Kezdőlap Blog Oldal 2166

Bekérette az ukrán nagykövetet Szijjártó Péter

Hosszú Facebook-poszttal jelentkezett szerda reggel Szijjártó Péter külügyminiszter. A téma az ukrán elnök minapi beszédére való reakció volt. Volodimir Zelenszkij kedd reggeli beszédében kitért Magyarországra, szerinte Orbán Viktornak választania kell Oroszország és a világ többi része között. Hozzátette, hogy többször is kereste Orbánt, de nem kapott választ, mert a magyar kormányfő szerinte fél az orosz befolyástól.

„Mi a kezdetektől fogva világosan beszélünk a szomszédban zajló háború kapcsán: a katonai agressziót elítéljük, kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett, az életükért futó menekültek százezreit beengedjük, hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója keretében pedig több száz tonna élelmiszert és egyéb adományt szállítunk” – kezdte posztját Szijjártó.

Azonban azt is kijelentette, hogy mindennél fontosabb Magyarország és a magyar emberek biztonsága. „Ez nem Magyarország háborúja, ezért abból ki akarunk és ki is fogunk maradni. Nem vagyunk hajlandók kockára tenni a magyar emberek békéjét és biztonságát, ezért nem szállítunk fegyvereket és nem szavazzuk meg az energiaszankciókat”

Szijjártó szerint a magyar emberek vasárnap világos véleményt mondtak és világos döntést hoztak. „Értjük, hogy az ukránoknak más lett volna az érdekük, nem is vitatkozunk velük: nekik az ukrán, nekünk pedig a magyar emberek érdeke az első. Egy dolgot viszont nem tudunk szó nélkül hagyni: a magyar emberek demokratikus döntésének minősítgetését senki nem engedheti meg magának!”

A külügyminiszter szerint a totalitárius rendszerek kialakításáról, a háborúban való cinkosságról és a magyar emberek akaratának sajnálatosságáról szóló nyilatkozatok elfogadhatatlanok. Az ukrán vezetőknek be kell fejezniük az ország sértegetését és tudomásul venni a nép akaratát. Végül bejelentette, hogy a fentiek miatt ma reggel bekérették Ukrajna budapesti nagykövetét a külügyminisztériumba.

Forrás: 24.hu

Egy napra visszatér a tavasz, aztán jön az eső

Szerda reggel a Duna és a Dráva környékén még talajmenti fagy előfordulhat, de a térség nagy részén 1 és 3 fokos minimumok lehetnek. Kezdetben kevés felhő lesz felettünk, majd késő délutántól délnyugat felől megvastagszik a felhőzet.

Nap közben kezdetben kevés felhő lesz felettünk, majd délnyugat felől egy hidegfront felhőzete éri el térségünket. Viszont a délutáni órákban a maximum hőmérséklet újra elérheti a 20 fokot! A déli szél mérsékelt lesz egészen a késő esti órákig.

Csütörtökre, a hajnali órákban egy hidegfront éri el a térséget, ezúttal dél felől érkezik a csapadék. A délelőtt folyamatos csapadékhullás várható, majd észak-északkelet felé elhagyja a térséget a front csapadékmezeje. Néhol 10 mm feletti eső sem kizárt. Csütörtök délután aztán végül felszakadozik a felhőzet.

Forrás: Meteo Mecsek

Gyász: elhunyt a jósvafői barlangban eltűnt búvár

Elhunyt a jósvafői Kossuth-barlangban eltűnt barlangi búvár, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Búvárszolgálatának tagja, akit a szabadidejében végrehajtott tervezett feltáró merülés alatt ért baleset  – közölte a Terrorelhárítási Központ (TEK) kedden este az MTI-vel.

    A közlemény szerint a kutatási munkálatok a barlangi- és búvármentő szakemberekkel folytatott részletes elemzések és egyeztetések után kedden este a búvárok újabb felderítő merülésével folytatódtak. Az életjelek keresése közben a kutató egység talált rá az eltűnt búvárra.

    A búvárok által készített videófelvételek kiértékelése megkezdődött, a szakemberek annak eredményétől függően döntenek a felszínre hozásról, illetve annak körülményeiről – tették hozzá.

    A kutatást koordináló Terrorelhárítási Központ főigazgatója, Hajdu János a keresés minden résztvevője nevében fejezi ki megrendülését és részvétét az elhunyt hozzátartozóinak – olvasható a közleményben.

Jelentősen gyengült a forint estére

Jelentősen gyengült a forint kedd estére a főbb devizákkal szemben a bankközi devizapiacon reggelhez képest.

Az euró árfolyama a reggel hétkor jegyzett 369,22 forintról 375,15 forintra emelkedett hat óra előtt. Az euró jegyzése 13 óra után ugrott meg, 377 forint is volt a jegyzés, miután Ursula von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Bizottság elindítja a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben. Később korrigált kissé, 375-ös szintig az árfolyam.

A svájci frank árfolyama 363,38 forintról 369,90 forintra nőtt, a dollár jegyzése pedig 336,49 forintról 343,55 forintra erősödött.
Az euró dollárárfolyama a reggeli 1,097 dollárról 1,0922 dollárra süllyedt.

Videón a mindszenti vasúti szerencsétlenség

Ahogy arról délelőtt beszámoltunk, szörnyű tragédia történt Mindszent közelében, amikor vonat és kisteherautó ütközött.

A balesetben öten meghaltak és tíznél is többen megsérültek. A fénysorompó működött a baleset idején, a kisteherautó a tilos jelzés ellenére hajtott a sínekre.

Egy térfigyelő kamera felvette a tragédiát. A Szentesről Hódmezővásárhelyre tartó motorvonat vezetőjének alig maradt ideje fékezni, amikor az átjáróban váratlanul elé hajtott a kisteherautó.

A vonaton a vezetőn és a jegyvizsgálón kívül tizenketten utaztak, a mozdonyvezetőn kívül mindenki megsérült. A jármű az ütközés után csaknem száz métert siklott, majd az oldalára borult. A kisteherautó hét utasa közül öten vesztették életüket. – írja a Telex.

Hivatalos: az Európai Bizottság elindítja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen

Az Európai Bizottság elküldi azt a hivatalos levelet, ami a jogállamisági eljárás elindításáról tájékoztatja Magyarország hatóságait – jelentette be 15:48-kor az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Ursula von der Leyen emlékeztetett, hogy Magyarországnak korábban már küldtek egy levelet kérdésekkel az ügyben, és „mélyrehatóan elemezték” a válaszokat, és ezek fényében döntöttek a jogállamisági eljárás elindításáról – írja a Népszava.

Most levelezés indul a Bizottság és a magyar kormány között, ez legalább 2 hónapot vesz igénybe. Ha a Bizottság ezután is elégedetlen, akkor az Európai Tanácsban a tagállamok vezetői szavaznak minősített többséggel, hogy legyen-e szankció, erre egy hónapja van a Tanácsnak. Ha a magyar kormány kéri, a szavazást el lehet húzni a következő miniszterelnöki csúcs utánra, mert ott vitára (de nem szavazásra) bocsáthatja a kérdést az érintett tagállam. Mivel június és szeptember között csak vészhelyzetben van EU-csúcs, őszre lehet tényleges szankció, ha lesz. – írja a 444.

Ha nem vigyáz az ellenzék, 2024-ben elveszítheti Pécset

Az egy dolog, hogy országosan tarolt a Fidesz, azonban némi meglepetésre Hoppál viszonylag simán győzte le Szakácsot a Baranya 02-es választókörzetben, és Mellár is csak nagyon szűk többséggel előzte meg Kővárit, holott Pécs hagyományosan ellenzéki fellegvárnak számít, itt soha nem volt igazán erős a Fidesz, nincsenek is igazán erős kormánypárti emberek a városban, és 2019-ben kétharmados többséggel nyert az ellenzéki összefogás. Azonban vannak baljós jelek, melyekre politikai amatőrizmus lenne nem figyelni.

Foglalkozzunk a tisztán pécsi körzettel, Baranya 01-el.

2018-ban Mellár 21.988 szavazattal nyert, Csizi 20.702-vel lett a második. Mellár akkori teljesítménye bravúros volt, hiszen a körzetben indult a Jobbik (7887 szavazat), az LMP (3059 szavazat) és a Momentum (1011 szavazat). Ezzel szemben Mellár idén csak 20.926 szavazatnál jár, igaz még néhány száz szavazólapot fel kell dolgozni, de elég valószínű, hogy az eredménye elmarad a 2018-astól. Holott akkor a Jobbik-LMP-Momentum trió 11.957 szavazatot vitt el, és az összefogás miatt elviekben ennyivel kellett volna emelkednie Mellár támogatottságának. Ezzel szemben a legjobb esetben is csak stagnál, és ez akkor is jelentős különbség, ha figyelembe vesszük, hogy 2018 és 2022 között 3898 fővel csökkent a szavazásra jogosultak száma Baranya egyes körzetében. Ez részben az elvándorlásnak, részben a kedvezőtlen demográfiának köszönhető, azonban utóbbi inkább az ellenzéknek kedvezne: az idősebb korosztályban jellemzően többen szavaznak a Fideszre, míg a frissen választókorba lépők között több az ellenzéki. A Fidesz úgy tudott stagnálni a körzetben, hogy a térségben 2018 és 2022 között elhunyt emberek többsége feltehetőleg őket erősítette korábban, és a 18-22 éves korosztály nem. Ahogy országosan, úgy helyben is szavazókat kellett volna veszítenie a kormánypártnak, azonban a korábbi támogatottságát képes volt megőriznie.

2018-hoz képest azonban sok minden változott.

Az MKKP-ra akkor 976-an, idén legalább 1974-en szavaztak, könnyen elképzelhető, hogy azok, akik 2018-ban az LMP-re vagy a Momentumra adták a voksukat, most inkább a Kétfarkú Kutyapártot támogatták, ráadásul az elviekben független Bognár Szilvia is elszipkázott közel 1500 szavazatot. Ennél is durvább a Mi Hazánk előretörése, Varga Tamás 2657 szavazatnál tart, szinte biztosak lehetünk benne, hogy többségük 2018-ban még a Jobbikra húzta be az x-et, és az is valószínű, hogy sok korábbi jobbikos szavazó pártolt át a Fideszhez is.

Pécsett még vezet az ellenzék, azonban az olló egyértelműen szűkül a két tömb között, és amíg 2019-ben viszonylag nagy többséggel nyertek a polgármester-választáson, addig most a „legpécsibb” körzetben gyakorlatilag egál lett a meccs vége. Ki tudja, ha a Mi Hazánk jelöltje visszalépett volna Kővári javára, talán a mandátum is összejött volna az ÖPE-elnökének. Azt se feledjük, hogy 2019-ben tíz nem túl sikeres fideszes városvezetői éven voltunk túl, Vári Attila személyében nem találtak igazán jól jelöltet, míg az ellenzék akkor üdének és frissnek tűnt, többségük makulátlan volt (vagy annak látszódott), ők voltak azok, akik változást hozhattak. Mindez 2024-re megváltozik, ellenzékből pedig sok esetben könnyebb kampányolni, és ígérgetni, mint hatalmon, hiszen ha valaki onnan ígér, jogosan teszi fel a kérdést a szavazó, hogy miért nem tette már meg ezt az elmúlt négy vagy öt évben?

Egység.

További nehézség lehet az ellenzék szempontjából, hogy közel sem biztos, hogy 2024-ben is egységesen tudnak majd indulni, nem oszlanak-e majd meg a Fidesz-ellenes szavazatok. Szinte biztos, hogy Márki-Zay Péter új pártot fog alapítani, egyelőre nem lehet tudni, hogy mi lesz a helyi Momentummal, akiknek a képviselői finoman szólva sincsenek jó viszonyban a jelenlegi városvezetéssel, kamupártok és jelöltek is feltűnhetnek, akik szintén értékes szavazatokat vihetnek el. Ezzel szemben most már a Fidesz fogja tudni kritizálni a városvezetés munkáját – ahogy 2019-ben tette ezt az ellenzék, a Fidesz munkájával -, most ők fognak az új, frissebb erőnek hatni. Ha sikerül is egyben tartani az ellenzéki összefogást, akkor is jóval nehezebb dolguk lehet, pláne, ha a Fidesz Várinál jobb és pécsibb jelöltet talál majd.

Média.

A 2022-es választás azt is megmutatta, hogy a médiaviszonyokról sem szabad elfeledkezni, gyakorlatilag mindegy is, hogy egy politikus mit csinál, az a lényeg, hogy a választókhoz mi jut el belőle. Ha a választók csak azt hallják, hogy Márki-Zay katonákat vinne Ukrajnába, akkor előbb-utóbb azt el fogják hinni. Nem az számít, hogy mi igaz, hanem az, hogy ki mondja hangosan. A médiában pedig mind offline, mind online fölénye van a Fidesznek, méghozzá jelentős. A kormányhoz közeli Dunántúli Naplónak az offline térben nincs ellenfele, de ha az online adatokat megnézzük, akkor sem kap rózsás képet az ellenzék. A Dunántúli Napló online verziója, a Bama a legolvasottabb baranyai hírportál, őket pedig mi és a Pécs Aktuál követjük, utóbbi szintén Fideszhez-közelinek tekinthető. Mi kormánytól függetlenek vagyunk, azonban a többi pécsi ellenzéki és független újság olvasottsága az elmúlt hónapokban nem túl magas, a baloldali politikusok ottani üzenetei nem jutnak el túl sok választópolgárhoz. A legutóbbi mért időszakban 492 ezer olvasó fordult meg nálunk, ezzel szemben az önkormányzati lap 162 ezer, az MSZP-hez közeli PécsiStop 30 ezer, a független Szabad Pécs 63 ezer látogatót ért el. A két Fidesz-hez közeli online lap a bama.hu 531 ezer, a PécsAktuál 428 ezer olvasót jegyzett, a similarweb adatai alapján. Kettejükre összesen közel egy millió jellemzően pécsi és baranyai kattintott. Ezzel szemben a kormánytól független lapokra nélkülünk nagyjából 250 ezren. Velünk együtt is csak 740 ezren. Ráadásul oldalunk bár kormánytól független, és sokszor kormánykritikus, de az ellenzékkel szemben is azok vagyunk, és azok is voltunk mindig.

Egy biztos: az ellenzéki összefogásnak sokkal nehezebb dolga lesz 2024-ben, mint volt 2019-ben, és ha nem vigyáz, könnyen lehet, hogy a Fidesz visszafogja foglalni a várost.

Itt tényleg nem fog lemondani senki?

Eltelt több, mint egy nap az ellenzék megsemmisülését jelentő választás óta, a hatpárti összefogás soha nem látott vereséget szenvedett, ilyen kevesen ellenzéki erőkre még egyszer sem szavaztak Magyarországon, 1990 óta. Ennek ellenére egyetlen lemondás sem történt, és úgy látszik a pártok tényleg Márki-Zay Péter nyakába akarják varrni a felelősséget, azonban ez önmagában nem elég. Tény: Márki-Zay Péter hibázott, vélhetően többet is, mint kellett volna, de ahogy az esetleges siker, úgy az esetleges kudarc sem egy ember érdeme és felelőssége. Ráadásul az ellenzék már Márki-Zay Péter színrelépése előtt is gyenge volt, ne feledjük a Fidesz 2018-ban, 2014-ben és persze 2010-ben is kétharmaddal nyert, tehát a jelenség sem új. Azonban korábban a pártvezetők többségében még volt annyi gerinc, hogy a csúfos kudarc után legalább jelképesen lemondtak, most azonban a kevésbé gerinces, ám annál könnyebb utat választják:

egyetlen egy bűnbakot neveznek ki.

Ezzel azonban csak a problémát söprik a szőnyeg alá, ha Márki-Zay esetleg vissza is vonul az országos politizálástól, attól még ez a hat párt nem fog sikeressé válni. Nem Márki-Zay Péter tiltotta meg a pártoknak, hogy vidéki bázisokat építsenek ki, hogy szavazókat győzzenek meg, arról, hogy ők a jobb opció szemben a kormánypárttal. Ha pedig a 2021-es előválasztásnak volt egy világos üzenete, az egészen biztosan az, hogy ellenzékváltást akarnak a választópolgárok. Ezért nyert Márki-Zay Péter nagy fölénnyel Dobrevvel szemben, ezért szerepelt le Jakab, és ezért buktak el az olyan figurák, mint amilyen Mesterházy vagy Tóth Csaba. Ez egy világos, és lássuk be a hagyományos baloldali politikai elitre nézve aggasztó üzenet volt. Többségük össze is zárt Márki-Zay ellen, és finoman szólva sem rángatta az istrángot a kampánysorán. Tudták jól, ha MZP csodát tett volna a választáson, akkor Orbán leváltása csak az első lépés lett volna, utána ők következtek volna.

Az viszont egészen szürreális, hogy egy ilyen megsemmisítő vereség után a jelek szerint egyetlen párt elnöke sem mond le, ráadásul a jövőre nézve sem sok jót ígér, ha a 2022-es vereséget elkönyvelik kvázi annyival, hogy nem volt jó a kapitány, a megoldás pedig annyi lesz, hogy kell helyére egy másik, 2026-ra. Attól tartok, hogy teljesen mindegy, hogy ki kerül a hatpárti koalíció élére, a Fideszhez és a Mi Hazánkhoz elpártolt Jobbik-szavazók aligha fognak visszatérni, a határon túli magyarok aligha fognak oda szavazni, ahol Gyurcsány van, és a bizonytalanok sem fognak jelentős számban rájuk szavazni. Hihetetlen önámítás ez a pártok részéről, aminek az eredménye nem lehet más, csak egy újabb vereség, akár már a 2024-es önkormányzati választásokon Hiszen amíg ez a fajta ellenzéki összefogás üdének és frissnek hatott 2019-ben, úgy válhat elhasználtnak, ráadásul azt se felejtsük el, hogy rengeteg önkormányzatban recseg-ropog az együttműködés, és amíg 2019-ben sok helyen el lehetett adni ezt egyfajta tiszta, új erőként, addigra 2024-re mindez jelentősen megkophat.

 Ráadásul Pécs és Budapest esetében is találhat sokkal jobb, erősebb jelöltet a Fidesz, mint amilyent 2019-ben indított. Budapesten ugyan tarolt az ellenzék, de főleg a pesti oldalon jelentősen felzárkózott és erősödött a Fidesz, Pécsett pedig néhány tucat szavazaton múlt csak, hogy nem foglalta vissza a várost a kormánypárt. Ráadásul sok helyen még erősen kérdéses, hogy megmarad-e az ellenzéki egység, de ha ez így történik, a korábbi Jobbik-szavazók ugyanúgy a Mi Hazánkra és a Fideszre fognak szavazni, könnyen lehet, hogy addigra feltűnnek új politikai pártok, vélhetően a Kétfarkú Kutyapárt sem fog annyi helyen visszalépni és elállni az indulástól, mint tették azt 2019-ben, tehát nagyjából esély sincs az egy az egy elleni meccsre.

De talán nem is a 2024-es önkormányzati, hanem a 2026-os parlamenti választás az igazán érdekes, ahol a jelek szerint – az önreflexió teljes hiányának okán – ugyanazokkal a pártelnökökkel fog nekivágni az ellenzék, akik egyrészt a saját pártjuknak nem tudnak szavazóbázist kiépíteni, másrészről a többségük már többször is leszerepelt. Ne feledjük, például a Jobbik nem MZP miatt szerepelt le a 2019-es EP és a 2021-es előválasztáson. Arról sem MZP tehet, hogy a pártok többsége Budapesten kívül megszűnt létezni, és attól, hogy ő esetleg távozik, még nem fognak a semmiből vidéki bázisok kiépülni. Az pedig teljesen egyértelmű, hogy csak budapesti szavazókkal nemhogy nyerni, de a kétharmadot sem lehet elkerülni.  Azt nem tudom, hogy ezekkel a pártokkal lehet-e változást elérni, de azt biztosan tudom, hogy a jelenlegi pártvezetők többsége alkalmatlan a feladatra, és olyan aktor is akad köztük, aki láthatóan többet visz, mint amennyit hoz.

Életveszélyesen megsérült a két gyerek, akik veszélyes helyen selfieztek

Fontos felhívni a gyermekek figyelmét, hogy egy úgynevezett jó selfie érdekében ne vállaljanak be veszélyes helyzeteket! Sárospatakon két fiú életveszélyes sérüléséhez vezetett a meggondolatlan fotózás.

selfie

Közösségi média felületeken fel-feltűnnek veszélyes, időnként extrém helyeken elkészített önarcképek, selfiek, melyek sok esetben kockázati tényezőt is jelenthetnek.  Nem elég százszor elmondani, hogy százszor el kell mondani a gyerekeknek, családtagoknak, szülőknek, hogy nem éri meg az értelmetlen kockázatvállalás.

Sárospatakon 2022. április 4-én 19 óra 30 perc körül egy 16 éves fiú a vasútállomáson felmászott egy tehervagon tetejére, hogy fényképet készítsen, de a felsővezetékben lévő magasfeszültség áthúzott rajta. A jelenlévő 15 éves barátja megpróbált segíteni, de ő is súlyosan megsérült.

A Sárospataki Rendőrkapitányság vizsgálja a baleset körülményeit!

Épp egy baranyai az egyetlen falu, ahol győzni tudott az ellenzék

0

Az senkinek sem újdonság, hogy a falvakban tarolt a Fidesz, sok olyan falu és község volt az országban, ahol szinte mindenki a kormánypártokra szavazott. Azonban volt egy baranyai falu, ahol az ellenzék győzött, ez országosan is egészen unikálisnak számít.

Ez a falu pedig Keszü.

Mellár Tamás 356 szavazatot kapott, míg a fideszes Kővári János csak 331-et. Az országos listás választást is az ellenzék nyerte Keszüben 339-320 arányban. Semmilyen reális magyarázat nincs arra, hogy miért lóg ki a sorból a Pécs melletti apró település, a 444 megkeresésére a település polgármestere, Buday-Sántha Attila sem tudott magyarázatot adni.

Úgy fest, Keszü a baloldal utolsó bástyája a magyar falvak között.