StyleNews

Az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül olvashatják Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltjének, a magyarországi polgármestereknek írt levelét:  

Tisztelt Polgármestertársam!

Településvezetőként pontosan tudom, hogy mit jelent az, ha az önkormányzatokat megfosztják önállóságuktól, elveszik hatásköreiket, jogosítványaikat, bevételeik jelentős részét, vagy éppen kizárják őket a fejlesztési forrásokból.

Két önkormányzati választást megnyert, vidéken élő polgármesterként vállaltam, majd – több százezer honfitársam támogatásával – nyertem el az előválasztáson a miniszterelnök-jelöltséget.

Eddig is láttam, hogy mennyire centralizált, azon belül átpolitizált ma az önkormányzati rendszer működtetése. Az elmúlt hónapok országjárása segített abban, hogy még konkrétabb képem legyen hazánk állapotáról, a legkülönbözőbb településeinken élő emberek mindennapos gondjairól.

Pártállami időket idéző gyakorlat uralkodott el azzal, hogy a kormánypárti választókerületi elnökök élet és halál uraiként viselkednek, amikor egy térségen belül pályázatokról, településfejlesztési döntésekről van szó. Sőt a kormánypárt politikusai arra is igényt tartanak, hogy megmondják, egy-egy beruházásnak ki legyen a kivitelezője, ha az adott település hozzá akar jutni a többnyire uniós forrásból érkező pályázati támogatáshoz.

Hazánknak és persze minden magyar önkormányzatnak az az érdeke, hogy véget vessünk ennek az újfajta kijáró-lenyúló rendszernek, amely már több polgármestert nemcsak bedarált, de börtönbe is juttatott, vagy juttat az éppen zajló igazságszolgáltatási eljárások végén.

Számomra az önkormányzatiság és a vidék, azon belül kistelepüléseink, falvaink, városaink fejlesztése, a vidékfejlesztés ügye kéz a kézben jár. Szívügyemnek tekintem az önkormányzatiság helyreállítása, megerősítése mellett a vidék fejlesztését, az elmaradott települések felzárkóztatását.

Az önállóság, az önkormányzatok függetlenségének visszaadása egy szabadságkérdés, hiszen 1990-ben hazánk szabad akaratából még a nyugati modellt választotta, szembefordulva a kommunizmus örökségével. Mi a rendszerváltáskor a fejlett demokráciákat, a Nyugat örökségét, a nyugati politikai kultúrát céloztuk meg, ahol nemcsak a magántulajdon, a piacgazdaság, a polgári jogok, hanem az önkormányzatiság és az alulról szerveződő társadalom érték. A kivívott szabadságunkat, az önkormányzatiságot, a települések önállóságát tiporták sárba az elmúlt három kormányzati ciklus alatt.

Az önkormányzatok csak ott önállóak, ahol biztosított, hogy az adott települést érintő legfontosabb döntéseket a helyi választott vezetők, polgármesterek és képviselők hozzák meg úgy, hogy a döntések végrehajtásához szükséges jogkörökkel és alapvető forrásokkal rendelkeznek.

Éppen ezért vállaltam, hogy kiállok a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által, szakértők bevonásával kidolgozott, 10 pontos javaslatcsomag megvalósítása mellett. Ezek a javaslatok átfogóan tartalmazzák azokat a lépéseket, intézkedéseket, amelyek a magyar önkormányzatiság helyreállítását és a minőségi közszolgáltatások biztosítását leginkább garantálják a választásokat követően. A csatolt 10 pontban foglaltak végrehajtására kötelezettséget vállaltam, ezért számon kérhetők leszenek majd az új kormányon, és a parlamenti többségen.

Természetesen ennél konkrétabb cselekvési tervvel készülök mindazok közreműködésével, akik segítettek összeállítani az új kormány programját, és az új kormány megalakulását követően segítenek azt végrehajtani.

Ahogy fentebb már írtam, számomra kiemelt kérdés lesz a vidékfejlesztés vagy például a falurendőri hálózat kiépítésével a vidéki emberek élet- és vagyonbiztonságának megerősítése.

A MÖSZ – még február közepén – eljuttatta javaslatait az országgyűlési választásokon induló miniszterelnök-jelölteknek, így Orbán Viktornak is azzal a céllal, hogy párbeszédet folytasson a választásokat követően elengedhetetlenül szükséges azonnali intézkedésekről, a helyi önkormányzatiság megerősítésének jogalkotási-szabályozási lépéseiről. Orbán Viktor miniszterelnök úr viszont sajnálatos módon eddig nem válaszolt a Magyar Önkormányzatok Szövetsége megkeresésére.

Ezzel szemben én azt vallom, hogy az új kormánynak kiterjedt és érdemi párbeszédet kell folytatnia a társadalom és a gazdaság legkülönbözőbb szereplőivel, így a vállalkozásokkal, a munkavállalók szakmai, érdekvédelmi szervezeteivel, a civil társadalom legkülönbözőbb szereplőivel és nem utolsósorban az önkormányzatokkal.

Tisztelt Polgármestertársam!

Bízom abban, hogy a hazánkra erőltetett mély politikai megosztottságot, szembenállást április 3-a után közösen meg tudjuk haladni, és a települések vezetői támogatják törekvéseimet a magyar önkormányzatiság helyreállítása és a nemzet polgárai közötti együttműködésre épülő emelkedő Magyarország érdekében.

Tisztelettel:
Márki-Zay Péter
az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje

Nem kompromisszum vagy vélemény kérdése, hogy Magyarország nem enged át fegyvereket és katonákat a magyar-ukrán határon – jelentette ki a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Sky News Arabianak adott pénteki interjújában, amelyet szombaton osztott meg a Facebook-oldalán.

A kérdésre, hogy Magyarország miért nem akarja teljesíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követeléseit, például, hogy katonákat engedjen át a magyar-ukrán határon, Kovács Zoltán kiemelte, Magyarország történelmi példák és tanulságok miatt mindig is nagyon határozott álláspontot képviselt.

Úgy fogalmazott: „ez a magyar emberek akarata, tehát nem kompromisszum vagy vélemény kérdése”, hanem „olyan megbízatás, amit a miniszterelnök a magyar emberek nevében képviselt” és „nem kérdőjelezhető meg”.

Az energiáról szólva kiemelte, rövid távon, a valós helyzet miatt „nincs helye semmiféle érzelmi vagy spekulatív megközelítésnek”. A helyzet pedig az, hogy a magyarországi olajkészlet 85 százaléka, a gáz 65 százaléka Oroszországból származik.

Azt is mondta, Magyarország álláspontja az orosz energiával kapcsolatban egyelőre nagyon határozottan egybevág Európa nagy részének az érdekeivel. Hozzátette: keményen dolgoznak azon, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat hathatóssá tegyék, de „léteznek áthághatatlan határok”, és mindez nem vélemény vagy érzelem kérdése, hanem kőkemény valóság – szögezte le Kovács Zoltán.

Kitért arra, amikor az Ukrajnának szánt katonákról vagy fegyverszállításról van szó, a kormány szem előtt tarja a 150 000 kárpátaljai magyar érdekeit. Az ő létjogosultságukat régebben sokszor megkérdőjelezték, szélsőségesek – legalábbis verbálisan – többször bántalmazták őket, nemcsak Ukrajnában, hanem Európában több más helyen is. Ezért „különös figyelmet fordítunk a helyzetükre”, és ez az egyik oka annak, hogy nem szállítunk fegyvereket. 

Értékelése szerint a magyar-ukrán viszony mindig is nagyon világos volt. A magyar nemzeti érdek az, hogy Ukrajna területi szuverenitása sértetlen legyen. Mert – ahogy a miniszterelnök is több alkalommal megfogalmazta -, kell, hogy legyen „valami” Oroszország és Magyarország között. Ugyanakkor Ukrajnának teljes mértékben teljesítenie kell minden nemzetközi szervezet vele szemben támasztott elvárásait, az ENSZ-től kezdve az Európai Unióig vagy a NATO-ig, amikor a nemzeti kisebbségekről és azok nyelvi vagy emberi jogairól van szó – szögezte le az államtitkár.  

A Magyarországra érkező menekültekről szólva Kovács Zoltán hangsúlyozta: bármekkora terhet jelentsen és bármekkora költséggel járjon is, Magyarország törődik a menekültekkel, és nem tesz különbséget azok között, akik az életüket mentve menekülnek Magyarországra egy szomszédos országból.  
    

Ugyanakkor Európa déli határain továbbra is erős a migrációs nyomás.

A magyar elv meglehetősen egyszerű: „teljes mértékben elkötelezettek vagyunk azok iránt, akik első biztonságos országként Magyarországra menekülnek”. De „nemet mondunk az illegális migránsokra”, „akik határok tucatjain kelnek át bármiféle engedély vagy a szabályok betartása nélkül, mondván, ők menekültek”, miközben valójában migránsok, akik egy jobb élet reményében jönnek Európába – hangoztatta.  

A magyar kormány erre hívja fel a figyelmet – mondta, hozzátéve, az ukrán háború és az ukrán menekültek megerősítették a magyar álláspontot.

 Kovács Zoltánt kérdezték az Amerikai Egyesült Államok és az EU oroszokat sújtó azon szankcióiról is, amelyek sport- és közösségi eseményeket érintenek, illetve amelyekkel vagyonos oroszok pénzét fagyasztják be.   

Az államtitkár emlékeztetett: Európa már látott olyat, amikor intézkedések túlzóvá váltak, az érzelmek elszabadultak, és országokat,  nemzeteket tettek felelőssé dolgok miatt. Meglátása szerint a kollektív büntetés nem a legjobb megoldás.    

Kovács Zoltán óvatosságra intett, amikor egyszerű orosz állampolgárokat akarnak megbüntetni, főleg olyanokat, akik már régóta élnek Nyugat-Európában.  

A háború Magyarországot sújtó gazdasági hatásairól szólva Kovács Zoltán elmondta: az Oroszország elleni korábbi szankciók nagyobb terhet jelentettek Közép-Európa országainak, így Lengyelországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Romániának. Ez Kelet-Európán belül egymás közelségének és a már kialakított gazdasági együttműködésnek tudható be, beleértve Oroszországot is.

A magyar kormány – ahogyan a COVID ideje alatt is tette -, olyan intézkedéseket fog hozni, amelyek a magyar munkahelyeket és vállalkozókat védik és szolgálják, mert „hiszünk abban, hogy válságban és válság közepette mindig fontos előre, azaz a jövőre gondolni”.

Megjegyezte ugyanakkor, jelen körülmények között különösen veszélyes a Magyarországot megillető európai pénzek visszatartása. Ezért Magyarország kéri a tulajdonképpen neki járó pénzösszegeket a Helyreállítási Alapból, valamint az Európai Unió következő hétéves, új pénzügyi ciklusában rendelkezésre álló források folyósítását.

Fotó: mti.hu

Hamis, valótlanságokat állító behívóparancsokat terjesztenek ismeretlenek postai és elektronikus úton a Magyar Honvédség Parancsoksága nevében, amelyben egy „életbe lépett rendkívüli és hadi állapotra” és a nem létező „tartalékos hadkötelezettségre” hivatkozva szólítanak fel.

Nincs mozgósítás hazánkban, nincs bejelentve hadiállapot, ezért az álhírektől és a magyar emberek félrevezetésétől a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség is elzárkózik.

A Honvédelmi Minisztérium és Magyar Honvédség nem küld ki Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának aláírásával ilyen behívóleveleket.

Szeretnénk megnyugtatni a közvéleményt, ezért mindenkit arra kérünk, hogy a minden alapot nélkülöző, valótlan híreszteléseket ne higgyék el.

Magyarországon béke van, amelynek megőrzéséért a Magyar Honvédség valamennyi katonája dolgozik. A Magyar Honvédségnek vannak önkéntes tartalékosai, akik saját elhatározásukból jelentkeztek tartalékos katonának. Kizárólag ezek az önkéntesek kapnak értesítést egyes feladatokra a honvédségtől.

A hamis levelek kapcsán a Honvédelmi Minisztérium megteszi a szükséges jogi lépéseket.

(A Honvédelmi Minisztérium közleménye.)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 45 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy magánszemélyre a – többségében prémium kategóriás részvényekkel kapcsolatos – tiltott piaci manipulációt megvalósító kereskedési magatartása miatt, a jogsértő ügyletek értéke milliárdos nagyságrendű volt – közölte a jegybank az MTI-vel szombaton, jelezve: tiltott piacbefolyásolás gyanújával feljelentést is tesznek az ügyészségen.   

Kiemelték, hogy a magánszemély kereskedése nyomán félrevezető kép alakulhatott ki a befektetőkben a vizsgált értékpapírok forgalmáról, keresletéről.

A hivatalból folytatott piacfelügyeleti eljárásban azt vizsgálták, hogy egy magánszemély egyes tőzsdei ügyleteivel sérültek-e a piaci visszaélések tilalmára vonatkozó uniós rendelkezések. A bizonyítékok alapján az MNB megállapította: a magánszemély a vizsgált időszakban – állítása szerint – adóoptimalizálás céljából több alkalommal saját magával kötött jelentős értékű ügyleteket, azaz adott önkötést eredményező tőzsdei megbízásokat az érintett részvényekre.    

A kereskedés során egy-egy napon az érintett részvényeknek a vizsgált napi teljes tőzsdei kereskedése túlnyomó többségét (esetenként több mint 30-40 százalékát) a szankcionált magánszemély ügyleteiben szereplő részvények adták. Bizonyos napokon a tranzakciókban szereplő részvények volumene azonos volt a napi összes kötésben szereplő részvénymennyiséggel, a jogsértő ügyletek értéke milliárdos nagyságrendű volt.  

A jegybank rámutatott: a magánszemély ezen – azonos mennyiségre és nagyon hasonló árra vonatkozó – vételi és eladási ajánlatokat annyira rövid időn belül rögzítette a tőzsde kereskedési rendszerben, hogy valós ügyletkötési szándéka kizárható. Ez a tevékenység így alkalmas volt arra, hogy hamis vagy félrevezető jelzéseket adjon a befektetők számára az adott pénzügyi eszköz keresleti-kínálati viszonyairól, likviditásáról.

Piaci manipulációt valósíthat meg valaki akkor is, ha az adott ügyletek kötésére a saját, szubjektív szempontjából akár racionálisnak tekinthető gazdasági cél – így jelen esetben adókedvezmény vagy adómentesség megszerzése – vezeti. A piaci manipuláció ugyanakkor generálisan tilos, ahogy az is, hogy valaki – a saját, szubjektív szempontjait a tőkepiac többi szereplőjének a megbízható kereskedési adatokhoz fűződő érdeke elé helyezve – olyan tőzsdei ügyletet kössön, ami a tőkepiac többi szereplőjét félrevezetheti a kereskedés valós volumenét vagy az árfolyamot illetően – írták.

A jegybank mindezek miatt megtiltotta az érintett magánszemélynek a piaci manipulációra vonatkozó rendelkezések ismételt megsértését, valamint 45 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki. A bírság összegének megállapításánál súlyosító körülménynek számított, hogy az adott értékpapírok többsége prémium tőzsdei kategóriába tartozik, a BUX és/vagy a BUMIX indexkosarakban szerepel.

Forrás: mti.hu