Magyarország egyik legszebb és legrégebbi természetvédelmi hagyományát, a madarak és fák napját ünnepeljük május 10-én. Ez az alkalom több mint száz éve hívja fel a figyelmet a természeti értékek megóvására, különösen a madarakra és a fákra . Ezt közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel szombaton.
Közleményükben kiemelték, hogy ezeken a területeken a kormányzati intézkedéseknek, a szakmai programoknak és a lakossági összefogásnak köszönhetően az elmúlt években számos eredmény született. Több veszélyeztetett madárfaj állománya is stabilizálódott vagy nőtt, vagy például a globális folyamatokkal ellentétben hazánkban a negatív erdőtelepítési tendencia megfordult. 2019 óta több mint 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő-gazdálkodók. A természetvédelem további megerősítésére 42 milliárd forint uniós támogatásból 60 projekt indul.
A hazai természetvédelem egyik legsikeresebb területe a madárfajok megőrzése a tárca szerint. A túzokállomány már meghaladja – európai szinten is egyedülálló eredményként – a 2700 példányt. A kerecsensólyom fészkelőpárjai húsz év alatt 28-ról közel 200-ra nőttek, a parlagi sas is szép számban tért vissza, a kék vércse hazai állománya pedig azért is különösen fontos, mert az európai populáció 40 százaléka nálunk költ.
A nagy kócsag, amely egykor a kipusztulás szélén állt, ma már a magyar természetvédelem szimbóluma lett. A madárvédelemben a lakosság is egyre aktívabb: műfészkeket helyeznek ki, fészkeket védenek, sárgyűjtő helyeket alakítanak ki. A digitális adatgyűjtés is fejlődik, a Madáratlasz Program és a Turdus applikáció révén bárki hozzájárulhat a madárállományok pontosabb megismeréséhez.
Az év madara, a fokozottan védett böjti réce a vizes élőhelyek jelentőségére hívja fel a figyelmet. Ez a hajdan vadászható, ma már fokozottan védett faj különleges figyelmet kap, országos felmérési protokoll és új oktatóanyagok segítik a szakemberek és az érdeklődők munkáját.
Ahhoz, hogy a madárfajok hosszú távon is fennmaradjanak, elengedhetetlen a megfelelő élőhelyek biztosítása – ennek egyik legfontosabb eleme az erdők védelme és gyarapítása. Az erdők az ország zöldvagyonának legfontosabb elemei. A klímavédelem, a szénmegkötés vagy a biodiverzitás növelése kiemelt közcél, amelyek megvalósításában az állami erdők szerepvállalása különösen fontos. Magyarország erdőterülete az elmúlt 100 évben megduplázódott, és a rendszerváltozás óta 220 ezer hektár új erdőt telepítettek.
A tárca ismerteti: jelenleg hazánk erdei fa- és cserjefajokkal borított területének aránya 25,4 százalék, ez 2,3 millió hektárt jelent.
A klímasemlegesség elérése érdekében cél, hogy 2030-ra ez az arány 27 százalékra emelkedjen, a kormányzat ezért is támogat számos, az erdőtelepítéshez, fásításhoz kapcsolódó programot. Ilyen például az Országfásítási Program, melynek keretében öt év alatt mintegy 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő-gazdálkodók. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került földbe.
A 21 állami erdészeti társaság területén folyó erdőtelepítési mintaprogramban 2020-2024 között 1040 hektár új erdőt telepítettek, mintegy 7 millió fa elültetésével. Kiemelt figyelmet kap az Újszülöttek erdeje alprogram, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint egymillió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. A kezdeményezés kapcsán minden születendő gyermek után legalább 10 fát ültetnek el. A program alatt elültetett csemeték száma 4,3 millió darab, ezzel napjainkig 624 hektár új erdő jött létre – közölték.
A madárvilág szempontjából is kiemelten értékesek a 100 évnél idősebb fákból álló tölgyesek és bükkösök, amelyek számos odút, fészkelő- és táplálkozóhelyet biztosítanak. Ezen erdők területe 2005 óta csaknem a duplájára nőtt, jelenleg 160 ezer hektár. A nem vágásos gazdálkodással kezelt erdők, azaz az ökológiailag szintén értékes örökerdők területe 2010 óta megduplázódott, eléri a 200 ezer hektárt, ez a hazai erdőterületek 10 százaléka.
Az AM közölte, hogy az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették, 5829 hektáron. Ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek. A Településfásítási Program, az Országfásítás részeként a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterület-fásítási kezdeményezés.
Eddigi négy ütemében összesen 56 ezer sorfát ültettek el mintegy 1500 településen. A program jelenlegi, 5. ütemében az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat. 2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfával zöldülhetnek országszerte a vidéki települések. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 végére.
Arra is kitértek: a nemzeti park igazgatóságok és az állami erdészeti társaságok a madarak és fák napja alkalmából országszerte különleges programokkal várják az érdeklődőket: természetismereti foglalkozások, madárgyűrűzési bemutatók, a Madarak és Fák Napja Országos Verseny eredményhirdetése és interaktív programok zajlanak.
A madarak és fák napja minden évben emlékeztet arra, hogy közös felelősségünk a természet védelme. A magyar természetvédelem sikerei azt bizonyítják, ha összefogunk, valóban megőrizhetjük élővilágunk sokszínűségét nemcsak magunknak, hanem a jövő generációinak is. „Ünnepeljük együtt a természetet, tegyünk közösen egy zöldebb, élhetőbb Magyarországért!” – írták a közleményben.
forrás: mti
