StyleNews

Kijev több irányból is támadás alatt áll – jelentette szombat hajnalban az amerikai Fox televízió hírcsatornája, a brit Sky News pedig arról adott hírt, hogy Kazahsztán nem hajlandó katonákat küldeni Moszkva segítségére.   

A televízió helyszíni tudósítója arról adott hírt, hogy az utcákon heves harcok folynak, és hangos robbanásokat lehet hallani. Különösen hevesek az utcai harcok a város északi és nyugati részein. Az ukrán hatóságok is jelezték, hogy az orosz csapatok átlépték a város határát. A Fox szerint Kijevet több irányból éri támadás.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek éjjel arra figyelmeztetett, hogy az országot megtámadó orosz csapatok az éjszaka folyamán megpróbálják lerohanni Kijevet.

 „A főváros sorsa most dől el. Az ellenség minden erejével azon lesz, hogy megtörje ellenállásunkat. Ma éjjel arra készülnek, hogy lerohanják Kijevet” – hangoztatta Zelenszkij. Több nyugati médium – például az amerikai NBC televízió – úgy idézte őt, hogy „Ukrajna sorsa most dől el”.  

Az ukrán elnök arra kérte az ukránokat, hogy „ahol csak lehet, tartóztassák fel az ellenséget”. A sajtóhírek arról is szólnak, hogy az ukrán férfiak egymás után csatlakoznak a hadsereghez.

Az ukrán hadsereg közben a Facebookon arról számolt be, hogy az orosz erők támadást indítottak egy katonai támaszpont ellen a fővárosban, de visszaverték őket. Az ukrán haderő bejegyzése szerint az orosz csapatok az éjszaka folyamán a város egyik ütőerének számítő Győzelem sugárúton is támadást indítottak, de állítólag ott is feltartóztatták őket. 

Az Interfax ukrán hírügynökség pedig arról ír, hogy orosz egységek megpróbálják elfoglalni az ukrán főváros egyik áramtermelő állomását.

Az ukrán haderő azt is bejelentette, hogy megsemmisítettek egy Szu-25 típusú orosz harci gépet és egy Il-76 típusú katonai szállítógépet, amely szerintük orosz katonákat akart Ukrajnába juttatni. A Kijev térségében lévő Vaszilkiv környékén az ukrán fegyveres erők orosz helikopter lelövéséről is hírt adtak.

„A kijevi régióban fekvő Vaszilkivben súlyos harcok folynak. A megszállók ejtőernyősöket próbálnak bejuttatni. Dicsőség az ukrán hadseregnek! Dicsőség a légierőnek!” – fogalmazott az ukrán haderő a Facebookon.

A Sky News brit hírcsatorna ezzel egy időben az NBC amerikai hírtelevízióra hivatkozva azt jelentette, hogy Kazahsztán, Oroszország egyik legközelebbi szövetségese, visszautasította, hogy katonákat küldjön és részt vegyen az Ukrajna elleni offenzívában. A kazah vezetés azt is közölte, hogy nem ismeri el független államként a kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságokat”. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács üdvözölte a kazah döntést – jelentette a Sky News.

Forrás: mti.hu

 Ukrajna pénteken bejelentette, hogy megnövekedett sugárzási szintet regisztráltak a 2000-ben leállított csernobili atomerőműből, egy nappal azután, hogy a területet elfoglalták az orosz erők, a radioaktív por levegőbe jutását okozó katonai tevékenység miatt.

Az egykori erőművet csütörtökön foglalták el az orosz erők, miután Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen – közölte az ukrán elnöki hivatal tanácsadója.

Az ukrán állami nukleáris hivatal szakértői nem közöltek pontos sugárzási szintet, de azt mondták, hogy a változás oka a nehéz katonai felszerelések mozgása a térségben, amely radioaktív port kavar fel a levegőbe.

„A sugárzás növekedni kezd. Kijev számára egyelőre nem kritikus, de figyeljük” – közölte a belügyminisztérium.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank pénteken közölte, hogy az erőmű kritikus infrastruktúrája nem sérült meg, és folyamatban vannak a lényeges karbantartási munkák. A fejlesztési bank – szinte a világ valamennyi országának támogatásával – finanszírozta az 1986-ban felrobbant négyes reaktor főlé elhelyezett második óriás-szarkofágot, amely jó tíz év alatt épült fel.

Az 1986-os nukleáris katasztrófa még mindig radioaktív helyszíne mintegy 100 kilométerre Kijevtől található.

Ukrajna szomszédja, Lengyelország azt közölte, hogy területén nem regisztrálta a sugárzás szintjének emelkedését.

A franciaországi székhelyű független nukleáris felügyeleti szervezet, a CRIIRAD pénteki közleménye szerint megpróbálja ellenőrizni és összevetni az információkat a laboratóriumában.

„Ha a befutott dózisteljesítmények megfelelnek a valós értékeknek, a helyzet rendkívül aggasztó” – mondta CRIIRAD, hozzátéve, hogy további kutatásokra van szükség az adatok értelmezéséhez. Ez ellentmondásban van az ukrán belügyminisztérium álláspontjával, de kérdéses, hogy a jelenlegi hadihelyzetben egy ukrán kormányszerv van-e olyan helyzetben, hogy tudja, mi folyik a csenobili zónában.

Bruno Chareyron, a CRIIRAD szóvivője szerint a radioaktivitás növekedésének egyik oka lehet a katonai tevékenységből származó talaj illetve por felkavarodása, vagy a nukleáris létesítményekben bekövetkezett károk – akár hulladéktároló, akár például a szarkofág sérülése.

Egy másik lehetőség az volt, hogy a sugárzásmérő detektorok kiolvasása  pontatlan az elektronikus és kiberhadviselés okozta zavarok miatt – mondta.

A területen számos nagy kockázatú létesítmény található, beleértve a radioaktív hulladékot feldolgozó és tároló létesítményeket, amelyek többsége nem biztosított, nincs felügyelet alatt, mondta a CRIIRAD.

Annyi tény, hogy a visszavonuló ukránok felrobbantották az Ivankiv-i hidat, amely a legfontosabb északi útvonalon fekszik Kijev és Belarusz között és összeköti Csernobilt , illetve a csernobili Zónát Kijevvel. Arról is vannak információk, hogy nem közlekedik a Szlavutics város és a Csernobili Atomerőmű közötti „elektricska” .

 1986 után a kiűrített Pripjaty helyett az erőmű dolgozóinak felépítették Szlavutics városát, és ők innen járnak be dolgozni a külön erre a célra épített HÉV-vel (helyiérdekű vasúttal). A vasút a pripjatyi mocsarakon keresztül egy szakaszon belarusz területen közlekedik, és állítólag itt nem engedik át. Mindez annyit jelent, hogy több ezer ember nem jut el a Zónába, és a nukleáris létesítmények így felügyelet nélkül vannak

Hasonló problémákat jelentettek a négy másik, működő ukrán atomerőműből is, ami Ukrajnában más reaktorok biztonsági kockázatát is jelenti baleset, vagy harcászati rombolás esetén. A reaktorok leállításával csökkenteni lehetne a potenciális biztonsági kockázatot, de Ukrajna villamosenergia-ellátásának több mint 50%-a az atomenergiától függ.

A Reuters és magáninformációk alapján írta: Kóbor József

Megjelentek a magyar–ukrán határon a nyomor vámszedői. A Migration Aid beszámolója szerint a taxishiénák 150 ezer forintért viszik el az Ukrajnából gyalog érkezőket Budapestre. A menekülteknek segítséget nyújtó, 2015-ben alakult civil szervezet próbál megoldást találni a helyzetre, és ehhez segítséget kér.

A szervezet nagy kapacitású, hét-kilenc fő utazására alkalmas gépkocsikat keres sofőrrel, akik akár a helyi vasútállomásra, akár Budapestre tudnak szállítani embereket. Mint írják, feltölthető (prepaid) üzemanyagkártyákat gyűjtenek, hogy a szervezet beszálljon a szállítást felajánlók üzemanyagköltségeibe. – írja a Szabad Európa.

Tapasztalataik szerint egyre több ukrán menekültnek nincs szállása. Arról írnak, amiről a Szabad Európa is az alább olvasható, külön cikkben számolt be, hogy a magyar menekültügyi rendszer kapacitásait az elmúlt években szinte teljesen leépítették, nincs elég befogadóállomás.

Azt kérik, hogy aki fel tud ajánlani szálláslehetőséget, jelezze a szervezetnek, amely megpróbálja megszervezni, hogy a felajánlott szállásokra eljuttassa a határról a menekülteket.

Aki segítene, az az info@migrationaid.org e-mail-címre írhatja meg, hogy hol található a szállás, és hány embert, mennyi időre, milyen megkötésekkel tud ott elszállásolni. Mivel jelenleg napi több száz e-mailt kell feldolgozniuk, azt kérik, hogy a levélírók az e-mail tárgy rovatába mindenképpen írják bele, hogy Szállásfelajánlás, mert ezeket az e-maileket külön kezelik.

A Migration Aid önkénteseinek is keres a határ mentén szállásokat. Négy-öt fős csoportokban szeretnék őket elszállásolni, minél közelebb az egyes határátkelőkhöz. Tárgyi adományokat a szervezet csak akkor kezd gyűjteni, ha önkéntesei a határon pontosan felmérték az igényeket.

Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.

Kész delegációt küldeni Minszkbe Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajnával folytatandó tárgyalásra – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken Moszkvában.

„Mint tudják, Ukrajna elnöke, (Volodimir) Zelenszkij ma kijelentette, hogy kész tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról. Vlagyimir Putyin orosz elnök kezdetben azt mondta, hogy a különleges hadművelet célja a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság segítése, többek között Ukrajna demilitarizálásával és nácitlanításával. És ez a semleges státusz szerves részét képezi” – mondta Peszkov.   

„Ebben az összefüggésben Vlagyimir Putyin, válaszul Zelenszkij javaslatára, kész Minszkbe küldeni egy orosz delegációt a védelmi minisztérium, a külügyminisztérium és az elnöki adminisztráció képviselőinek szintjén, hogy tárgyaljon az ukrán delegációval” – tette hozzá.  

Peszkov szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök  megígérte Putyinnak, hogy biztosítani fogja a tárgyalási folyamathoz szükséges feltételeket, köztük a küldöttségek elhelyezését és biztonságát. A két államfő erről pénteken telefonon beszélt egymással.
    

Az orosz elnöki szóvivő később arról számolt be, hogy az ukrán fél előbb Minszk helyett Varsót javasolta a tárgyalások helyszínéül, majd felfüggesztette a kapcsolatot.

Peszkov szerint a Kreml rendkívül veszélyesnek tartja, hogy rakéta-sorozatvetőket állítanak fel Ukrajna nagyvárosainak lakónegyedeiben.     

Putyin elnök csütörtök hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a főváros ellen is hadműveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva által támogatott szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekről is beszámoltak. A nemzetközi közösség büntetőintézkedéseket jelentett be Moszkva ellen.

Forrás: mti.hu

Folyamatosan érkeznek Ukrajnából, a háború elől menekülők Záhonyba, a település vasútállomására.

Ugyan a hírek arról szólnak, hogy a 18 és 60 év közötti hadköteles férfiakat nem engedik ki az ukrán hatóságok az országból, ám a záhonyi pályaudvaron csoportokba verődve álltak péntek délután a frissen érkezett fiatal férfiak. Mint azt egyikük, aki Csapról érkezett, az MTI tudósítójának elmondta, hosszas huzavona után az ukrán határőrök „Istennek hála” végül átengedték társaival együtt Magyarországra.

Beszámolt arról is, hogy Csapon nyugalom van, most pedig arra várnak, hogy egy lelkész a helyi parókián szállást biztosítson számukra.

Ugyancsak a záhonyi állomáson várt vonatra egy ungvári nő, aki arról számolt be, hogy 22-én utaztak Budapestre és 23-án hajnalban hívták fel a barátai a háború hírével. Most ennek ellenére hazaindul, hiszen félti a szüleit és az otthonát. Ő úgy értesült, hogy a harcok kezdetekor pánik és tanácstalanság uralkodott Ungváron.

Orosz Tímea, a helyi községi szociális központ vezetője az MTI-nek elmondta, hogy csütörtök este mintegy hatvan Kárpátaljáról menekülőt helyeztek el a záhonyi művelődési házban, amelyet ideiglenes szállássá alakítottak. Közülük mintegy harmincan kértek hosszabb időtartamra elhelyezést, a többiek az ország belsejébe indultak rokonokhoz, ismerősökhöz. Hangsúlyozta, hogy a menekültek ellátásában segítenek az adományok, amelyek folyamatosan érkeznek a térségbe.

Az MTI tudósítója is azt tapasztalta, hogy a segélyszervezetek képviselői már az állomáson fogadják a Kárpátaljáról érkezőket, helyben vizet és ételt osztanak az embereknek, akik többségükben nők és gyermekek.

A Kárpátaljáról érkezők azt közölték, hogy Csapról kétóránként indulnak vonatok Záhonyba, és a kocsik számát megduplázták az ukrán vasutasok.
A Kárpátaljáról érkezők beszámolójából az derült ki, hogy magyar útlevéllel a fiatal férfiakat is gond nélkül átengedik az ukrán határőrök Magyarországra.

Forrás: mti.hu