak vagy a fodrászoknak. Eljöhetne végre az a pillanat is, amikor a gazdasági válság kezelésének finanszírozásából kiveszik a részüket azok a multinacionális nagyvállalatok, amelyek szennyezik a környezetet és rengeteg profitot vittek ki az országból – jelentette ki.  

Ungár Péter arra a kérdésre, milyen együttműködést kíván pártja és a DK között az a megállapodás, amelynek értelmében az LMP az eredményén túl egyel több mandátumhoz jutott a DK-tól, így öt képviselővel frakciót alakíthatott, azt felelte: a frakciógarancia egy hatpárti megállapodás része volt.

A politikus arról nem tudott beszámolni, mely bizottságokban hány helyben és tisztségben részesül az LMP, mivel arra egyetértés hiányában Kövér László házelnök tesz név szerinti javaslatot.

MTI

Elhunyt Bradányi Iván dalszövegíró, műfordító, író. Az eMeRTon-díjas, Magyar Rádió- és Artisjus-életműdíjas alkotó, számos sláger szerzője 92 évesen hunyt el vasárnap a Szent Imre Kórházban – közölte Bradányi Iván gyámja, Munkácsy Sándor hétfőn az MTI-vel.

Bradányi Iván 1930-ban született Budapesten. A Magyar Rádió Zenei Osztályán tizenkilenc évesen kezdett el dolgozni, ő volt az első, aki dalszövegíróként került ide. 1949-ben jelentek meg első dalai. A hatvanas években Londonban, majd Barcelonában élt, 1972-ben tért vissza Magyarországra és a Magyar Rádió külső munkatársa lett.

Olyan zeneszerzőkkel dolgozott együtt, mint Buday Dénes, Fényes Szabolcs, Bágya András, Martiny Lajos, Hajdu Júlia, Vincze Ottó. Dalszöveget írt mások mellett Kovács Katinak (Egy nyáron át; Hogyha elhagysz; Indián nyár), Záray Mártának (Egyszer te, egyszer én; Mindenki jó barát; Olyan voltam én), Vámosi Jánosnak (Amíg itt vagyok; Felhőket hajt a szél; Vigyázz, ha jön a boldogság), Korda Györgynek (Amíg csak élek; Engedd meg, hogy szeresselek téged; Jó, hogy rád találtam), Cserháti Zsuzsának (Ábrándozás; Maradj még; Senki nem vigyázz rám), Máté Péternek (Ez majdnem szerelem volt; Ki tudja, miért?; Ma ősz van Velencében). Színészeknek is írt dalszövegeket, többek között Tolnay Klárinak, Márkus Lászlónak, Latinovics Zoltánnak sanzonokat. A rendszerváltásig mintegy kétezer dala került hangszalagra.

A hetvenes évek közepétől 1990-ig a Rádió könnyűzenei műsorértékelője volt, később dolgozott a Reader’s Digest és a Szekigráf Kiadónál. Mintegy háromszáz Disney-film magyar fordítása fűződik a nevéhez, ő készítette a West Side Story és a Hair magyar szövegét is. Számos színházi darabot jegyzett íróként, köztük volt az Esti pesti műsor (1975), az Őfelsége, a nő (1975), a Fiatalabbak is elkezdhetik… (1976), az Együtt, ameddig bírjuk (1983), a Vidám válás (1990), a Cyrano (2001, 2004), a Kék angyal (2010). Fordítóként a nevéhez fűződik az Ének az esőben (1985), az Edith és Marlene (1986), a Musical Musical (1986), a Mennyből a telefon (1987), a Me and My Girl (1988), Zorba (1988, 2005), a Mayflower (1993), a Párizs ege alatt (1999), a Kabaré (2002), a Sajnálom, Mr. Tegnap! (Pikáns négyes) (2003), a Slágerkoktél (2005), a Marlene (2009).

2008-től a Magyar Katolikus Rádió munkatársaként heti rendszerességgel készítette a Sztárok és történetek című műsorát. Munkásságát számos díjjal ismerték el, eMeRTon-díjat 1988-ban és 1989-ben, Huszka Jenő-díjat 2000-ben, a Magyar Rádió Életműdíját 2005-ben, az Artisjus-életműdíjat 2011-ben vehette át, 2015-ben Újbuda díszpolgára lett.

MTI

Leteszik ma esküjüket az áprilisi parlamenti választáson mandátumot szerzett képviselők az Országgyűlésben. A törvényhozás alakuló ülésén az államfő ötödik alkalommal kéri fel kormányalakításra Orbán Viktort, a Fidesz-KDNP listavezetőjét.  

A parlament honlapján közzétett napirendi javaslat szerint az ülés 11 órakor a köztársasági elnök köszöntőjével kezdődik, később Áder János felkéri a korelnököt és a korjegyzőket az ülés vezetésére, majd a megválasztott képviselők döntenek az alakuló ülés napirendjéről.

A Ház meghallgatja Téglási András, a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke beszámolóját az április 3-i országgyűlési választásról. A 199 fős parlamentben a Fidesznek 117, a KDNP-nek 18, a Demokratikus Koalíciónak 15, a Jobbiknak, a Momentumnak és az MSZP-nek 10-10-10, a Mi Hazánknak és a Párbeszédnek 6-6, az LMP-nek 5 képviselője lesz. Egy mandátumhoz jutott a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata és egy képviselő várhatóan függetlenként dolgozik majd.

A mandátumvizsgálatot és a mandátumigazolást követően az országgyűlési képviselők és a nemzetiségi képviselő esküt tesz, ezt követően bejelentik az új Országgyűlés megalakulását és a 2018-ban létrejött kormány megbízatásának megszűnését. Ez a kabinet ügyvezető kormányként dolgozik tovább az új megalakulásáig. Az államfő az ülésen javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Áder János pénteken Orbán Viktort, a választáson győztes Fidesz-KDNP-pártszövetség listavezetőjét kérte fel az új kormány megalakítására.

Az esküokmányok ellenőrzése után a parlament vita nélkül határoz a választási beszámolókról, majd a korelnök bejelenti a képviselőcsoportok megalakulását. Titkos szavazással megválasztják az Országgyűlés elnökét, majd nyílt voksoláson döntenek az alelnökökről és a jegyzőkről.

Mivel a pártok között nem született megállapodás a parlament alakuló ülésével kapcsolatban, az Országgyűlésről szóló törvény alapján ilyen esetben a legnagyobb létszámú frakció vezetője jogosult a házelnök személyére javaslatot tenni. A Fidesz-frakció csütörtökön közölte, ismét Kövér Lászlót jelöli házelnöknek. A pártok közötti megállapodás hiányában az új házelnök egyik első feladata lesz – az egyes indítványok mérlegelését követően – javaslatot tenni az alelnökök és jegyzők személyére.

A frakcióvezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával megalakul a Házbizottság is. Az Országgyűlés elnökének javaslatára a képviselők nyílt szavazáson megválasztják a háznagyot.

Az alakuló ülés utolsó feladata az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozat elfogadása lesz. Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára megállapodás hiányában – a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel – a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

MTI